Gazdaság
Sok álláskereső talált vissza a munkaerőpiacra
A kormány gyors és hatékony intézkedéseket hozott azért, hogy minél több munkahely meg tudjon maradni, illetve újak jöjjenek létre
A 20–64 évesek foglalkoztatási rátája nyáron visszakorrigálta a tavaszi csökkenést a magyar munkaerőpiacon, azaz a tavalyi harmadik negyedévében mért 75,5 százalékos érték elérte a 2019 év azonos időszakában mért 75,4 százalékot. Máltával, Lengyelországgal és Horvátországgal csupán négyen voltunk képesek ilyen gyors visszapattanásra – mondta el lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.
Kedvező arányok
Figyelemre méltó adat szerinte az is, hogy 2020 második és harmadik negyedéve között hazánkban 82 ezer ember – 2020 második negyedévében az összes munkanélküli 38,4 százaléka talált munkát. Ez az unió tagállamai közül a legmagasabb arány. Ebben az időszakban 103 ezer fő maradt munkanélküli, ami 8,6 százalékponttal alacsonyabb, mint az unió átlaga, egyben az ötödik legalacsonyabb érték. Valamint 29 ezer fő (13,7 százalék) vált inaktívvá, ami hasonlóan 8,7 százalékponttal alacsonyabb a tagállamok átlagánál, itt is benne vagyunk a legjobb harmadban – jegyezte meg a szakértő.
A második negyedévben foglalkoztatottak közül a harmadik negyedévben 44 ezer fő (mindössze egy százalék) vált munkanélkülvé. Rajtuk kívül 109 ezer fő (2,5 százalék) pedig inaktívvá vált, amely arány az unió átlagával nagyjából megegyezik. Tudvalevő, hogy ebben az időben érték el a nyugdíjkorhatárt a Ratkó korszak végén, 1956 elején születettek, akik nagy létszámú generációt alkotnak – mutatott rá Szalai Piroska.
Azok közül, akik a második negyedévben még gazdaságilag inaktívak voltak (azaz kereső tevékenységet nem folytattak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeztek) a harmadik negyedévben rekord mennyiségű – a pandémia előtti időszakban megszokott létszám mintegy duplája, 148 ezer fő (5,3 százalék) – volt foglalkoztatott, az uniós átlag pedig e téren minössze négy százalék. Ennek oka, hogy a tavaszi karantén alatt a digitális oktatás bevezetése miatt számos kisgyermekes szülő úgy esett ki a foglalkoztatásból, hogy nem tudott munkát sem keresni, tehát nem lehetett munkanélküli, inaktívvá vált. Nagy részük a korlátozó intézkedések megszűnte után visszatért a foglalkoztatottak közé, ahogy ezt a statisztikák is mutatják – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Hozzátette, azok aránya is alacsony, akik inaktívból munkanélkülivé váltak. Az állásukat ily módon elvesztők többnyire azok, akiknek a munkája például a külföldi turizmus, a szállítmányozás, illetve egyéb a járvány hatására jelentős csökkenést szenvedett ágazatokhoz kötődött, s a karantén után elkezdtek aktívan munkát keresni, de nem találtak, így munkanélkülivé váltak. Szalai Piroska rámutatott, az előbbi elemzésekből látható, a magyar munkaerőpiac nagy szegmensei közti nyáron tapasztalt áramlások is pozitív folyamatokat mutatnak. Az uniós tagállamok közül mi vagyunk az egyik leggyorsabb regenerálódási képességűek .
Ágazati megoszlás
Ezek mögött azonban komoly belső átrendeződés zajlik – húzta alá. Nagyon sokan kényszerültek gyors váltásra, ami vagy a szakmájuk végleges elhagyásával s egy új szakterületre lépéssel vagy csupán átmeneti időszaki változtatással járt együtt.
Ágazati szinten legnagyobb létszámnövekedést az infokommunikációs szektor produkálta. Őket követték az építőipari és a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet végzők.
Hazánkban nőtt az önfoglalkoztató vállalkozók száma és aránya is, azonban így is alacsonyabb az arányuk az uniós átlagnál. Kérdés egyelőre, átmeneti-e vajon ez a növekedés, mivel többen lehetnek olyanok, akik eddig az alkalmazotti munkaviszonyuk mellett végeztek másodállású vállalkozói tevékenységet, s ők a jogszabályok szerint az alkalmazotti munkaviszonyuk megszűnte után főállású vállalkozók lesznek egészen addig, míg ismét alkalmazásba nem lépnek – emelte ki Szalai Piroska.
Az ágazati megoszlás kapcsán arról is beszélt, a magyar munkaerőpiacon az uniós átlagnál jóval magasabb arányban vannak a csúcstechnológiai iparban és a tudásintenzív szolgáltatások területén dolgozók. Ez is mutatja, hogy a magyar gazdaságot már nem az összeszerelőüzemek jellemzik, ahogyan ezt sokan szerették emlegetni – bizonyíthatóan tévesen.
Változás és digitalizáció
A járvány hatására a digitalizáció minden ágazatban még hangsúlyosabbá vált. A szakértő szerint aki csak teheti, próbáljon a digitalizációval kapcsolatos területek felé elindulni a saját szakmájában. Ha vállalkozó, gondolja végig, mi olyan dolgot kellene megtanulnia, amivel bővítheti a szolgáltatásait, jobban elérheti az ügyfeleit akkor is, amikor esetleg korlátozott a fizikai mozgásunk.
A digitalizáció mellett legalább ennyire előtérbe kerültek az egészség megtartásával kapcsolatos területek is. A harmadik figyelmet érdemlő változás az, hogy megnőtt az otthoni munkavégzés. Ez számos új dolgot is hoz az otthonunkba. A szakértő javaslata itt az, vizsgáljuk meg azt, hogy ahhoz, hogy mi is minél komolyabb színvonalon képesek legyünk adott esetben otthonról is dolgozni, milyen új tudásra, ismeretre lenne szükségünk, illetve mit tudunk mi nyújtani azoknak, akik rákényszerülnek időnként otthonról dolgozni.
Szalai Piroska végül úgy összegzett, a Covid–19 gyökeresen megváltoztatta a munka világát, egyben reméli, hazánkban a munkaerőpiac nyertesként kerülhet ki e változásból. Úgy véli, a munkáltatók sokkal jobban odafigyelnek arra, hogy a munkavállalóikat megtartsák, mint eddig. A kormány pedig gyors és hatékony intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy minél több munkahely meg tudjon maradni, illetve amelyik megszűnik, ahelyett újak jöjjenek létre. A munkavállalók között is megfigyelhető változás, egyre többen vannak olyanok, akik nem idegenkednek az újtól, azaz új ismereteket szereznek, annak érdekében, hogy minél több területen helyt tudjanak állni.
