Megfizethetőbbek lettek az albérletek

Ahogy arra számítani lehetett, az albérletpiaci árak lejtőn maradtak a Központi Statisztikai Hivatal és az Ingatlan.com portál tegnap közölt lakbérindexe szerint. Országos szinten az átlagos bérleti díjak tavaly novemberben több mint tíz százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbi szinthez képest – áll az Ingatlan.com legfrissebb, tegnap küldött összefoglalójában, amely a legújabb – december végére, január elejére jellemző – kínálati adatokat is ismerteti.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, az országos albérletpiacon a főváros van fókuszban, a kiadó lakások kétharmada budapesti. A bérleti díjak pedig hónapról hónapra lejjebb ereszkednek. Novemberben az előző havi átlaghoz képest 1,6 százalékkal csökkentek a díjak.

Az Ingatlan.com saját, január elejére jellemző adatai szerint novemberhez képest is csökkentek az albérletpiaci árak, többéves mélypontra süllyedve. Budapesten a négyzetméterre vetített átlagos bérleti díj háromezer forint alá került, amire legutóbb három éve volt példa. Az átlagos bérleti díj pedig 130 ezer forint volt ekkor, ami legutóbb öt éve fordult elő.

Balogh László lapunk kérdésére elmondta, a képet árnyalja még, hogy bár az állami támogatásoknak nincs közvetlen hatásuk az albérletárakra, a többféle otthonteremtő kedvezmény hatására sokan gondolkodhatnak el azon, hogy a hosszú távú bérbevétel helyett inkább saját ingatlant vásároljanak.

Hozzátette, noha például az újlakás-áfa illetve a lakásfelújítási támogatás is több évig elérhető, egyfajta időkeretet szab, arra ösztönözve az igénybe vevőket, hogy ne halogassák a döntést.

A másik közvetett hatás, hogy önkormányzati szabályozás alá került a rövidtávú lakáskiadás, a nemzetközi turizmus visszaesése pedig szintén mérsékelte az árakat.

Azokban a nagyvárosokban (főleg egyetemvárosok), ahol a rövidtávú lakáskiadás nem befolyásolta ennyire a piacot, mint Budapesten, nem volt jelentős ármozgás. A legolcsóbbnak számító városokban pedig eleve alacsony a bázis, ami gátat szab az árcsökkenésnek.

Ezeken a településeken a felsőoktatási intézményekben tanulók száma, valamint a munkahelyek megléte a meghatározó. Bár az egyetemek digitális oktatásra álltak át, a szakember szerint az árak viszonylagos stagnálása azt is jelzi, hogy a járvány jóval kevésbé érezteti gazdasági hatását, és a munkahelyek is kisebb arányban szűnhettek meg, mint a fővárosban.