Segítheti az adórendszer a kilábalást

A személyi jövedelemadót tekintve Magyarországon 2011-től vezették be az egységes adót, előtte volt példa hét adósávra is. Az alkalmazott adókulcsok száma mellett a mérték is fokozatosan csökkent, míg 1990-ben 15–50 százalék között volt, addig 2016-tól általánosan tizenöt százalék – emlékeztetett honlapján közzétett tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Pásztor Szabolcs egyetemi oktató, az alapítvány vezető kutatója az adórendszerek kapcsán lapunk kérdésére elmondta, ha túladóztatott a gazdaság, és csökkentik az adókat, akkor elképzelhető, hogy növekednek majd az állami adóbevételek. Az egyetlen kulcs átlátható rendszert teremt, és nem bünteti a többletmunkát – húzta alá Pásztor Szabolcs. Visszautalt rá, a korábbi szuperbruttósítás üzenete az volt, hogy a pótlólagos jövedelmeket az állam magasabb adókulcsokkal bünteti. Hazánkban jelenleg a társasági adó nagysága egy számjegyű, kilenc százalék, a személyi jövedelemadó kulcsa pedig egységesen tizenöt százalék. Lengyelországban 32 százalék, Szlovákiában pedig 25 százalék az szja, míg Romániában mindösszesen tíz százalék. A kutató emlékeztetett, Magyarországon 2016-ig 16 százalék volt az szja, a mostani kulcs öt éve érvényes. Noha az adófizetők az adócsökkentés mellett érvelnek, látnunk kell, hogy a régióban messze nem a magyarok a legtúladóztatottabbak. A gazdaságkutató tanulmánya szerint – amely adóhatósági adatokra is támaszkodik – a fokozatos adócsökkentéseknek köszönhetően csökkent az adóék, tehát a teljes munkaerőköltség kisebb százalékát vonja el az állam. A mutató értéke a 2002 és 2010 közti 50,5–54,5 százalékos sávból 2019-re 44,5 százalékra csökkent.

Míg az OECD-tagállamok közül 2009-ben nálunk volt a második legmagasabb az elvonási hányad, 2019-re már csak hatodikak voltunk. Mindezt pedig tovább árnyalja, pontosabban csökkenti a családi adókedvezmények rendszere – jegyzi meg a tanulmány. Hozzáteszik, az alacsony jövedelemadó fontosságának egyik bizonyítékát épp most, az újfajta koronavírus okozta gazdasági válságban tapasztaljuk meg, ugyanis a viszonylag kismértékű adó mellett lehetőség van megtakarításokat felhalmozni, így egy esetleges állásvesztés vagy megugró árszínvonal mellett sem feltétlenül kell segélyre hagyatkozni. Pásztor Szabolcs a moratóriummal kapcsolatos kérdésünkre elmondta, a haladék deklaráltan nem hosszú távú megoldást kínál, valójában átmeneti lehetőség a bajba jutottaknak. Amellett ugyanis, hogy megoldást kínál, szolgálhatja a tudatos tervezés előmozdítását is.