Gazdaság

Megfizethetőbb albérleteket hozhat az év

Az ötszázalékos újlakás-áfa egyértelműen segíti majd a lakásépítést és a már megkezdett nagyberuházások folytatását, a csok pedig élénkíti az ágazatot

A tavalyi évhez képest idén még mindenütt nőttek az árak az Otthon Centrum adatai alapján, de a korábban megszokott dinamika megtört. A járvány különösen az albérletpiacot formálta át. Az állami támogatások egyértelműen élénkítik a piacot jövőre, a felújítási-bővítési támogatások pedig inkább a lakhatás minőségét javítják.

Megfizethetőbb albérleteket hozhat az év
A piacot a munkalehetőségek, tanulás, illetve egyéni élethelyzetek mozgatják
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

A 2014–2018 közötti erőteljes piaci élénkülés során Budapesten nőttek meg jelentős mértékben a lakásárak, de szinte minden várost és városkörnyéki települést érintett az áremelkedés – válaszolták lapunk megkeresésére az Otthon Centrum szakértői. A tranzakciószámok, valamint a lakásárak jelentősebb növekedése Közép-Magyarország és a nyugati határszél, valamint a Balaton parti települések esetében volt a leginkább megfigyelhető. A falusi csok is árnövekedést hozott egy rövid ideig az érintett települések egy részén. Ugyanakkor tavaly már csökkent az adásvételek száma, beleértve a fővárost is. Rámutattak, a tavaszi első hullám megtépázta a már visszább fogott vásárlási kedvet, de a piac gyorsan alkalmazkodott, majd a nyár 2019-et túlszárnyaló aktivitást hozott. Idén várhatóan 130 ezer körüli tranzakcióval számolhatunk és nagyjából hasonló évre számítunk jövőre – írták.

Típusok és települések

Az Otthon Centrum adatai alapján a tavalyi évhez képest idén még mindenütt nőttek az árak, de a korábban megszokott dinamika megtört. A téglalakások négyzetméterára mindössze két és fél százalékkal haladta meg a tavalyi évi átlagot, a panellakások hat, a családi házak pedig nyolc százalékkal magasabb áron keltek el idén, mint a tavalyi évi átlag. Az újépítésű lakások mindössze egy százalékkal drágultak az előző évhez képest.

A használt téglalakások átlagos négyzetméterára 542 ezer forint volt idén. A fővárosban nem, vagy csak minimálisan nőttek az árak. A régióközpontokban 10,5 százalékos emelkedés mellett 369 ezer, a kisebb megyei jogú városokban hét és fél százalékos emelkedés mellett 330 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Pest megyében tízszázalékos növekedés mellett 457 ezer forintos átlagos négyzetméterárral számolhattak a vásárlók. A kisebb településeken, településkategóriánként öt–harminc százalék közötti átlagos növekedés mellett, 250–300 ezer forintos átlagár volt jellemző.

A panellakások átlagos négyzetméterára a fővárosban és az agglomerációban szinte változatlan maradt. A megyei jogú városokban hétszázalékos növekedés mellett a nagyobb régió központokban 388 ezer, a kisebbekben átlag 319 ezer forintos négyzetméteráron keltek el a panellakások. A kisebb városokban pedig 200–250 ezer forintos átlagos négyzetméterár öt–tizenöt százalékkal haladta meg a tavalyi átlagértéket. A családi házak átlagos négyzetméterára idén 235 ezer forint volt országos átlagban, a budai kerületekben mért átlag hatszázezer forintos fajlagos ár hét százalékkal magasabb a tavalyi értéknél. A külső pesti kerületekben és az agglomerációban 15 százalékos árnövekedés volt. A megyei jogú városokban a tízszázalékos átlagos növekedés mellett 250 ezer forintos fajlagos ár volt. Az ennél kisebb települések esetében átlag 145–175 ezer forintos négyzetméterár 10–20 százalékos növekedésnek felel meg, jelentős településenkénti eltérésekkel – jegyzi meg a szakértői válasz.

Albérletpiac és a járvány

Az albérletpiacot a járvány alaposan átformálta. Voltak bérlők, akik elvesztették az állásukat, vagy külföldiként a határzár miatt voltak kénytelenek feladni az albérletüket, az egyetemisták, főiskolások pedig a távoktatás miatt költöztek haza. A turisták távolmaradása a szálláshely-piacot tépázta meg, ennek következtében sok, korábban rövid távon kiadott lakás jelent meg az albérlet-kínálatban – mutatott rá a szakértői válasz. A kínálat növekedése és a kereslet csökkenése az albérleti díjak csökkenéséhez vezetett. Ezt az első hullám időszakában leginkább a főváros belső kerületeiben lehetett érzékelni. A nyár folyamán némileg visszarendeződött a piac, az őszi második hullám a korábbihoz képest kevésbé volt érzékelhető, de jelenleg és a belátható jövőben is (2021 első féléve) a korábbi évekhez képest megfizethetőbb albérleti díjakat várunk – közölte az Otthon Centrum.

Az Otthon Centrum értékesítései alapján a fővárosban tíz százalékkal csökkent a téglalakások bérleti díja tavalyhoz képest és jelenleg háromezer forintos havi négyzetméteráron lehet lakást bérelni. A bérleti piac szempontjából fontos kerületek közül a XIII. kerületben 3500 forintos fajlagos bérleti díj szintén ugyanennyivel kevesebb. A VI., VII., és IX. kerületekben pedig a 2600–2800 forintos bérleti díj 10–20 százalékkal alacsonyabb tavalyhoz képest. A fővárosi panellakások fajlagos bérleti díja szintén tizenkét százalékkal alacsonyabb 2019-hez képest és jelenleg 2500 Ft/hó/m2. A legnagyobb vidéki városainkban szintén csökkent a téglalakások bérleti díja. Ennek mértéke azonban csak hét százalék volt és jelenleg 1800 forintos fajlagos bérleti díj jellemző. Debrecen, Székesfehérvár és Győr drágább: 1900-2000 forintos havonkénti négyzetméterárral. Miskolcon az ezernyolcszáz forintos fajlagos bérleti díj 12 százalékkal alacsonyabb, míg Szegeden egy négyzetméterre vetített havi 1600 forintos díj mindössze három százalékkal kisebb 2019-hez képest. A panellakások bérleti díja csak úgy, mint tavaly 1900 forint per négyzetméter volt.

Állami támogatások

Ahogy a korábbi években is a csok, az ezzel elérhető illetékkedvezmény és az ötszázalékos újlakás-áfa az Otthon Centrum szakértői szerint egyértelműen segíti majd a lakásépítést, valamint a már korábban elindult nagyobb beruházások folytatását 2021-ben. A lakásfelújítás, illetve a csok felhasználása lakásbővítésre (tetőtér beépítés, többgenerációs otthonok kialakítása) ezzel szemben inkább visszafogja majd a lakásvásárlási szándékot, mivel aki méret miatt gondolkodott költözésben a meglévő ingatlan bővítésénél is érvényesíteni tudja a kedvezményt. Az albérletpiacot a munkalehetőségek, tanulás, illetve egyéni élethelyzetek mozgatják. Jellemzően ugyanis ma hazánkban az bérel lakást a szakértők szerint, aki számára a lakásvásárlás, egy akár több évtizedes pénzügyi kötelezettségvállalás még nem időszerű, vagy nincs megtakarítása. Esetleg rugalmas megoldást keres, vagy sem vagyoni, sem jövedelmi helyzete nem ad lehetőséget más lakhatási formára, hiányzik az önrész egy saját tulajdon megvásárlásához, vagy hitelképessége nem megfelelő. Az, hogy a törlesztőrészlet és a havi albérleti díj esetleg azonos terhet jelent, nem jelent valódi összehasonlítási alapot, mivel a vásárlás hitelképesség-bírálathoz is kötött, másfelől jelentős saját erőt feltételez.

Kapcsolódó írásaink

Országszerte csökkentek az albérletárak

ĀA fővárosban volt a legnagyobb visszaesés, a bérbeadók kitartanak a kéthavi kaució mellett, a szakmák közül kiemelt bizalmat élveznek a tanárok és az egészségügyi dolgozók

Rekordszintre nőtt az albérletkínálat

ĀA pandémia miatt nőtt a munkanélküliség, sokan kénytelenek voltak feladni az albérletüket, az egyetemisták egy része pedig hazaköltözött a digitális munkarend miatt

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom