Gazdaság
Virslirazzia szilveszter előtt
A pandémia miatt csökkent a fogyasztás idén, ajánlott, hogy a vevők inkább az előre csomagolt termékeket, az önkiszolgáló pultokban hozzáférhető húst vásárolják

Az ITM által bevizsgált húszféle húskészítmény közül mindössze egy nem felelt meg maradéktalanul az előírásoknak – közölte tegnap a tárca a távirati irodával. A minisztérium akkreditált laboratóriumában elvégzett vizsgálatok a húskészítmények feltüntetett zsír- és fehérjetartalmának ellenőrzésére irányultak. A szakemberek megnézték azt is, hogy a virsli megnevezés jogszerűen szerepel-e a termékek címkéjén. A Magyar Élelmiszerkönyv a virsli megnevezés használatánál határértékeket rögzít a termékek minimális fehérje- és maximális zsír-, víz- és sótartalmára. Ennek az előírásnak a mintavételezett húskészítmények mindegyike megfelelt. Ellenőrizték, hogy helytállóak-e a termékcímkén feltüntetett összetevők és mennyiségek. A fehérjetartalom minden vizsgált virsli csomagolásán valósághűen szerepelt. A tematikus termékellenőrzések eredményeként a tavalyelőtti háromhoz és tavalyi kettőhöz képest 2020-ban már csak egy virsli akadt fenn a rostán. A kifogásolható virsli gyártójával szemben a megtévesztő tájékoztatás miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult. Bár a virsli a legnépszerűbb húskészítmény, a pandémia miatt idén ebből is kevesebb fogyott.
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke elmondta: idén a fogyasztók inkább az előre csomagolt termékeket, az önkiszolgáló pultokban hozzáférhető virsliket vásárolják. Ezen termékek népszerűségét erősítette a pandémia miatt fokozódó fogyasztói óvatosság is. A húskészítményeket előállító magyarországi vállalkozások gyártóinak éves árbevétele kétszázmilliárd forint körüli. Az első fél évben még az áremelkedés jellemezte a húskészítmények, így a virslik piacát is, mivel az élő sertés ára ebben az időszakban a világpiaci folyamatok miatt Magyarországon is magas volt. Ugyanakkor a második fél évben ez a tendencia megfordult.
Japán beengedi a magyar sertéshúst
Magyarország az első olyan, afrikai sertéspestissel érintett ország a világon, amellyel Japán megállapodott a regionalizáció kérdésében – közölte tegnap az Agrárminisztérium a távirati irodával. Ennek megfelelően a jövőben Japán már nem egész Magyarországról, csupán az afrikai sertéspestissel (ASP) érintett területekről tiltja a sertéshús és hústermékek kiszállítását. A szaktárca álláspontja szerint a megállapodás jelentős gazdasági előnyt jelenthet a magyar állattartóknak, előállítóknak. Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kiemelte, hogy hazánk afrikai sertéspestistől mentes területeiről az állategészségügyi exportbizonyítvány jóváhagyását követően folytatódhat a kivitel, ezáltal biztosítva a magyar cégek versenyképességének fenntartását a japán piacon.
(KF)