Gazdaság

Teljes gőzzel zajlanak a vasúti fejlesztések

A támogatási döntésnek köszönhetően egyebek mellett megkezdődhet a Nyugati pályaudvar vágányhálózatának és bevezető szakaszainak rekonstrukciója

Már kilenc közlekedik az emeletes motorvonatokból, a MÁV az ötvenediket is forgalomba állította saját fejlesztésű IC+ kocsijaiból 2020-ban. Az elvégzett pályakorszerűsítéseknek köszönhetőn idén számos nagyváros felé vált gyorsabbá és olcsóbbá a vasúti közlekedés.  

Teljes gőzzel zajlanak a vasúti fejlesztések
A budapesti elővárosi forgalomban két-három éven belül korszerű motorvonatok váltják a régieket
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Az idei év valódi korszakhatárt jelent a vasúti közlekedésben, hiszen Cegléd és Vác felé munkába álltak az első emeletes motorvonatok a hazai hálózaton belül– derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből. A Stadler KISS típusú járművekből összesen negyven érkezik várhatóan 2022 végéig. A budapesti elővárosi forgalomban így két-három éven belül mindenütt korszerű, tiszta és kényelmes motorvonatok szállítják majd az utasokat. A MÁV a távolsági és nemzetközi járműállomány minőségi cseréje érdekében kormányzati támogatással készíti új generációs InterCity járműveit. A külföldön is versenyképes IC+ kocsik saját fejlesztésben és gyártásban készülnek. Az első két ütemben tervezett összesen 90 belföldi és nemzetközi IC+ kocsiból mostanáig félszáz már forgalomba is állt.

Több járattal és olcsóbb utazással nőtt a tömegközlekedés vonzereje a dél-dunántúli és az észak-magyarországi, észak-alföldi térség nagyvárosai felé. A menetrendi kínálatbővítést a székesfehérvári, dél-balatoni vonalon korábban elvégzett és a Rákos–Hatvan között még zajló pályakorszerűsítések alapozták meg. Kényelmesebb és kevesebbe kerül a vonatozás Budapestről például Egerbe, Keszthelyre, Nagykanizsára, Szombathelyre, Veszprémbe és Zalaegerszegre is. Idén elkészült a GSM-R vasúti rádiós távközlési rendszer első üteme mintegy 935 kilométeren. Decemberben indult meg a próbaüzeme a vonatközlekedés felügyeletének ellátására elsőként kiépített hazai újabb generációs vonatbefolyásoló rendszernek Ferencváros és Székesfehérvár között. A munkálatok más viszonylatokon is zajlanak, így egyre több, erre alkalmas pályaszakaszon haladhatnak majd akár 160 km/órás sebességgel a szerelvények. A tervezéssel megkezdődött a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának kapacitásbővítő korszerűsítése is. A nemzetközi vasúti átjárhatóság fejlesztésére a Kelenföld-Hegyeshalom vonalon egy nyári döntéssel nyert támogatást Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaiból. A magyar és osztrák főváros közötti vasúti kapcsolatot 25 milliárd forint értékű biztosítóberendezési, központi forgalomirányítási és egyéb rendszerfejlesztések gyorsítják majd jövő decembertől öt, 2023 végétől pedig összesen húsz perccel. A beruházás nyomán lehetővé válik a más elővárosi vonalakon népszerű zónázó menetrend bevezetése Budapest és Győr között is.

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a tárca közleménye szerint elmondta: A hazai közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10-15 évben egyértelműen a vasút áll majd. Rendkívüli jelentőségű fejlemény, hogy idén húsz vasúti fejlesztés előkészítésének, tervezésének támogatásáról született kormánydöntés összesen 32 milliárd forint értékben. Az újonnan támogatott előkészítési projektek mintegy ezer milliárd forint forrásigényű kivitelezési munkák elindítását alapozhatják meg akár már 2022 elejére.

A támogatási döntésnek köszönhetően egyebek mellett megkezdődhet a Nyugati pályaudvar vágányhálózata és bevezető szakaszai rekonstrukciójának, a lajosmizsei és váci vonalak elővárosi célú fejlesztésének előkészítése. A forrás odaítélésével elkészülhetnek a Hatvan–Füzesabony vonal és a kapcsolódó ráhordó vonalak, a Debrecen–Nyíregyháza szakasz korszerűsítésének, a Szombathely–Kőszeg és a Zalaszentiván–Nagykanizsa vasútvonalak villamosításának tervei. A kivitelezési közbeszerzések már idén megjelentek Budapesten belül a Déli Körvasútra, a dél–keleti határvidéken pedig a Békéscsaba-Lőkösháza vonalszakaszra. A fejlesztések által nemcsak két nemzetközi törzshálózati folyosó magyar szakasza válik teljessé, hanem valódi, tízpercenként közlekedő városi-elővárosi vasút jöhet létre a fővárosban, gyorsulhat a nemzetközi személyszállítás Magyarország és Románia, Erdély között.

Modern tájékoztató rendszer Kelenföldön


Új szolgáltatási szintre emelkedett a Kelenföld–Százhalombatta közötti vasúti vonalszakasz, miután üzembe helyezték az új elektronikus biztosítóberendezést, korszerű utastájékoztatási- és távközlési rendszereket alakítottak ki, telepítették az ETCS pályamenti alrendszert, és teljes körűen felújították a felvételi épületeket – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). A tájékoztatás szerint a fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában európai uniós forrásból valósult meg, a kivitelezést a Siemens KLBA Konzorcium végezte nettó 16,6 milliárd forint értékben.
(ZD)

Kapcsolódó írásaink