Gazdaság

Komoly belső átrendeződés a hazai munkaerőpiacon

A legoptimistább előrejelzésnél is alacsonyabb lehet az éves munkanélküliségi ráta

Minden előzetes várakozással ellentétben idehaza 4,4 százalékon maradhat az éves munkanélküliség – mondta lapunknak Szalai Piroska munakerőpiaci szakértő. Az összesített jó adatok mögött komoly belső átrendeződés zajlik, mind a munkaadók mind pedig a munkavállalók számára más-más szempontok kerültek előtérbe, mint korábban.

Komoly belső átrendeződés a hazai munkaerőpiacon
A legnagyobb növekedést az informatikai ágazatban tapasztalhattuk, ahol 22 ezer fővel dolgoznak többen idén a harmadik negyedévben, mint 2019 azonos időszakában
Fotó: MH

Bár az idei első tíz hónap foglalkoztatási adatait és az első háromnegyed év kereseteit adta ki a KSH, már biztos, hogy sokkal jobbak lesznek az összesített éves számaink, mint az előrejelzésekből várható volt – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Az év utolsó két hónapjának számait januárban,
illetve februárban teszik közzé.

Jelentős visszapattanás

Szalai Piroska kifejtette, az Eurostat eddig 21 ország harmadik negyedéves adatait hozta nyilvánosságra, közülük mi vagyunk az egyedüliek, akiknek a július-szeptemberi időszaki foglalkoztatási rátája elérte a múlt év harmadik negyedéves mutatóját. Ez azt jelenti, hogy a tavaszi 1,2 százalékpontos csökkenést a nyári időszakban visszakorrigáltuk, s elképzelhetetlen a tavaszihoz hasonló csökkenés a negyedik negyedévben – mutatott rá Szalai Piroska.

Visszautalt rá, a KSH által kiadott utolsó gördülő negyedéves időszakban, augusztus-októberben a foglalkoztatottak átlagos száma mintegy négy és félmillió volt, ami 38 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt ugyanekkor. A külföldön dolgozók száma 25 ezer fővel, a közfoglalkoztatottaké pedig csaknem 17 ezerrel csökkent, míg a rajtuk kívül eső úgynevezett elsődleges munkaerőpiacon 3,5 ezerrel nőtt a létszám. A foglalkoztatási ráta a 20-64 évesek korcsoportban 75,6 százalék, ami 0,1 százalékponttal magasabb. Ugyanekkor 202 ezer munkanélkülit tartott nyilván a statisztika, ami 38 ezerrel több, mint egy éve, s a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt.

A szakértő kiemelte, az idei előrejelzések közül a legoptimistábbak is éves átlagban ötszázalékos munkanélküliséget jósoltak, s már kijelenthetjük, hogy várakozásoknál biztosan kisebb lesz, éves szinten maximum 4,4 százalékosra becsüli a rátát. A vizsgált három hónapban a 15–64 éves korú inaktívak 1,670  millió  fős létszáma is 44 ezerrel alacsonyabb volt a múlt évinél, ami a korcsoport népességének csökkenéséből adódott.

Összevetésképpen Szalai Piroska elmondta, a 2008-as válság idején százezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, s 3,748 millió dolgoztak csupán 2009-ben. Éves átlagban tíz százalék felett volt a munkanélküliségi ráta, 412 ezren vallották magukat munkanélkülinek
a 2,628 millió  inaktív mellett.

Rugalmasság és átformálódás

Az összesített jó adatok mögött komoly belső átrendeződés zajlik – mutatott rá a szakértő. Ezt K-alakú görbének is nevezik, mert a pandémia hatására számos terület jelentősen növekedett, mások pedig komolyan zsugorodtak. A legnagyobb növekedést az informatikai ágazatban tapasztalhattuk, 17 százalékkal, azaz 22 ezer fővel dolgoznak többen idén a harmadik negyedévben, mint a múlt évben ugyanekkor. A második legnagyobb növekedés a szakmai tudományos műszaki tevékenységet végzők produkálták, az ő létszámuk tíz százalékkal, 17 ezer fővel bővült. Az építőipar 16 ezer fővel, a kereskedelem pedig 13 ezer fővel – ebből tízezerrel a kiskereskedelem – növekedett. Ezzel egyidőben a szállítás és raktározás területén 45 ezerrel, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 12 ezerrel, a feldolgozóiparban
28 ezerrel csökkent a létszám.

Az átrendeződés rugalmasságot is hozott: nőtt az önfoglalkoztatóvá válók száma, s aránya a foglalkoztatottakon belül, valamint a részmunkaidősök és a rendszeresen vagy alkalmanként otthonról (is) dolgozók aránya.

A múlt évben nálunk volt az uniós tagállamok közül a második legalacsonyabb a részmunkaidősök aránya, az ötödik legalacsonyabb a rendszeresen vagy alkalmanként otthonról is dolgozni tudók aránya, s a hatodik legalacsonyabb az önfoglalkoztatók aránya. Az unió többi országában, ahol korábban is elterjedt volt a részmunkaidő, az önfoglalkoztatás, ott ezek a formák szűntek először meg a tavaszi első hullám idején, s ezért jobban csökkent arányaiban a foglalkoztatás ott, mint nálunk. Hazánkban az atipikus formák átmeneti bővülése segített sokakat bent tartani a foglalkoztatásban – húzta alá a szakértő.

Ezek a folyamatok mutatják, hogy a munkaerőpiac szereplői más megoldásokat használnak most, mint a 2008 körüli időszakban. Akkor sokkal komolyabb elbocsátások, illetve bezárások voltak, most aki csak tudta a túlélést célozta meg; sokkal nehezebb lesz újra megfelelő kompetenciájú munkaerőt találni, mint valamilyen módon megtartani a jókat. Szalai Piroska hozzátette, ezt mutatják a kereseti statisztikák is. Január–szeptember hónapokban a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete 395 ezer forintra emelkedett, ami 9,8 százalékos növekedés. Minden esély megvan arra, hogy a járvány ellenére idén meghaladjuk a négyszázezer forintos bruttó átlagbért, s ismét hat százalék feletti lesz a reálkereset növekedés is. Legnagyobb, tíz százalék feletti növekedést az egészségügy, a szociális ágazat,
a szakmai tudományos és műszaki tevékenység, a kereskedelem és az építőipar produkálta. A legkisebb, kilenc havi átlagban 6,1 százalékos növekedés a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén volt tapasztalható.

Megváltozott értékrend

Ha nem csupán a teljes munkaidős keresetet, hanem a lakosság összes bevételét vizsgáljuk, akkor az Eurostat előrejelzése szerint hazánkban lesz a legkisebb az előző évihez viszonyított visszaesés, mindössze egy százalék. Az unió átlaga is öt százalék, úgy, hogy a legrosszabb mutatójú államokban elérheti a 12 százalékos is.

A közvéleménykutatások egyhangúlag azt mutatják, a járvány hatására az emberek a munkahelyük elvesztésétől, illetve a keresetük csökkenésétől félnek a legjobban – emelte ki a szakértő. Hozzátette, míg korábban a rugalmasság volt a legfontosabb a munkahely választásnál, ma már az alapbér mértéke és a biztos munkahely lett a legfontosabb szempont. Látható, hogy a politika ki is használja ezeket a félelmeket. A munkanélküliség többszöröséről és a megélhetés kilátástalanságáról beszélnek. Szalai Piroska úgy véli, nem most van itt az ideje a felesleges riogatásnak, inkább az összefogást kell segíteni, hogy tényleg a lehető legtöbb munkáltató túl tudjon élni, meg tudja tartani az alkalmazottjait, s ha túljutunk a kritikus időszakon, akkor megújulva működhessen tovább.

Kapcsolódó írásaink