A következő két évben a gazdaság növekedése meghaladhatja a 4 százalékot

A második negyedév jelentős sokkhatása után a gazdaság regenerálódni kezdett, mutat rá a Századvég elemzése, amely hozzáteszi: a harmadik negyedév végére több ágazat teljesítménye már elérte vagy akár meg is haladta a vírus megjelenése előttit.

Az elemzés rámutat: ezzel szemben több ágazat (például turizmus, szállítás) teljesítménye még érdemben elmaradt a korábbitól. A második hullám egészségügyi szempontból a korábban vártnál súlyosabb lett, így ismét korlátozások elrendelésére került sor. Ezek nyomán azonban a visszaesés mértéke várhatóan kisebb lesz, mint a második negyedévben, a szigorítások nem eredményeztek olyan mértékű leállást a gazdaságban, mint tavasszal.

A járvány miatti korlátozások feloldása, illetve a vakcina megjelenése a gazdaság korábbi teljesítményéhez való fokozatos visszatérését eredményezheti. „Várakozásaink szerint a gazdasági teljesítmény 2021-ben még a 2019-es szintje alatt maradhat, de a 2020-asnál már érdemben jobb lehet” - szögezi le a Századvég.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a következő évek prognózisai a szokásosnál nagyobb kockázatot rejtenek: nem ismert még a kilábalás folyamata és a tartós károk volumene sem, mutatnak rá az elemzők, s hangsúlyozzák: ennek megfelelően a 2021-es növekedés mértéke az alappályán mértnél jóval alacsonyabb és magasabb is lehet. 2020-ban a háztartások fogyasztása becslésünk szerint 3 százaléknál kisebb mértékben esik vissza.

Ebben jelentős szerepe van egyes termékek és szolgáltatások átmenetileg elérhetetlenné válásának, a bizonytalanságból adódó lakossági fogyasztás elhalasztásának, illetve az utazási korlátozásoknak, amelyek az üzemanyag-forgalom visszaesésében is megmutatkoztak.

Ugyanakkor a jelentősebb fogyasztás-visszaesést megakadályozta a munkaerőpiac stabilitása: a foglalkoztatás csak kismértékben csökkent, a korábbi munkaerőhiány eredményeként a munkanélküliségi ráta becslésünk szerint csupán 4,2 százalékig emelkedett. A vírus elmúltával a foglalkoztatás ismételt növekedésére számít a Századvég, hozzátéve, hogy a munkaerőhiány egyes szektorokban ismét megjelenhet.

Ugyanakkor kérdés, hogy a foglalkoztatási szint a súlyosan érintett ágazatokban milyen szinten áll helyre, vagy az itt dolgozóknak más ágazatokban kell állást találniuk. A beruházások az idei évben több mint tizedével eshettek vissza. Ebben nagy szerepe volt a vírus okozta bizonytalan gazdasági környezetnek, illetve az állami, önkormányzati és vállalkozási beruházások forráshiány miatti halasztásának, valamint az uniós források ciklikusságának is.

„A következő két évben már növekedésre számítunk e tekintetben is, itt meghatározó lesz az uniós források felhasználásának sebessége. Az export esetében az európai gazdaságok tavaszi leállása jelentős visszaesést eredményezett, amely ezt követően felpattant, így megközelítette a korábbi szintjét. Az import visszaesése ellenben az idei évben mérsékeltebb lehetett, figyelembe véve az egészségügyi eszközök behozatalát is. A következő két évben becslésünk szerint a külkereskedelmi egyenleg már javulhat” - hangsúlyozza az elemzés.

„Az infláció az elmúlt időszakban csökkent, így éves szinten a jegybanki cél fölötti, de a célsávon belüli, a korábbinál kisebb, 3,3 százalékos pénzromlásra számítunk” - olvasható az elemzésben, amely hozzáteszi: ezen belül azonban az átlagosnál jelentősebben nő az élelmiszerek ára, ami a háztartások inflációs érzetét felfelé tolja.

A következő évben az infláció 3,5 százalékon alakulhat, melyben szerepe lehet a jövő év elején esedékes jövedéki-adó emelésnek, illetve a bázishatásnak: a gazdaságok tavaszi leállása idején az olajár a mélybe süllyedt, ami alacsony bázist jelent. A költségvetési hiány az idei évben magasan, a GDP 8 százaléka fölött alakulhat a romló makrogazdasági környezet, illetve a növekvő kormányzati kiadások miatt. Így tehát nagy hangsúlyt kell fektetni a korábbi években jellemző szigorú költségvetési politikához való visszatérésre, az államadósság határozott csökkentésére.

„Várakozásaink szerint a költségvetési deficit a jövő évben még magasan, 6,7 százalékon alakulhat, majd 2022-re 3,5 százalékra csökkenhet. A GDP-arányos államadósság a tavalyi 65,4 százalékos szintről idén 81,0 százalékig emelkedhet, majd ez 2022-re 73,7 százalékra mérséklődhe” - zárul a közlemény.