Gazdaság

Kezd kilábalni a válságból a hazai építőipar

A magyar mutatók uniós összevetésben különösen jók, az októberi termelés a második legmagasabb az idei évben, halvány javulás látszik az építkezési kedvben, de a vállalatok elhalasztják beruházásaikat

Bár tavalyhoz képest visszaesett az építőipari teljesítmény október­ben, bizakodásra ad okot, hogy az idei májusi mélyponthoz képest folyamatos a javulás. A magyar mutatók uniós összevetésben különösen jók.

Kezd kilábalni a válságból a hazai építőipar
Az újlakás-kínálaton minden bizonnyal meglátszik majd a jövőre életbe lépőotthonteremtési program elemeinek kedvező hatása
Fotó: MH/Katona László

Június óta az építőipar teljesítmé­nye minden hónapban magasabb volt az előző havinál, folytatódik az ágazat kilábalása a válsághelyzetből: októberben az előző havi értékekhez képest újabb 1,3 százalékkal nőtt – hívta fel a figyelmet kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Boros Anita építésgazdaságért, infrastruk­turális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár a közleményben kiemelte, hogy a frissen publikált adatok bizakodásra adnak okot, hiszen a hazai építőipari termelés volumene a májusi mélyponthoz képest folyamatosan, októberre már összesen 11,8 százalékkal javult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap kiadott jelentése szerint októberben a nyers adatok szerint 16,2 százalékkal maradt el az építőipar termelése az egy évvel korábbitól. Az épületek építése 5,3, az egyéb építményeké 26,5 százalékkal csökkent.  

Noha az adatokat az ágazat sajátosságaira figyelemmel többhavi összehasonlításban érdemes vizsgálni, az államtitkár kiemelte, hogy 2020 októberében a termelés értéke folyó áron 389,4 milliárd forint volt, ez az idei év második legmagasabb adata. Az érték a nyers adatok alapján másfélszeresen múlja felül 2015 havi átlagát. A magyar mutatók uniós összevetésben különösen jók: a 2010-es év átlagához képest a tagországok átlagában stagnált az ágazat teljesítménye 2020 szep­temberében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján, míg Magyarországon 48,9 százalékkal volt magasabb 2020 októberé­ben. Októberben a tárgyhó végi szerződésállomány 1946 milliárd forintot tett ki.

Idén az első háromnegyedévben 12 876 lakást építettek meg, ami éves összevetésben 25 százalékos bővülést jelent. Budapest kivételével az ország egész területén dinamikusan növekedtek a használatbavételek októberig. Boros Anita hangsúlyozta, hogy az újlakás-kínálaton meglátszik majd a jövőre életbe lépő otthonteremtési program elemeinek kedvező hatása. Emlékeztetett, hogy az új építésű lakások általános forgalmi adókulcsa öt százalékra csökken, a csok igénybevétele esetén visszaigényelhető lesz az áfa, csokos lakásvásárlásoknál eltörlik a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséget. Októberben több mint 368 ezren dolgoztak az építőiparban. A járványhelyzet és a korlátozó intézkedések mellett ehhez az is hozzájárul, hogy a jövőre induló otthonteremtési támogatások hatására a háztartások egy része kivár lakásfelújítási, vásárlási vagy építési terveivel.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője lapunknak küldött kommentárjában úgy ítélte meg, hogy halvány javulás látszik az építkezési kedvben. A járványhatás az építőiparban is visszavetette az aktivitást, írta, hozzátéve: az idén futnak ki a mostani uniós költségvetési ciklus beruházásai. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője felhívta a figyelmet, hogy az építőipar teljesítményének visszaeséséhez a rendelésállomány csökkenése járul hozzá: a bizonytalan gazdasági és vírushelyzetben a vállalatok elhalasztják beruházásaikat, míg az önkormányzati és állami szereplőknél a forráshiány vezet ugyanehhez.

Kapcsolódó írásaink