Matolcsy György: Az MNB megerősítette eddigi politikáját

A jegybankelnök megjegyezte: az MNB minden eszközével az árstabilitást, a pénzügyi stabilitást és a kormány gazdaságpolitikáját támogatta.

A 2020-as év értékeléséről szólva elmondta, hogy a magyar gazdaság az utóbbi 100 év ötödik legnagyobb visszaesését szenvedi el idén, az előrejelzések azonban jók, és „pozitívan tekinthetünk” a következő évekre.

A monetáris tanács megerősítette azokat a programokat, amelyek megakadályozták, hogy az idei évet fémjelző három válságtípus - egészségügyi, gazdasági és érzelmi - mellé egy negyedik, a pénzügyi válság is kialakuljon - mondta az MNB-elnök jelezve, hogy ezt óriási eredménynek tartja, tekintettel arra, hogy a 2009-es nagy gazdasági zuhanás mögött épp a pénzügyi válság húzódott meg.

Matolcsy György úgy fogalmazott, hogy a jegybank ígéretének eleget téve 2020-ban megvédte az elmúlt 10 év eredményeit azáltal, hogy csaknem 6000 milliárd forintnyi finanszírozást öntött a gazdaságba.

A magyar GDP több mint 10 százalékát kitevő összeggel az MNB a régión belül és uniós összehasonlításban is kiemelkedően támogatta a vírushelyzet alatt az üzleti szereplők, az állam és a családok pénzügyeit - tette hozzá.

A jegybankelnök felidézte a programokat, amelyek szerepet játszottak a pénzügyi stabilitás fenntartásában, „levegőt adtak a gazdaságnak”, mint az 1400 milliárd forintos Nhp hajrá!, a 600 milliárd forintos növekedési kötvényprogram, az 1000 milliárd forintos állampapír-vásárlás, a bankoknak nyújtott hosszú lejáratú fedezett hitelek 2300 milliárd forint összegben, és ezt szolgálta a 250 milliárd forint osztalékbefizetés is a költségvetésbe.

A jegybankelnök arra is kitért, hogy érdemes tanulni azon országoktól, amelyek a Magyarországon várható 6,0-6,5 százalékos visszaesésnél kisebb recesszióval számolnak, így például a lengyelektől és a lettektől, ahol várhatóan 3,5 százalékos, illetve 2,2 százalékos lesz a gazdasági visszaesés.

A járványt nem lehetett megfékezni, mégis lehetett volna jobb teljesítményt nyújtani - jegyezte meg Matolcsy György, aki műhibának nevezte a lakásáfa visszaemelését 27 százalékra.

A jegybankelnök szerint a kormányzati fogyasztás és az állami beruházások növelésével is lehetett volna javítani a gazdaság teljesítményét.

Matolcsy György ismertette a monetáris tanács meglátásait a következő évek teendőivel kapcsolatban, miszerint a szükséges nagy strukturális reformok 80 százalékát előre kell hozni, kezdve az egészségügyi rendszer átalakításától a demográfián és a nyugdíjrendszeren keresztül a lakáspolitikáig.

Az MNB szorgalmazza 3, 5 és 10 éves gazdasági-pénzügyi terv kialakítását, a fejlesztési elképzelések lefektetését és egy versenyképességi terv összeállítását is.

Fontos a növekedés helyreállítása, de közben nem szabad az egyensúlyról sem megfeledkezni - mutatott rá az MNB első embere utalva arra, hogy az egyensúly elérését 2022-ig nem tartja reális célkitűzésnek.

A testület a keddi ülésén változatlanul hagyta az alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és nem változtatott a kamatfolyosón sem.

A monetáris tanács szerint az alapkamat és a kamatfolyosó változtatását a körülmények nem tették szükségessé.

A rövid oldali kamatok, és az optimálisnak tartott rövid oldali kamatszintek összhangban tartása ugyanakkor azt indokolja, hogy szeptember után a jegybank ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap-tendereket tartson december végén. A jegybank a négy bejelentett tendert mennyiségi korlát nélkül hirdeti meg, azok finanszírozásához a továbbiakban is felhasználhatja a nemzetközi repo-keretszerződéseit - írták.

A testület az inflációs folyamatok megítélésében a szokásosnál is nagyobb óvatosságra int. Bár a nyári felfutást követően az árdinamika visszafogottabbá vált, véleményük szerint a járvány időbeli lefutása, és a gazdaság várható helyreállása változékony árazásokhoz vezethet. A gazdasági kilábalás elhúzódása mellett mind a mérsékelt külső inflációs környezet, mind a gyengébb belső kereslet tartósíthatja a dezinflációs hatásokat - tették hozzá.

A közlemény az előző indokláshoz hasonlóan a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödését nevezi a legnagyobb kockázatnak az inflációs kilátások szempontjából. Emiatt - mint írták - az MNB egyértelmű célja elkerülni az inflációs kockázatok emelkedését a bizonytalan globális piaci környezet miatt.

Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn - szögezték le.

Hangsúlyozták, hogy a világgazdaság helyreállításának üteme annak ellenére is bizonytalan, hogy a nemzetközi pénzpiacok hangulata javult a vakcinafejlesztések, valamint az uniós költségvetés és helyreállítási alap előzetes elfogadásának hírére. A kockázatok még mindig jelentősek, így mind világszinten, mind a térségben a laza monetáris kondíciók fennmaradására lehet számítani.

Az MNB a fenntartható növekedés gyors helyreállítását mérlege méretének további növelésével is támogatja - olvasható a közleményben.

A jegybank folytatja állampapír-vásárlási programját is, és változatlanul tartós piaci jelenlétre rendezkedik be az állampapírok másodpiacán. Az MNB a vásárlásokat a szükséges mértékben a szükséges ideig fogja használni.

A monetáris tanács a korábbiakhoz hasonlóan megerősítette, hogy az árstabilitás szempontjai mellett támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, a beérkező adatokat pedig folyamatosan értékeli, és követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát, valamint a pénzpiaci folyamatok lehetséges inflációs hatásait. Amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására - közölték.