Nincs szükség kamatcsökkentésre

Holnap tartja soron következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Lazításnál az alapkamat csökkentése nem jöhet szóba, a jegybank hangsúlyozta, hogy biztonságos távolságot szeretne tartani a nulla szinttől – nyilatkozta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője. Ami esetleg mérséklődhet, az az egyhetes betét kamatának 0,75 százalékos szintje – tette hozzá. Ez ellen szól ugyanakkor az, hogy az infláció bár a jegybanki cél alá csökkent, ezt sokkal inkább indokolják egyedi hatások, hiszen az alapfolyamatokat leíró maginfláció továbbra is a cél fölött van. A forint árfolyama bár némileg erősödött, továbbra is gyenge, ez szintén a lazítás ellen szól. Kamatcsökkentés azért sem várható, mert ennek pozitív makrogazdasági hatásai elhanyagolhatók lennének. A szakember felhívta a figyelmet, hogy szigorítani a jegybank akkor szokott, amikor a forint árfolyama nagyon sokat gyengül vagy ha az inflációs helyzet romlik jelentősen. Kiemelte, hogy egyik sem áll most fenn.

Regős Gábor az amerikai elnökválasztásról elmondta, hogy az eredmény még nem befolyásolt semmilyen adatot, mivel az elnök még nem lépett hivatalba, gazdaságpolitikai döntést nem hozott. A változás ténye a nem statisztikai jellegű adatokra hathat: a valutaárfolyamra, illetve a tőzsdeindexek alakulására – tette hozzá.

Boris Johnson tegnapi kijelentéséről, miszerint esélyes, hogy megállapodás nélkül ér véget a Brexit, elmondta: természetes, hogy a megállapodásig azt mondják, hogy esélyes a megállapodás nélküli Brexit, hiszen ha úgy tűnne, hogy engednek az álláspontjukból, az rontaná a tárgyalási pozíciójukat. Felhívta a figyelmet, hogy egyelőre nem lehet látni a következményeket pontosan. Ez nagyban függ a két fél felkészültségétől is.

A külkereskedelemben nem az Egyesült Királyság lenne az egyedüli ország, amellyel az Európai Unió mint külső országgal kereskedik. Kérdés azonban, hogy felkészültek-e a bonyolultabb folyamatokra, el tudják-e végezni például a megnövekedett számú vámeljárást. Ha nem, akkor az az ellátási láncok megszakadásához vezethet, ami hosszabb távon is ronthatja a versenyképességet. Természetesen versenyképességi szempontból egy hard Brexit kedvezőtlen, ilyen erős kereskedelmi kapcsolatok esetében a szabadkereskedelem – a szolgáltatások esetében is – alapvetően kedvezőbb mindkét fél számára – tette hozzá az elemző.