Gazdaság

A költségvetés biztosítja a járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelmi intézkedések forrásait

A járvány második hullámának idején a kormány legfontosabb célja az életek védelme, a magyar gazdaság működőképességének megőrzése, a munkahelyek megvédése és a vállalkozások támogatása. Az ehhez szükséges intézkedések forrásai biztosítottak. A koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatása, és a meghozott gazdaságvédelmi intézkedések eredményeként a költségvetés hiánya november végéig meghaladta a 3298 milliárd forintot. A központi alrendszer idei évre tervezett pénzforgalmi hiánya a GDP-arányában 8-9 százalékon várható. A járvány elleni védekezést és a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedések eredményeképpen a kormány 2021-re új, a GDP 6,5 százalékának megfelelő hiánycélt tűzött ki - közölte a Pénzügyminisztérium.

2020 első tizenegy hónapjában az államháztartás központi alrendszere 3298,1 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2778,4 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 53,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 572,7 milliárd forintos hiányt értek el. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 766,3 milliárd forintot tett ki. 2020 novemberében a központi alrendszer 693,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, szemben az egy évvel korábbi 190,9 milliárd forintos deficittel.

2020 novemberében 22,1 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, így a 2020. évi tizenegy havi uniós bevétel összesen 1019,4 milliárd forintot tett ki. Ugyanakkor a 2020. évi november végi uniós kiadások meghaladták az 1804,5 milliárd forintot.

Idén november végéig 599,4 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések. Emellett a hazai kiadások közül 2020. november végéig kiemelhetők a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból (202,0 milliárd forint), a kiemelt közúti projektekre (200,2 milliárd forint) és a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra (179,6 milliárd forint) fordított források. Fontos kiadásként jelentkezik a közúthálózat fenntartására és működtetésére (84,7 milliárd forint), a Falusi Útalapból (82,0 milliárd forint) kifizetett források. Jelentősek továbbá a Magyar Falu Program alprogramjainak támogatására (61,8 milliárd forint), a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból (58,3 milliárd forint), kifizetett összegek. November 1-jétől sor került továbbá – 2020. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – a nyugellátások és egyes más, nyugdíjszerű ellátások 1,2 százalékos kiegészítő emelésére, melyre közel 47 milliárd forint állt rendelkezésre.

Kapcsolódó írásaink