Bízik a piac a gazdaság erősödésében

Az északi tengeri Brent olajfajta ára szeptem­ber eleje óta a legmagasabb szintre emelkedett a múlt hét elején a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos újabb kedvező hírekre, illetve amiatt, hogy ismét feszültté vált a helyzet a Közel-Keleten. Az olajfajta hordónkénti ára (egy hordó 159 liter) szep­tember 2-a óta először lépte át a 46 dolláros szintet a maga 46,10 dolláros árával. Kedden aztán tovább emelkedett a Brent a nemzetközi kereskedelemben, az európai piacon 47,88 dollárra ugrott, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) 45,10 dolláron tetőzött. Ez kitartott a múlt héten, sőt a két olajtípus ára hét százalékkal emelkedett, a negyedik egymást követő hetet fejezték be nyereséggel, így novemberben 27, illetve 25 százalékos nyereségre tettek szert. A múlt hét előtti hét elején a Brent még 43,27 dolláron, a WTI pedig 40,72 dolláron forgott. Az olajár tegnap lefelé korrigált, miután az OPEC+, vagyis a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) bővített változata elhalasztotta az egyeztetést a napi önkéntes termeléskorlátozási kvótájának január elsejére tervezett, kétmillió hordós megkurtításáról. Ezzel együtt az európai piacok zárásakor a Brent ára a nemzetközi kereskedelemben hordónként 47,44 dollár, a WTI ára pedig 44,66 dollár volt.

Az áremelkedés egyik oka, hogy az elmúlt időszakban több gyógyszergyártó jelezte, hogy sikeresen halad koronavírus elleni vakcina-kísérlete. Szakértők szerint a vakcina vagy vakcinák közelgő megjelentése élénkíti majd az olajkeresletet, ami egyébként már nagyon ráfér a piacra, és ez megmutatkozik az árban is. A másik ok, hogy két hete jemeni síita húszi lázadók rakétatámadást intéztek a Saudi Aramco szaúd-arábiai olajvállalat dzsiddai olajelosztó központja ellen. Mint arról a távirati iroda beszámolt, Szaúd-Arábia a világ vezető olajexportálója, és bár a hírek szerint a 13-ból csak egy olajtartály sérült meg, ez a támadás kisebb pánikot okozott amiatt, hogy akadozhat az ellátás, így kevesebb lesz az olaj a piacon. Ugyanis a dzsiddai létesítmény kulcsfontosságú a szaúd-arábiai olajelosztásban, naponta több mint 120 ezer hordó indul útnak onnan Dzsidda, Mekka és az al-Baha régió felé.

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci szakértője lapunknak elmondta, a mostani áremelkedés a piac részéről mind­össze bizalomerősödés a jövő évre vonatko­zóan, mivel a vakcina megjelenésével rendeződhet a világgazdasági helyzet, és ezzel az olaj iránti kereslet is emelkedhet. A mostani piaci, illetve kereslet-kínálati helyzet egyáltalán nem ad okot az olajár emelkedésére. A piac egyébként azért bizakodó, mert Kínában, a járvány visszaszorításával, az olaj iránti kereslet október-novemberre visszaállt a tavalyi szintre. A belföldi légi forgalom például a tavalyi szintet hozza, és várható az, hogy a vakcina megjelenésével jövő nyáron jelentősen élénkül a globális turizmus.

Az OPEC+ döntése a termelésnövelés elhalasztásáról további pozitívumként hatna az olajárakra, ugyanakkor most újabb kellemetlen hír röppent fel, amely kétséget ébreszt a szervezet jövőjét illetően. Mint arról a Portfolio beszámolt, az Egyesült Arab Emírségek fontolgatja a kilépését, bár hivatalosan ezt az ország energetikai minisztere tagadta. Tavaly Katar már kilépett az OPEC kötelékeiből. Pletser Tamás szerint a feszültség oka, hogy az Emírségek az OPEC-en belül szeretnének nagyobb termelési kvótához jutni. Jelenleg naponta 2,5 millió hordót hoznak a felszínre, viszont négymillióra lenne kapacitásuk. Az OPEC+ a jelenleg 13 taggal rendelkező OPEC kibővített változata, amelyet még 1960-ban alapított öt ország: Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela, hogy egységes olajpolitikát folytassanak a stabil piac kialakítása érdekében. Ehhez képest már jóval később, 2016-ban alakult meg az OPEC+, amely az eredeti tagországokon kívül Oroszország vezetésével tíz másik olajtermelőt is magában foglal, mint például Mexikót vagy Kazahsztánt.

A cél az volt, hogy még hatékonyabb legyen az olajárral kapcsolatos kontroll. Mint ismert, elhúzódó tárgyalások után, még áprilisban megegyeztek az OPEC+ olajtermelő országai, hogy végrehajtják a történelem legnagyobb kitermeléscsökkentését, aminek keretében napi 9,7 millió hordóval vágták vissza a termelést. Ezt később, a jobb gazdasági adatok fényében kétmillió hordóval napi 7,7 millió hordóra változtatták augusztusban. A tervek szerint januárban további kétmillió hordóval növelték volna a kitermelést a tagországok, ugyanakkor a növekvő koronavírusjárvány-esetszámok, a gazdasági bizonytalanság és a líbiai olajtermelés visszatérésével várhatóan ezt elhalasztják egy későbbi időpontra.