A járvány ellenére is fennmarad a bérnövekedés

Magyarországon a reálkeresetek 93 hónapja folyamatosan emelkednek – hangsúlyozta tegnap Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1-en a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) január–szeptemberi kereseti adatait kommentálva.

A KSH adatai szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 392 300 forint volt, 8,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, január–szeptemberben a bruttó átlagkereset 395 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 700 forintot ért el, mindkettő 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Bodó Sándor elmondta, Magyarországon a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése hatással van a magasabb bérek alakulására is. Ismertette, hogy a magyar minimálbér 2010-ről 2020-ra 73 500 forintról 161 000 forintra nőtt, hasonló az emelkedés a garantált bérminimum esetében is, 89 500 forintról 210 600 forintra változott, a bruttó bérek 2010-től 81,6, a nettó bérek 84,5 százalékkal emelkedtek.

Az államtitkár rámutatott arra, hogy idén a bérnövekedés a versenyszférában leginkább az építőiparban, bizonyos műszaki pályákon volt, a legmagasabb béreket továbbra is a bankszektor, a pénzügyi terület biztosítja, az átlagot jóval meghaladják a keresetek az energiaszektorban is. A közszférában a béreket leginkább az ágazati kormányzati intézkedések növelték az ország teljesítményétől függően.

Uniós összehasonlításban is jelentős és számottevő a magyar bérek növekedése 2010 és 2020 között – tette hozzá Bodó Sándor.

A bruttó bérek szeptemberben is megközelítőleg tartották a vírus előtti dinamikát – emelte ki kommentárjában Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

A továbbra is megszokott módon üzemelő szektorokban, a munkahelyüket megtartók esetében pedig továbbra is erőteljes a bérek emelkedése. A jelenlegi folyamatok alapján a Takarékbank szakértőinek várakozása szerint 10 százalék körüli lesz az idei éves dinamika, jövőre pedig 8,5 százalék körüli növekedés a várakozásuk, de ezt a zajló minimálbér-tárgyalások jelentősen befolyásolhatják még.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint továbbra is rendkívül magas a bérdinamika Magyarországon. Felhívta
a figyelmet arra is, hogy összességében nem látszik nagy változás a bérezési folyamatokban, továbbra is az év eleji vállalati bérdinamika, az összetételhatás és az év közbeni állami bérrendezések mozgatják a mutatót. Előretekintve most
a legfontosabb kérdés, hogy vajon sikerül-e a feleknek megállapodniuk a jövő évi minimálbérben – tette hozzá a szakember.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt emelte ki, hogy a keresetek növekedése szep-temberben az előző havitól csak minimális mértékben maradt el. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a keresetek számításánál a teljes munkaidősök keresetét veszik figyelembe, ami felfelé torzítja a statisztikát, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás leginkább az átlagosnál alacsonyabb bejelentett jövedelmet biztosító szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban csökkent, illetve hogy inkább az alacsonyabb végzettségű, alacsonyabb termelékenységű munkaerőt sújtották a leépítések vagy a részmunkaidős foglalkoztatás.