Konszenzus szükséges klímaügyben is

– Milyen környezetvédelmi és klímacélokat fogalmazott meg Varsó a V4-es visegrádi elnökség egy évére?

– Lengyelország egy különleges pillanatban vette át a V4 elnökségét 2020. július elsején, hiszen az Európai Unió (EU) példátlan világjárvány-válsággal, és az ebből fakadó gazdasági lassulással küzd. A V4 lengyel elnökségének prioritásai alapján hozott intézkedéseknek, és az éghajlat-semleges gazdaság érdekében tett közös erőfeszítéseknek tükrözniük kell a jelenlegi körülményeket. Ezért hangsúlyozzuk, hogy az átalakulás ütemét hozzá kell igazítani az egyes tagállamok társadalmi-gazdasági viszonyaihoz, valamint támogatni kell egymást szolidárisan is e törekvések során, tiszteletben tartva a célhoz vezető optimális út megválasztásának jogát. Az energia területén a lengyel V4-elnökség elsősorban a régió jövője szempontjából a biztonságos energiaellátás biztosítására összpontosít. Különösen koncentrálnunk kell az energiaágazat igazságos átmenetére az éghajlat-semleges gazdaságban, figyelembe véve a COVID-19 járvány utáni újjáépítést is. Az éghajlat-politika továbbra is az egyik legfőbb kihívás az unióés tagállamai számára, ezért az a V4 prioritása is.

– Milyen közös álláspontot célszerű képviselnie a V4-eknek?

– A V4 az unió részeként továbbra is együtt dolgozik a hosszú távú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású stratégián, és mi olyan uniós jogszabályok meghozatalára törekszünk, amelyek figyelembe veszik a regionális perspektívákat, különös tekintettel az Igazságos Átmenet Alapra a jelenlegi Covid-19-járvány kapcsán. Nagyon fontos a visegrádi országok számára a kiegyensúlyozott kompromisszum megtalálása az EU helyreállítási intézkedései között, és az igazságos átmenet biztosítása az Európai Zöld Megállapodás megvalósításában. Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerével, azaz az EU ETS-sel kapcsolatos munka szintén kulcsfontosságú számunkra. A Modernizációs Alap, vagy az Innovációs Alap működtetésével kapcsolatos intézkedések, és az ingyenes allokációk jelenleg véglegesítés alatt állnak. Ezért Lengyelország egyik fontos célja, hogy ezeknek az elveknek a meghatározásakor az Európai Unió vegye figyelembe a V4-ek álláspontját is.

– Mi a közös érdekünk?

– Egyik prioritásunk, a Biztonságos energia a jövőért jegyében a lengyel V4-elnökség célja, hogy az energiapolitika konkrétan hozzájáruljon a jövő éghajlatsemleges gazdaságához. Ebben az összefüggésben különös figyelmet akarunk fordítani az EU jövőbeni földgázpia­cára és a nukleáris energiára. Az atomenergia nélkülözhetetlen eszköz a V4 számára az éghajlat-semleges gazdasági stratégiájában. Az innováció kérdése nagyon fontos számunkra. Fontos a V4 meglévő együttműködésének megerősítése a Tiszta Energia Technológiai Platform fejlesztése érdekében.

– Mi a véleménye az Európai Unió által megfogalmazott klímacélokról?

– Ahhoz, hogy az EU klímasemlegessé váljon, köztes célokat kell kitűznünk, amelyek mutatják az oda vezető utat. Ilyen például a 2030-as célkitűzés. Elvárjuk, hogy az Európai Tanács iránymutatásokat adjon számunkra a 2030-as klíma-változási célokhoz. Lengyelország számára alapfeltétel, hogy a 2030-as célkitűzésről szóló döntést konszenzussal hozzák. Ez egy fontos pont, amelyben mindenkinek meg kell állapodnia. Nem szabad marginalizálni, vagy semmibe venni egyes tagállamok véleményét. A kibocsátás csökkentése és a teljes gazdaság átalakítása közös uniós erőfeszítés, épp ezért az megköveteli az EU kulcsfontosságú intézményeinek bevonását a döntéshozatali folyamatokba. A vezetőink által készített javaslatok biztosítják azt, hogy a további tennivalóink a nemzetek egyetértésében történnek.

– Mit várnak az Európai Tanácstól?

– Arra kell törekednünk, hogy bizonyos keretet hozzunk létre a cél eléréséhez, és ne csak kövessük a célt. Az Európai Tanácsnak útmutatást és megfelelő eszközöket kell nyújtania számunkra ebben a kérdésben. Arra számítunk, hogy az Európai Tanács decemberi ülésén létrejön majd olyan eljárási rend, amely lehetővé teszi egy ilyen döntés meghozatalát. A következtetésekben megfogalmazott cél – annak megvalósításához szükséges megfelelő struktúra nélkül – továbbra is csak egy darab papír marad.

– Lengyelország Önt jelölte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkári tisztségére. Ha megválasztják, milyen célokat szabna a nemzetközi szervezetnek?

– A jelenlegi helyzetben prioritás a COVID-19 járvány kontextusához igazodó olyan szakpolitikák kidolgozása, amelyek végrehajtása megvalósítható lesz az egyes kormányok számára. A fő célkitűzés a járvány kontroll alatt tartása, a gazdaság helyreállítására és a dinamikus fellendülésre vonatkozó hosszú távú tervek kidolgozása kell, hogy legyen. Óriási kihívásokkal nézünk szembe, mivel a világjárvány számos hiá­nyosságunkat is feltárta egyes rendkívül fontos területen. A velük való szembenézés elkerülhetetlen lesz gazdaságunk megerősítéséhez és a növekedés konzekvens útjára állításához, a életminőség javításához. Ebben a tekintetben a tagállamok által elért sikerek fogják mérni eredményeimet, hogy mit értem el, mint főtitkár.

– Mit kellene máshogy csinálnia az OECD-nek, mint eddig?

– Véleményem szerint az OECD-nek a tagok által vezetett szervezetnek kell lennie. Ahhoz, hogy hatékony és még jobban elismert legyen a nemzetközi színtéren, ennek a szervezetnek egyértelműen hangsúlyoznia kell elkötelezettségét olyan operatív prioritások iránt, mint például az adókérdések, a strukturális reformok és az oktatás. Az OECD-nek dinamikusan kell reagálnia a felmerülő kihívásokra, határozottan kell cselekednie, és rugalmasnak kell lennie. Jó példák lehetnek erre azok a kihívások, amelyek a progresszív éghajlatváltozással kapcsolatosak, amik, úgy tartom, a következő években döntően meghatározzák a gazdasági növekedést. Nagyon széles körű kérdésekhez kapcsolódnak, mint például az energetika, szállítmányozás és az élelmiszer- és egyéb termékek előállítása. Mindezek a különböző szférák következetes cselekvéseket és konkrét válaszokat igényelnek. És a világon nincs olyan szervezet, amely jobban tehetne mindezért, mint az OECD.