A magyar GDP a járvány első hulláma után jelentősen nőtt

A magyar gazdaság harmadik negyedévi teljesítménye azt mutatja, hogy a gazdaság egy közel teljes tavaszi lezárás követően is gyorsan helyre tud állni, azaz a helyreálló képessége kitűnő – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentésére reagálva. A KSH közlése szerint a magyar gazdaság 11,3 százalékos növekedést ért el a harmadik negyedévben az előző negyedévi mélyponthoz képest, az előző év azonos időszakához képest pedig a járvány hatásai 4,6 százalékkal csökkentették a magyar GDP-t. A gazdasági teljesítményhez a legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció és a pénzügyi szolgáltatások növekedése járult hozzá. Ezt támogatta a családok lakáshitel felvételi kedvének javulása is, amit a kormány otthonteremtési programja is ösztönöz. A csökkenés leginkább az építőipari termelés és egyes szolgáltató ágazatok, mint például szállítás, kereskedelem, turizmus-vendéglátás, szórakoztatás jelentős éves alapú visszaeséséhez köthető. A gyárleállások következtében az ipari termelés áprilisban érte el mélypontját, azonban ezt követően folyamatosan emelkedett az ágazat kibocsátása, szeptemberben már meghaladta a tavalyi szintet. A májusi visszaesést követően az építőipar is fokozatos kilábalást mutatott, így mélypontjához képest szeptember végéig már 10,9 százalékkal emelkedett a szezonálisan igazított adatok alapján. Biztató továbbá, hogy a nyári hónapokban újraindult a belföldi turizmus és a határok őszi lezárásáig a külföldi vendégek egy része is visszatért.

A kitűnő teljesítményért köszönet illeti a magyar munkavállalókat és vállalkozásokat. A magyar gazdaság harmadik negyedéves növekedése az előző negyedévhez viszonyítva várhatóan felülmúlja a német és az osztrák gazdaság növekedési ütemét. A novemberi második lezárás után is gyorsan visszatérhet a magyar gazdaság a korábbi növekedési pályára. A Pénzügyminisztérium becslése szerint idén 6,4 százalékkal eshet vissza a gazdaság teljesítménye, ugyanakkor 2021-re a tárca már három és félszázalékos növekedést valószínűsít.

A harmadik negyedévi adat meghaladta az elemzői várakozásokat. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában úgy fogalmazott, az erős visszapattanás még nem jelenti azt, hogy túl lennénk a válságon, tekintettel az éves elmaradásra. A harmadik negyedévben vélhetően a szolgáltatószektor kilábalása lehetett a legdinamikusabb, ezen belül is elsősorban az információ, kommunikáció és a pénzügyi szolgáltatások területe. Összességében tehát bár örülhetünk az erős harmadik negyedévnek, a gazdasági szereplők és a hazai és nemzetközi befektetők elsősorban már a negyedik negyedévre koncentrálnak.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a második negyedévhez képest ágazatonként eltérő mértékű, de szinte mindenhol meredek felpattanás volt. Szep­temberre az ipar már szinte elérte a járvány előtti szintet (bár a korábbi trendtől még elmarad), a második negyedéves –25 százalékról felpattant –2,6 százalékra, a harmadik negyedévben 31 százalékkal nőtt a másodikhoz képest. A kiskereskedelem –4,1-ről –0,8 százalékra, a vendéglátás volumene –55 százalékról –18 százalékra, a vendégéjszakák száma –87 százalékról –42,4 százalékra javult. Az ipar és a fogyasztás emelkedésével javult az áruszállítás is, azonban a gyenge idegenforgalom miatt a személyszállítás és a légiforgalom csak halványan javult. A lakástranzakciók a nyári hónapokban már elérték a tavalyi szintet, ami javíthatta az ingatlanpiaci szolgáltatások teljesítményét. A várakozásuknak megfelelő harmadik negyedéves GDP ellenére a járvány vártnál lényegesen erősebb második hulláma ellen hozott intézkedések miatt elkerülhetetlen az újabb visszaesés. Azonban a jövő évre vonatkozó, 7,2 százalékos növekedést mutató előrejelzésüket továbbra is fenntartják.