Gazdaság

Már láthatók a kilábalás jelei

A koronavírus-járvány negatív hatásait az építőipar egyre sikeresebben ellensúlyozza, ezt a folyamatot pedig a kormány célzott intézkedéssorozata hatékonyan támogatja

Az építőipar termelése az augusztusihoz mérten 1,4, a koronaví­rus okozta májusi mélyponthoz képest 10,9 százalékkal nőtt Magyar­országon.

Már láthatók a kilábalás jelei
Az építkezések nem állnak le, és ellátási problémák sincsenek
Fotó: MH/Katona László

A járványhelyzet az ellátási lánc stabilitásának köszönhetően a szeptemberi adatok szerint nem váltott ki a májusihoz hasonló rendkívüli negatív hatást az építőiparban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tegnapi közleménye szerint Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár. A KSH legfrissebb adatai szerint szeptemberben az építőipar termelése az augusztusihoz mérten 1,4, a koronavírus okozta májusi mélyponthoz képest 10,9 százalékkal nőtt Magyarországon a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján. Boros Anita kiemelte, hogy noha az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest szeptemberben 14,7 százalékkal csökkent, ez egy magas viszonyítási bázis mellett következett be: 2019 szeptemberé­ben – többévnyi folyamatos havi emelkedés után – újabb 14,4 százalékos növekedés történt 2018 szep­temberéhez képest.

Az építőipari termelés értéke folyó áron 423,1 milliárd forint volt szeptemberben, ez az év eddigi legmagasabb értéke, a 2015-ös év havi átlagainak 166,4 százaléka a nyers adatok alapján. A koronavírus-járvány negatív hatásait az építőipar egyre sikeresebben ellensúlyozza, ezt a folyamatot pedig a kormány célzott intézkedéssorozata hatékonyan támogatja. A veszélyhelyzeti intézkedések az ágazatot nem érintik súlyosan. Az építőipar szereplői megteszik az óvintézkedéseket, az építkezések nem állnak le, és ellátási problémák sincsenek – tette hozzá Boros Anita.

Az elkövetkező időszakot tekintve a Gazdaságvédelmi Akcióterv támogatásai, illetve az ingatlanpiacon a jövő év január elsejétől életbe lépő támogatások, mint például új lakóingatlanokra érvényes 5 százalékos áfa alkalmazása, a csok igénybevétele esetén visszaigényelhető áfa és illetékmentesség bizakodásra adhatnak okot a közlemény szerint. Szeptemberben a megkötött új szerződések volumene az előző év azonos hónapjához képest 7,4 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 26,4 százalékkal kisebb, azonban az egyéb építmények építésére vonatkozóké 2,9 százalékkal nagyobb volt. Szeptemberben a tárgyhó végi szerződésállomány 1926 milliárd forintot tett ki.

Az ITM közleményében kitértek arra, hogy az év első három negyedévében 12 876 lakásépítésre került sor, amely 25 százalékos bővülést jelent éves összevetésben. A kiadott engedélyek csökkenése a lakásépítések átmeneti visszaesését vetíti előre, azonban a lakóingatlan-piacon életbe lépő támogatások az újlakás-kínálat bővüléséhez jelentősen hozzájárulnak majd, így ellensúlyozhatják a folyamatot. A visegrádi országokkal való összevetésben Magyarország igen jól szerepel: 2010 átlagával összevetve az ágazat belföldi termelése 47,7 százalékkal, míg 2014 átlagához viszonyítva 39,4 százalékkal bővült, így az első helyen áll a régióban.

Kapcsolódó írásaink

Felértékelődő otthoni munkálatok

ĀA koronavírus-világjárvány jelentősen átalakította a fogyasztói szokásokat, a második hullámban azonban a tavaszihoz hasonló építőipari pánikvásárlások már nem várhatók

Egyre több hulladékot hasznosítunk újra

ĀLényeges csökkenés tapasztalható a települési törmelékek esetében, az eredmények az építőipari és az ipari újrafeldolgozás arányában voltak tavaly a legkiemelkedőbbek