Gazdaság

Elegendő pénz jut a járvány elleni védekezésre

A kormány célja a második hullám idején az emberi élet védelme és a gazdaság működőképességének fenntartása, ezért továbbra is biztosítja a szükséges eszközöket

Emelkedett az államháztartás hiánya. Idén október végéig 593,3 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyieszköz-beszerzések.

Elegendő pénz jut a járvány  elleni védekezésre
Jelentős összegek jutottak versenyképesség-növelő támogatásra, a turisztikai ágazat megmentésére, valamint közúti projektekre is
Fotó: MH/Katona László

Októberben az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 333,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, ezzel az év első tíz hónapjában 2604,2 milliárd forintra emelkedett a deficit. A kormány legfőbb célja a járvány második hullámának idején az emberi élet védelme és a gazdaság működőképességének fenntartása, a központi költségvetés ezért továbbra is maradéktalanul biztosítja az egészségügyi védekezéshez és a gazdaságvédelmi intézkedésekhez szükséges forrásokat – közölte tegnap kiadott tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM). Miután a PM 7-9 százalékra emelte a 2020-as költségvetés GDP-arányos hiánycélját, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) módosított finanszírozási tervében 1890 milliárd forintról 3600 milliárd forintra emelte az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányára vonatkozó előrejelzését.

A tárca tájékoztatása szerint a védekezési kiadások és a gazdaságnak nyújtott támogatások, valamint az uniós fejlesztések előfinanszírozása eredményeként október végére a központi költségvetés 2140 mil­liárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 489,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 25,7 mil­liárd forintos többletet értek el. Októberben 88 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, a tízhavi bevétel így 997,4 milliárd forintot tett ki, az uniós kiadások ugyanakkor meghaladták az 1642,0 mil­liárd forintot. Egy évvel korábban az uniós bevételek 801 milliárd forinton, a kiadások 1239,5 milliárd forinton álltak.

Idén október végéig 593,3 milliárd forintot tettek ki a korona­vírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, októ­berben 11,9 milliárd forinttal emelkedtek a szeptemberi 28,4 mil-liárd forint után. Az év első tíz hónapjában a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra 165,0 milliárd forintot fordított a kormány, amiből 14,1 milliárd forint kifizetése történt meg a múlt hónapban.

A Beruházásösztönzési célelőirányzatból 53,5 milliárd forintot adott ki a költségvetés az első tíz hónapban. A Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból 196,3 milliárd forintot használtak fel, erre a szeptemberi 6,3 milliárd forint után októberben 67,8 milliárd forint jutott. A kiemelt közúti projektekre 200,2 milliárd forintot, a közúthálózat fenntartására és működtetésére 84,7 milliárd forintot, a közúthálózat felújítására 37,4 milliárd forintot fordított a kormány október végéig, a Falusi útalapból pedig 82,0 mil­liárd forintot használtak fel.

Együttműködés a járvány alatt is

Állami forrásból megvalósított tőkeemelés a Gránit Banknál

Többségében állami forrásból csaknem 4,3 milliárd forint befektetéshez jut a Gránit Bank – jelentette be a pénzügyminiszter a pénzintézet tegnapi sajtótájékoztatóján Budapesten. Varga Mihály ismertette, az összegből hárommilliárd forintot a Pénzügyminisztériumhoz tartozó Széchenyi Alapok nyújt a bank számára, így abban körülbelül hétszázalékos részesedést szerez. A tranzakciót a Széchenyi Alapok Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap végzi. A tőkeemeléshez további 1,29 mil­liárd forintot egy magánbefektetői társaság biztosít. A tőkeemelés megegyezik a kormány pénzügypolitikai törekvéseivel – indokolta az állami tulajdonszerzést a tárcavezető, hangsúlyozva, a Gránit Bank a legdinamikusabban fejlődő digitális pénzintézet idehaza, költséghatékonysági mutatója pedig kétszer jobb, mint a hazai bankrendszer átlaga. Szerinte a befektetés elősegítheti a Gránit Bank megjelenését a Budapesti Értéktőzsdén és a nemzetközi piacokon.
(ZD)

Kapcsolódó írásaink