Emelkedett iskolakezdéskor a díjköteles utak forgalma

– Mennyire vetette vissza a koronavírus-járvány a díjköteles útszakaszok forgalmát a társaság adatai szerint?

– Az idei év első kilenc hónapjában az elektronikus matricával közlekedő járművek esetében elmondható, hogy míg januárban és februárban növekedést tapasztalhattunk a forgalomban az előző évhez képest, a járvány miatt bevezetett intézkedések, így a veszélyhelyzet, a határzár és a kijárási korlátozás bevezetése márciusban és áprilisban erőteljes hatást gyakorolt a díjköteles utak forgalmára. Áprilisban volt a legkevesebb személygépjármű – személyautó, motor, autóbusz – az utakon, mindössze 13 millió áthaladást regisztráltak a NÚSZ Zrt. fix portálokon levő kamerái. Májusban erősödésnek indult a forgalom, és augusztusban volt az idei csúcs, abban a hónapban nagyjából 33,5 millió áthaladást rögzítettünk.

– A 3,5 tonna feletti tehergépjárművek esetében hogyan alakult a forgalom?

– A HU-GO elektronikus útdíjrendszerben közlekedő járművek esetében – köszönhetően annak, hogy a tranzitforgalom folyamatosan biztosított volt – kisebb hullámot okozott a pandémiás helyzet az első kilenc hónapban. A 3,5 tonna feletti tehergépjárművek forgalma áprilisban esett vissza a legnagyobb mértékben (4,8 millió áthaladás), majd májusban növekedésnek indult, és júniusban kicsit meg is haladta, és attól kezdve minden hónapban megközelítette az előző év azonos hónapjának forgalmát. Sőt, szeptemberben a mintegy 6,6 milliós járműáthaladás szintén meghaladta a tavalyi kilencedik havi körülbelül 6,3 milliós áthaladásszámot, ez négy és fél százalékos növekedés.

– A nyári hónapokban milyen változás volt tavalyhoz képest a hazai, illetve a külföldi felségjelzésű autók esetében?

– Kifejezetten a nyári hónapokat (június, július, augusztus) tekintve az e-matricás rendszerben a hazai felségjelű gépjárművek forgalma júniusban elérte a 2019-es évit, míg júliusban hat százalékkal, augusztusban pedig egy százalékkal meg is haladta a tavalyi forgalmat. Elmondható tehát, hogy a belföldi turizmus népszerűsítése megtette hatását, amit a díjköteles utak forgalmi adatai is tükröznek. A koronavírus világjárvány ugyanakkor a külföldről érkező közlekedők elmaradását is eredményezte, az idegen felségjelzésű gépjárművek fix portálok alatti áthaladásának száma mindhárom hónapban jócskán elmaradt az előző év azonos havi adataitól. Fordított volt a helyzet viszont a külföldi tehergépjárműveknél: júniusban mintegy kettő, júliusban másfél, augusztusban pedig öt százalékkal volt nagyobb a forgalom, mint tavaly. A hazai 3,5 tonna feletti tehergépjárműveknél viszont a forgalom júniusban másfél, júliusban 4,5 százalékkal, augusztusban pedig mintegy öt százalékkal maradt alatta a tavalyi számadatnak.

– Szeptemberi beszámolójuk szerint megnövekedett a forgalom iskolakezdéskor a bevezető autópályákon. Minek tudható ez be, és a bevezető utakon hogyan oszlik el a forgalom?

– A forgalom mértéke évről évre nagyobb a hazai díjköteles utakon, alakulása igen összetett folyamat. Feltételezéseink szerint idén a nagyobb arányú forgalomnövekedés vélhetően részben annak „köszönhető”, hogy a járvány következtében általánosságban többen választják az autót a tömegközlekedés helyett a munkába és iskolába járáshoz, illetve az ügyek intézéséhez. Szeptember első két hetében a legnagyobb forgalmat az M3-as autópálya bevezető szakaszán regisztráltuk, méghozzá Budapest felé reggel négy és nyolc között 12-15 ezer járműáthaladást. Ugyanebben az időszakban a NÚSZ díjellenőrző kamerái az M7-esen 8-10 ezer, az M4-esen pedig hét-nyolcezer áthaladást rögzítettek. Tovább folytatva a sort, az M5-ösön az összes díjkategóriát tekintve 5-6 ezer, az M2-esen 4-4,5 ezer, az M6-oson 3,5-4 ezer, az M1-esen 3-3,5 ezer, az 51-es főúton pedig 3,2-3,4 ezer áthaladást regisztráltunk.

– Mennyire volt jellemző a bliccelés, illetve hatékony az ellenőrzés?

– A járvány miatt az idei év alapvetően nem vethető össze a tavalyival, ugyanakkor mind az e-matrica, mind pedig a HU-GO elektronikus útdíjrendszerben javult a díjfizetési morál. Ebben ugyanakkor sokat segít az is, hogy a tavalyi évtől az adatgyűjtő járműveink már nem csak álló helyzetben, hanem menet közben is ellenőrzik az áthaladó forgalmat. Így a trükköző járművek, így a rendszám lebillentők is tetten érhetők.

– Mekkora bevétel folyt be eddig az útdíjakból?

– Az e-matrica vásárlásokból az idei év első kilenc hónapjában bő 56 milliárd, míg az e-útdíjakból mintegy bruttó 206 milliárd forint folyt be a hazai költségvetésbe. Elmondható, hogy jó döntés volt mind a belföldi turizmus propagálása, mind pedig az, hogy az ország nem zárta le a határait a nemzetközi teherforgalom előtt.

– Az autósok mennyire veszik igénybe a bevezetett könnyítéseket, így például az egy órás szabályt?

– Tavaly mintegy másfél millió esetben regisztráltunk hatvan percen belüli vásárlást (amikor a jármű vezetője az ellenőrzés pillanatában még nem rendelkezett érvényes úthasználati jogosultsággal, de hatvan percen belül megvette az e-matricát, így mentesült a pótdíjfizetéstől), az év első kilenc hónapjában 647 ezer ilyen eset történt. Ez összefüggésben lehet a forgalomcsökkenéssel is, de az idei évet meghatározó pandémiás helyzet mellett az is feltételezhető, hogy a vészhelyzetből adódóan körültekintőbbek lettek azok a közlekedők, akik számára munkavégzés miatt, vagy egyéb okból szükséges a díjköteles szakaszok igénybevétele.