Gazdaság
Csaknem két számjegyű volt az augusztusi bérnövekedés
Alapvetően továbbra is erős lehet az optimizmus a hazai makrogazdasági fogyasztásban
Dinamikus, jól látható a keresetek növekedése – mondta tegnap Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva az M1-en.
A KSH tegnapi jelentése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Január-augusztusban a bruttó és a nettó átlagkereset 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Felhívta a figyelmet, hogy a havi kereseti adatok helyett az első nyolchavi számok mutatnak pontosabb képet, mivel az elmúlt hónapokban számos kormányzati intézkedés nyomán egyszeri kifizetések történtek. Példaként említette az egészségügyi dolgozók, vagy a pedagógusok bérfejlesztését, ezek a havi adatokat megtréfálhatják.
Kiemelte, hogy a csaknem két számjegyű bérnövekedés azonos a korábbi időszakok bérdinamikájával. Jelezte ugyanakkor: az első nyolchavi időszakban 3,5 százalékos volt az infláció. Az aggasztó jelek kopogtatnak, a munkaadók előzetes bértárgyalásairól szóló jelzéséből látható, hogy ez a dinamika nem lesz fenntartható, lassulás várható. A főváros bérelőnye jelentős, azonban kissé csökkent. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője lapunknak küldött kommentárjában kifejtette, hogy a bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is fontos mutató, a rendszeres bérek növekedése 9,7 százalék volt a hónapban.
A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérnövekedése 7,1 százalék volt, a novembertől húsz, 2022-ig pedig összesen 72 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek, illetve a januártól évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek érdemben támogatják majd a dinamikát, ahogy a júliustól hatályba lépett tízszázalékos pedagógusbér-emelés is. Munkaerőpiaci forrásokból azt lehet tudni, hogy a felsoroltakból az új belépők alkupozíciójának gyengülése lehet a legerősebb hatás az elmúlt időszakban, de ezt egyelőre a NAV adataiból származó KSH közlés nem igazán támasztja alá. Az ismét 4,5 millió főig emelkedő foglalkoztatás miatt jelentős számú új belépő került és kerül be a statisztikába és eddig nem lassult a növekedési ütem, de ebben a szeptembertől ismét felerősödő második hullám hozhat némi változást, viszont alapvetően továbbra is erős lehet az optimizmus a hazai makrogazdaság fogyasztási lábát illetően.
Ágazati bontásban továbbra is átlag feletti a bérnövekedés az építőiparban, a műszaki tevékenység alágban, az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban.
Nőtt a külkereskedelmi termékforgalom
Augusztusban az export euróban kifejezett értéke 2,2 százalékkal, az importé 5,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az áruforgalmi mérleg egyenlege 257 millió euróval javult, 272 millió euró exporttöbbletet mutatott – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A forint árfolyama az euróhoz mérten 6,7, a dollárral szemben 0,4 százalékkal gyengült. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala behozatalban 1,2, kivitelben 3,1 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 1,9 százalékkal javult. Augusztusban 1,8 százalékkal nőtt az élelmiszerexport az egy évvel korábbihoz képest, a gépek, szállítóeszközök kivitele 0,6 százalékkal a feldolgozott termékeké 2,3 százalékkal csökkent.
(ZD)