A kölcsönzött munkaerő negyedét is megmenthette a bértámogatás

A legkeresettebb munkakörök továbbra is a termelési és gyártósori pozíciók, valamint az ezt kiszolgáló, például a gépkezelő és -beállító, technikusi, karbantartói munkakörök. Ugyanígy nagy a kereslet az élelmiszeriparban a raktári
és a szakképzett logisztikai munkatársak – például targoncavezetők – iránt, és sokaknak kínálnak munkákat a mezőgazdaságban az őszi idénymunkákra – válaszolta lapunk megkeresésére Juhász Csongor, az egyik legnagyobb munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég, a Prohuman ügyvezető igazgatója.

A dolgozói igények kapcsán azt látják, hogy a válság kapcsán nagy számban jelentek meg olyan munkakeresők náluk, akik saját szakmájukban képtelenek jelenleg elhelyezkedni, ilyen területek a vendéglátás vagy a turizmus. „Természetesen, ha van rá módunk, igyekszünk figyelembe venni az egyedi igényeket és olyan pozíciókat felkínálni, amelyet kimondottan keres valaki. Sokszor van, hogy ez sikerül, de mivel az említett szektorokat továbbra is sújtja a járvány hatása, mi sem vagyunk képesek ezt áthidalni. Ilyen szempontból az várható, hogy azok az emberek, akik most a kényszer hatására megjelentek a munkaerő-kölcsönző piacon munkakeresőként, amint a helyzet változik és lesz rá lehetőségük, vissza fognak térni saját szakmájukhoz” – húzta alá Juhász Csongor.

Kérdésünkre elmondta azt is, Magyarországon a legjellemzőbb a gyárakban, a gyártósori operátor dolgozók kölcsönzése. Az utóbbi időben, amióta a jogszabályok lehetővé teszik, hogy munkaerő-kölcsönzés keretében is lehet alkalmi munkavállalókat foglalkoztatni, a mezőgazdaságban is kezd emelkedni a számuk.

Szellemi területen elsősorban irodai, adminisztratív és call center területre közvetítenek munkatársakat. A szaknéven fehérgallérosként is emlegetett szektorban legnagyobb hiány a frontend fejlesztőkből, villamosmérnökökből és idegen nyelven beszélő könyvelőkből van jelenleg.

Az ügyvezető rámutatott arra is, hogy a bértámogatás nagyban hozzájárult a stabilitáshoz és szükségszerű is volt, ennélfogva ez a döntés a kormány részéről mentőövként szolgált számos munkáltatónak.

A kölcsönzött konstrukcióban foglalkoztatott munkavállalók szempontjából azt látják, hogy a munkahelyek legalább húsz-harminc százalékát sikerült ezzel a kormányzati intézkedéssel megmenteni. A munkahelyteremtő bértámogatás kapcsán Juhász Csongor megjegyezte, közvetlenül nincs olyan hatása, hogy növelje az igényt a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásra.

A bértámogatás sokkal inkább a már meglévő állomány számára jelentett mentőövet.