Megnyílnak a kapuk a fenntartható divatcikkek előtt

– Milyen hatással volt a koronavírus-járvány a divatházakra?

– A divat- és designipar szereplői az elsők között tapasztalták meg a világjárvány kedvezőtlen hatásait. Mindez érezhető volt a Magyar Divat & Design Ügynökség által készített iparági kutatás eredményeiben is, amely a világjárvány ágazatra gyakorolt hatását célozta felmérni. A kérdőívből kiderült, hogy azok a cégek vannak különösen nehéz helyzetben, akik ellátási láncuk nagy részét külföldön használják, és ezáltal más, koronavírus által érintett ország korlátozó intézkedéseitől függenek. Az iparági előrejelzések szerint mindez jelentős hatással lesz az ellátási láncok szervezésére: a régiós divatipari folyamatokban a Távol-Kelet háttérbe szorul, mivel a szereplők leginkább arra törekednek majd, hogy folyamataikat hazájukban vagy a szomszédos országokban tartsák. Ennek köszönhetően a szállítási folyamatok is lerövidülnek, amelynek következtében régiós szinten is csökken a divatipar ökológiai lábnyoma. Mindez lehetőséget ad arra, hogy a divatipar egy sokkal fenntarthatóbb irányba mozduljon el, és szélesebb körben elterjedjenek a fenntartható üzleti modellek. Az ellátási láncok lerövidülésével a fast fashion márkák sem képviselnek majd sokkal vonzóbb alternatívát a fogyasztók számára, így végre megnyílnak a kapuk a fenntartható divatcikkek előtt.

– Milyen mértékben érezhető a visszaesés a vásárlást illetően?

– A divat és design azon iparágak közé tartozik, ahol rögtön érezhető volt a járvány hatása, hiszen a fogyasztás szinte egy pillanat alatt leállt. Az emberek nem költenek ilyen jellegű termékekre, ha a biztonságuk forog kockán, inkább a megtakarításokra koncentrálnak. Az iparág kiemelkedően nagy szerepet vállal a lakosság foglalkoztatásában, nagyjából tizenkétezer vállalkozás van, közel kilencven-százezer dolgozóval, akiknek a megélhetése veszélybe került. Számos konvergenciarégiónak minősített térségben a textil- és ruhaipari gyárak járnak a munkahelyteremtés élén. Ezt a kiemelt pozíciót jól mutatja a teljes vállalati szektorhoz viszonyított nettó bevétel is: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a divatipar alkalmazza a teljes állásban dolgozók 2,7 százalékát. A szektorban dolgozók jövedelme nagymértékben függ a külföldi megrendelőktől is a hazai piac szűkössége miatt. Kérdőíves felmérésünk szerint közel háromezerre becsülhető az aktívan exportáló vállalkozások száma. Az ágazat teljes bevételének 81 százaléka származik exportból. A koronavírus miatt nehéz időszakon megy keresztül az ágazat, ugyanakkor lehetőség nyílik a hazai szereplők számára, hogy nagyobb szerephez jussanak az átrendeződő környezetben. Az éves elemzések arra engednek következtetni, hogy az európai gyártás versenyképesebbé válhat a közeljövőben, az európai textil- és ruházati kereskedelem mérlege stabil, dinamikus a növekedés a szegmensek között. A járvány előtti szintet várhatóan 2023 körül érjük el, bízunk benne, hogy a következő évben már emelkedik az iparág forgalma.

– Mi a tapasztalat, mennyire tudatosak a vásárlók?

– A 21. századi fogyasztó minden eddiginél tájékozottabb. A vírus következtében előnyben részesítik az online vásárlást és az érintkezésmentes fizetés és szállítás lehetőségét is. A divatipar intenzív digitális átalakulási folyamata megváltoztatta a fogyasztói szokásokat is, amely szükségessé tette a teljes üzleti modell radikális újragondolását. Az e-kereskedelem beindulása a 2000-es évek eleje óta új értékesítési csatornákat, új piacokat és globális versenyt eredményezett. A digitalizáció mellett felmerül a fenntarthatóság kérdése is. Ahhoz, hogy a textil- és ruhaipar valóban a fenntarthatóság felé haladjon, a fogyasztóknak is példát kell mutatniuk, mivel képesek valódi változást elérni a környezethez és a divathoz való hozzáállásukban. A beszállítók és márkák környezetbarátabb gyártási technikákat fejlesztenek és alkalmaznak, fenntarthatóbb festékeket és anyagokat hoznak létre, társadalmi felelősségvállalást építenek vállalati kultúrájukba, és ösztönzik ügyfeleiket a divat fenntarthatóságának biztosítására, az ellátási láncok lerövidítésére és a pazarlás csökkentésére.

– Miben más az idei Budapest Central European Fashion Week?

– A tavasszal elmaradt AW2020 kollekciók bemutatását szeptemberben szűk hazai közönség előtt pótoltuk, különleges trunk show-k formájában. A résztvevők a tervezők szemszögéből is megismerhették a kollekciókat, hiszen a darabok bemutatása mellett egy rövid prezentációt is hallhattak az alkotás hátteréről és a márkák inspirációs forrásairól. Az eladásokat egy pop-up store felállításával ösztönöztük, amely a Fashion Streeten kapott helyet, és a négynapos rendezvény során közel ötszáz érdeklődőt vonzott. Az ideiglenes üzletben azok a tervezők is helyet kaptak, akik az elmaradt tavaszi rendezvényen kiállítóként szerepeltek volna. A legnagyobb kereslet a maszkok és pólók iránt mutatkozott, de kiegészítőket, kabátokat és ruhákat is előszeretettel vásároltak az érdeklődők, így szinte minden márkának sikerült eladást produkálnia. Az SS21 kollekciók bemutatását – igazodva a nemzetközi irányokhoz – digitálisan, runway-videók formájában valósítottuk meg október 6-án és 7-én. Az érdeklődők tizenegy magyar divattervező munkásságába nyerhettek betekintést, akik közül heten nemrégiben a Milano Fashion Week kifutóin is bizonyíthattak a Camera Nazionale della Moda Italiana mentorprogramjának résztvevőiként. A magyar tehetségek mellett hat régiós divattervezőnek is biztosítottunk lehetőséget a megjelenésre, így az esemény tökéletesen visszatükrözte Közép-Európa kulturális gazdagságát. Az októberi Budapest Central European Fashion Weekkel ismét közelebb került Magyarország a divatipar régiós meghatározó szerepéhez. A videók koncepcióit a nemzetközi trendek figyelembevételével alakítottuk ki. A tervezők a márka identitásához és az aktuális kollekciójukhoz leginkább megfelelő helyszínt választhatták online bemutatkozásukhoz. A történelmi múltat és hagyományokat megjelenítő márkáknak a barokk jegyében épült Festetics-palota nyújtott helyet, míg az indusztriális stílusban alkotó brandek az OFF Kultúrszövőgyárban adhatták át kollekcióik szellemiségét. Az elkészült felvételeket több nemzetközi buyer, szakember és mérvadó divatmagazin számára is eljuttattuk, hogy értékesítési lehetőségekhez segítsük a tervezőket, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a divatmárkák továbbra is jelen legyenek a divat nemzetközi vérkeringésében. A rendezvény rendhagyó jellege a szigorú egészségvédelmi szabályok betartására is vonatkozott. A helyszínekre korlátozott létszámban, testhőmérést követően lehetett belépni, szájmaszkot és kézfertőtlenítőt is biztosított az ügynökség, illetve folyamatosan felhívta a jelenlévők figyelmét a megfelelő távolságtartásra. Emellett minden résztvevő kitöltött egy Covid-nyilatkozatot, amelyben beszámolt az egészségügyi állapotáról. A Budapest Central European Fashion Weeknek köszönhetően az elmúlt években számos hazai és nemzetközi buyer, influencer, újságíró és divatrajongó vitte hírét a magyar márkák kreativitásának. Tavaly mintegy hetven nemzetközi buyer, százötven hazai újságíró, tévés és fotós vett részt az eseményen, amely közel hatezer látogatót számlált. Ebből adódóan Budapest szezonról szezonra közelebb kerül ahhoz, hogy a régió meghatározó, egyben turisztikailag is fontos divatfővárosai közé tartozzon. Az esemény legnagyobb ereje az értékesítésösztönzésben rejlik, hiszen a látogatók nagy része az új márkák és kollekciók felfedezése céljából érkezik az eseményre. A vírushelyzet okozta bevételkiesés miatt még nagyobb szükség van azokra a szakmai platformokra, amelyek hazai és nemzetközi szinten értékesítési lehetőségekhez juttatják a divatipari szereplőket, ezért van különösen fontos szerepe az idei budapesti divatheteknek.

– Milyen fejlesztéseket, átalakításokat terveznek a jövőben?

– A célunk továbbra is az, hogy szakmai koordinációs szervezetként támogassuk az iparági szereplőket. Így fontossá vált, hogy a vírushelyzetet mérlegelve, újragondoljuk az ügynökség működését, és a programjainkat ehhez mérten valósítsuk meg. Rekordszámú, hatvanegy jelentkezőt vonzott az ősszel induló HFDA Startup Programunk, amelyre ezúttal is a divat, a design és a technológia ötvözésében rejlő üzleti lehetőségek kiaknázására ösztönözzük az indulókat. A kiválasztott csapatokra egy tízalkalmas online képzés vár, amely során támogatást kapnak ötleteik megvalósításához. Közülük választják majd ki azokat, akik a programot záró Demo Day-en versenybe szállhatnak a tizenötmillió forintos befektetési ajánlatért. A tervezőket és márkákat támogató mentorprogramjaink mellett idén szeptemberben indítottunk egy gyártómentoringot is, amellyel kiemelten a ruhaipari gyártókat célozzuk. A mentoráltak a képzés során korszerű üzleti és gyártástechnológiai ismeretekre tehetnek szert, amelyek birtokában komoly eséllyel indulhatnak a nemzetközi piacokon is. Az érdeklődők nyílt pályázat útján jelentkezhettek a programba, a részletekről hamarosan beszámolunk. A Magyar Divat & Design Ügynökség működésének egyik fontos stratégiai pillére a szakképzésfejlesztés, amellyel az iparági szakmunkák – azon belül is a szabó-varrónői pályák presztízsét szeretnénk visszaállítani. Ahhoz, hogy a magyar divatipar elismert szerepet foglalhasson el a régióban, stabil alapokra van szükség, amely a szakképzéssel kezdődik. Már az oktatás során is döntő fontossággal bír, hogy a diákok tisztában legyenek azzal, milyen karrierutakat valósíthatnak meg a ruha- és textiliparban. A Magyar Divat & Design Ügynökség a szakemberré válás első lépcsőjénél is jelen van, és perspektívát nyújt divat iránt érdeklődő fiataloknak, hogy tudatos döntést hozzanak, amikor pályaválasztásra kerül a sor. A veszélyhelyzet kihirdetését követően azonnali intézkedésekbe kezdtünk: egy kérdőívvel mértük fel a világjárvány divat- és designiparra gyakorolt hatását, illetve kerekasztal-beszélgetéseket folytattunk az iparági szakértőkkel. A divat- és designipar képviselői visszajelzései alapján egy javaslati csomagot állítottunk össze a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport számára, amellyel közvetítettük az ágazat érdekeit a döntéshozók számára. Ez a lépés vezetett el az Innovációs és Technológiai Minisztériummal folytatott szakpolitikai párbeszédeinkhez. Ennek eredményeképp az ITM az MDDÜ szakmai javaslatait alapul véve tízmilliárd forint keretösszegű pályázatot indít ősszel, amelynek célja: a divat- és designipari kis- és közepes vállalkozások technológiai fejlesztéseinek támogatása. A pályázati felhívást október 15-én bocsátották társadalmi egyeztetésre. Az érdeklődőknek tíz nap áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy a Palyazat.gov.hu weboldalon véleményezzék a pályázatot, amelynek függvényében véglegesednek majd a kiírás pontos részletei.