Jelentősen csökken a hőveszteség és a fűtésszámla

Magyarország lakosságának 54 százaléka lakik önálló családi házban, ezért kiemelten fontos ezen típusú ingatlanok hőszigetelése. A nem új építésű ingatlanoknál számos kérdés merül fel az energetikai korszerűsítés kapcsán, hogy mit és hogyan érdemes felújítani. A Baumit lapunknak küldött válaszából kiderült, hogy első lépésként azt kell felmérni, a ház mely szerkezeteinél a legnagyobb a hőveszteség télen, vagy nyáron hol melegedik fel a leginkább. Mint írták, általánosságban egyharmad-egyharmad részben lehet  problémás a homlokzat, a nyílászárók, majd minden más, tehát a padló, a tető, egyéb fűtési veszteséget képező házrész.

Az igazán jó felújítás akkor alapos, ha minden szerkezetet érint, hiszen abban az esetben, ha csak egyik elem kap kiemelt figyelmet – például tökéletesen hőszigetelt a fal, de a nyílászárók még nem korszerűek –, akkor úgynevezett hőhidak keletkezhetnek. Azoknak következményeként, bár korábban nem tapasztaltuk a meleg levegő rohamos távozását, sokkal gyorsabban kihűl az adott épület. Fontos szempont tehát a komplexitás, ha viszont erre nincs meg a megfelelő költségkeret, akkor elsőként érdemes azt a szerkezetet választani, amivel a legnagyobb eredményt lehet elérni, ez pedig jellemzően a homlokzat szigetelése vagy a nyílászárók korszerűsítése.

Néhány évtizeddel ezelőtt divat volt a perlittel kevert belső szigetelés, napjainkban azonban nem érdemes ezzel próbálkozni. A belső szigeteléssel javulhatnak a ház energetikai mutatói, csökkenhet a hőveszteség és a fűtésszámla is, azonban nem ez a jó megoldás – részletezte Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai vezetője.

A szakértő szerint alapértelmezésben a hőszigetelés, ha kívül van, akkor úgy működik, mint egy télikabát, tehát védi az épület szerkezetét. Sokkal kisebb lesz általa a hőingadozás – jelezte Kékesy Péter, hozzátéve: ha ez belülre kerül, a különbség még rosszabb lesz, mint ha nem is lenne szigetelés. A belülről szigetelt falak jellemzően teljes keresztmetszetben átfagynak télen, teljesen felforrósodnak nyáron, ami már önmagában véve sem tesz jót a falnak. Erre mondják a szakmában, hogy a télikabátot sem nyeljük le, tehát a hőszigetelésnek alapvetően mindig kívül van a helye – hangsúlyozta a szakember.

Utólagos hőszigeteléssel, azon túl, hogy a fűtési és a hűtési költségek csökkenthetők, hozzájárulhatunk a megfelelő beltéri páratartalomhoz, mérsékelhető vele a fal belső felülete és a léghőmérséklet közötti különbség, így minimalizálható a gomba-, valamint algaképződés veszélye is.

Általános az a tévhit, hogy azért ne hőszigeteljünk, hogy a falon keresztül távozzon a pára. A falakon keresztül a beltéri páratartalom maximum három-öt százaléka távozhat, így a meszes vakolatok és a rendszeres szellőztetés a leghatásosabb megoldások a pára elvezetésére. Tehát páratechnikai szempontból érdemes figyelni a belső oldalra is, hőszigetelés szempontjából azonban nincs kiemelt jelentősége.

Ahhoz, hogy a már meglévő lakóingatlan-állományban fejlődés következzen be, nélkülözhetetlen a családi ingatlanok homlokzati hőszigetelésének korszerűsítése, hiszen tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt a hőszigetelés még csak öt–hat centiméteres volt, a mai előírás már húsz centiméter. A hőszigetelési rendszer korszerűsítésével pedig tovább szavatolható az ingatlan állaga és növelhető az értéke is, nem beszélve a természetes lakóklíma megteremtéséről – tette hozzá Kékesy Péter.