Gazdaság

Jelentősen csökken a hőveszteség és a fűtésszámla

A kevéssé korszerű épületek esetén gyakran találkozhatunk elavult szigeteléssel, ami jelentősen befolyásolhatja otthonunk beltéri klímáját, így az életminőségünket is

A múlt évben eladott lakóingatlanok 52 százaléka átlagos vagy annál rosszabb energiatakarékossági kategóriába került, hőtechnikailag elavult homlokzati szigeteléssel pedig hazánkban még több mint hárommillió ingatlan rendelkezik. Az elavult hőszigetelés nagyban befolyásolhatja a beltéri klímát, amiben élünk, ezért az ősz közeledtével kiemelten fontos, hogy milyen felújításon esnek át a kevéssé korszerű épületek.

Jelentősen csökken a hőveszteség és a fűtésszámla
A szigetelési rendszer korszerűsítésével tovább szavatolható az ingatlan állaga
Fotó: MH

Magyarország lakosságának 54 százaléka lakik önálló családi házban, ezért kiemelten fontos ezen típusú ingatlanok hőszigetelése. A nem új építésű ingatlanoknál számos kérdés merül fel az energetikai korszerűsítés kapcsán, hogy mit és hogyan érdemes felújítani. A Baumit lapunknak küldött válaszából kiderült, hogy első lépésként azt kell felmérni, a ház mely szerkezeteinél a legnagyobb a hőveszteség télen, vagy nyáron hol melegedik fel a leginkább. Mint írták, általánosságban egyharmad-egyharmad részben lehet  problémás a homlokzat, a nyílászárók, majd minden más, tehát a padló, a tető, egyéb fűtési veszteséget képező házrész.

Az igazán jó felújítás akkor alapos, ha minden szerkezetet érint, hiszen abban az esetben, ha csak egyik elem kap kiemelt figyelmet – például tökéletesen hőszigetelt a fal, de a nyílászárók még nem korszerűek –, akkor úgynevezett hőhidak keletkezhetnek. Azoknak következményeként, bár korábban nem tapasztaltuk a meleg levegő rohamos távozását, sokkal gyorsabban kihűl az adott épület. Fontos szempont tehát a komplexitás, ha viszont erre nincs meg a megfelelő költségkeret, akkor elsőként érdemes azt a szerkezetet választani, amivel a legnagyobb eredményt lehet elérni, ez pedig jellemzően a homlokzat szigetelése vagy a nyílászárók korszerűsítése.

Néhány évtizeddel ezelőtt divat volt a perlittel kevert belső szigetelés, napjainkban azonban nem érdemes ezzel próbálkozni. A belső szigeteléssel javulhatnak a ház energetikai mutatói, csökkenhet a hőveszteség és a fűtésszámla is, azonban nem ez a jó megoldás – részletezte Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai vezetője.

A szakértő szerint alapértelmezésben a hőszigetelés, ha kívül van, akkor úgy működik, mint egy télikabát, tehát védi az épület szerkezetét. Sokkal kisebb lesz általa a hőingadozás – jelezte Kékesy Péter, hozzátéve: ha ez belülre kerül, a különbség még rosszabb lesz, mint ha nem is lenne szigetelés. A belülről szigetelt falak jellemzően teljes keresztmetszetben átfagynak télen, teljesen felforrósodnak nyáron, ami már önmagában véve sem tesz jót a falnak. Erre mondják a szakmában, hogy a télikabátot sem nyeljük le, tehát a hőszigetelésnek alapvetően mindig kívül van a helye – hangsúlyozta a szakember.

Utólagos hőszigeteléssel, azon túl, hogy a fűtési és a hűtési költségek csökkenthetők, hozzájárulhatunk a megfelelő beltéri páratartalomhoz, mérsékelhető vele a fal belső felülete és a léghőmérséklet közötti különbség, így minimalizálható a gomba-, valamint algaképződés veszélye is.

Általános az a tévhit, hogy azért ne hőszigeteljünk, hogy a falon keresztül távozzon a pára. A falakon keresztül a beltéri páratartalom maximum három-öt százaléka távozhat, így a meszes vakolatok és a rendszeres szellőztetés a leghatásosabb megoldások a pára elvezetésére. Tehát páratechnikai szempontból érdemes figyelni a belső oldalra is, hőszigetelés szempontjából azonban nincs kiemelt jelentősége.

Ahhoz, hogy a már meglévő lakóingatlan-állományban fejlődés következzen be, nélkülözhetetlen a családi ingatlanok homlokzati hőszigetelésének korszerűsítése, hiszen tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt a hőszigetelés még csak öt–hat centiméteres volt, a mai előírás már húsz centiméter. A hőszigetelési rendszer korszerűsítésével pedig tovább szavatolható az ingatlan állaga és növelhető az értéke is, nem beszélve a természetes lakóklíma megteremtéséről – tette hozzá Kékesy Péter.

Érdemes figyelembe venni a gyártói garanciát

Érdemes megnézni, hogy milyen vastag szigetelésre van szükség, ki kell számolni az adott beruházás megtérülési idejét, hiszen hiába korszerű valami, ha túl hosszú a megtérülési idő. Ideális esetben egy megfelelően kivitelezett hőszigetelés már akár két vagy három évtized alatt is megtérül. Amit szintén nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egész hőszigetelés csak rendszerben működik megfelelően, épp ezért a rendszerhasználatra már konkrét jogszabályok is vonatkoznak. A hőszigetelő rendszer tanúsított paramétere, ami a minősítésében szerepel, csak a megadott rendszerben állja meg a helyét. Abban az esetben, ha külön válogatja össze az ember az egyes elemeket – vakolatot, ragasztót, alapozót, üvegszövetet vagy egyebet –, akkor az nagy valószínűséggel nem hozza az elvárt minőséget és működést, ráadásul abban az esetben már nem érvényes rá a gyártói garancia.
(ZD)

Kapcsolódó írásaink

Lendületben az építkezések

ĀAz ötszázalékos lakásáfa kiterjesztésével elhalasztott vagy leállított beruházások indulhatnak újra, emellett a társasházi ingatlanok aránya is növekedhet