Gazdaság
Ipari-kutatói együttműködés Nagykanizsán
A létrejövő kompetenciaközpont küldetése, hogy a körforgásos gazdaság követelményeit integrálja az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe és az innovációs tevékenységbe
A kormány célja, hogy hazánk 2030-ra Európa öt legversenyképesebb országa közé tartozzon. Ennek érdekében számos lépést tesz, országszerte kialakítva a piaci igényekre hangolt, hosszú távú egyetemi-kutatóipari együttműködést. A létrejövő kompetencia-központok ezt a célt szolgálják. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal eddig országszerte nyolc új szakosodott központ létrejöttét támogatta, összesen 20,5 milliárd forinttal. Ezek egyike a Pannon Egyetem által vezetett nagykanizsai, amelyről az elsők között született pozitív döntés. További kettő kivitelezési terv pedig folyamatban van.
A Pannon Egyetem vezetésével elindított és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból csaknem 4,8 milliárd forinttal támogatott kompetencia-központ küldetése, hogy a körforgásos gazdaság követelményeit integrálja az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe és az innovációs tevékenységbe.
Felhalmozott tudás
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kifejtette, egy egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása a cél Magyarországon, hogy nemzetközileg is versenyképes, hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre és fejlődjenek tovább. Az elmúlt években a tudományos élet körül folyó viták is megmutatták, hogy az alapkutatásokra épül a magyar tudomány, de szükség van az alkalmazásra, hogy az ötletből valami konkrétum is szülessen.
A kormánynak az a szándéka, hogy a Budapesten kívüli kutatóközpontokat is erősítse, erre 51 milliárd eurót biztosítanak a következő költségvetési ciklusban európai uniós forrásból.
A következő három évben számos projekt zajlik majd a Pannon Egyetem koordinálásával, a konzorcium együttműködő partnerei – a Mol-csoport, a Hidrofilt Kft., a Netta Pannónia Kft., a Bay Zoltán Kutatóintézet és a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft.– aktív részvételével.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke rámutatott, az ezredforduló óta kétszeresére nőtt a K+F-ráfordítások volumene, elsősorban a vállalkozói szektornak köszönhetően.
Úgy fogalmazott, a hivatal célja a tudás létrehozása és a felhasználás összekötése az egyetemi hálózatra és a velük együttműködő vállalatokra építve, ennek megvalósítására idén már 148 milliárd forintos alapra pályázhattak a magyarországi szereplők. Az elmúlt években sikerült megtöbbszörözni a pályázók számát, csak ebben az évben 750 új vállalkozás nyújtott be támogatási igényt. Kiemelte, cél, hogy ne prototípus, hanem termék, szolgáltatás szülessen.
Öt kutatási terület
A program öt nagy tématerületre koncentrál, ezek közül az első három kifejezetten Nagykanizsához kapcsolódik.
A megújuló energiák kutatási terület célja az alternatív üzemanyagok és új vegyipari alapanyagok előállítása, a biomassza hasznosítását lehetővé tevő megoldások kifejlesztése és az ebből származó technológiák hazai adaptációjának elősegítése (nyersolaj-feldolgozási maradékanyagból a Mol százhalombattai üzemében, illetve a magyarországi kommunális hulladékok feldolgozásából származó szerves anyagok). A Mollal való együttműködés hosszú múltra tekint vissza, hiszen a térségben körülbelül kilencven éve kezdődött a kőolajkitermelés. E kutatási terület hét alprojektet ölel fel.
A hulladékgazdálkodás kutatási terület célja a hazai hulladékvagyon felmérése, a begyűjtési és kezelési infrastruktúra áttekintése, javaslat annak átalakítására a magasabb és fenntartható hasznosítási arányok elérése érdekében. A Magyar Hírlap kutatási területekre vonatkozó kérdésére Palkovics László miniszter elmondta, a klímavédelem részeként zajló Tisztítsuk meg az országot program több dologra is rávilágít, kutatási alapot adva az egyetemnek. Egyelőre nem tudjuk, az illegálisan kitett hulladék mekkora hányada veszélyes. Külön csoportot képez az éves lomtalanítás, az építési törmelék, a zöldhulladék, valamint a háztartási szemét. Az e területeket érintő kutatások tizenöt alprojektre oszlanak.
A víztechnológiák ágazati kutatások célja a down-stream technológiából származó fáradtolajos szennyvízkezelés, a kút- és ivóvizek mikroműanyag-mentesítése, valamint az EOR (rétegvíz) upstream kezelését lehetővé tevő víztisztítási megoldások fejlesztése. E területen vállalt partnerséget a helyben működő Hidrofilt Kft. A miniszter a vízgazdálkodási kutatásokkal kapcsolatos kérdésünkre azt mondta, integrált módon, különböző anyagok vizsgálatára nyílik mód, hiszen a szennyvízből indikátorok segítségével például hormonok és más anyagok mutathatók ki. Ez a terület foglalja magában a legtöbb alprojektet, összesen huszonegyet.
A fenntartható turizmus – célja az egész évben működő, fenntartható turizmus, fenntartható fesztiválok és a körforgásos gazdaság összefüggésére irányuló kutatások keretében módszertanok, ajánlások kidolgozása, valamint kapcsolódó szemléletformáló kampányok létrehozása. A terület három alprojektet ölel fel.
A fenntartható városfejlesztés célja az úgynevezett okosváros hazai koncepciójának megalkotása, ehhez közösségi városi applikáció kialakítása, a lakossági tudatformálás és a fenntarthatósági mesterképzés megteremtése, az ellátási láncok feltárása, a városi hulladékáramok felmérése. Hat alprojekt tartozik hozzá.
Lehetőség a térségnek
Az egyetemi-vállalati együttműködések következő szintjét egy science park jelenti, a Molhoz tartozó Rotary Fúrási Zrt telephelyén valósul meg, barnamezős beruházás keretében, az épített értékek megtartásával és új funkciókkal. A terület saját geotermikus erőművel képes lesz biztosítani energiaigényét. A két részből álló főépület kutatási-oktatási központ lesz, angol nyelvű képzésekkel és távoktatásra alkalmas tantermekkel. A cementraktár új funkciót kap, és három, egyenként több száz négyzetméteres, robbanásbiztos laboratóriumot hoznak létre.
Cseresnyés Péter az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, Zala megye ország-gyűlési képviselője a helyszínválasztás kapcsán azt mondta, a megyében leszálló ágban van a kőolaj-kitermelés, a vízgazdálkodás, a megújuló energiaforrások előállítása, valamint a hulladékhasznosítás azonban a Mol stratégiájába is beleillik, ezért bocsátja rendelkezésére a területet – és partnerként, a Pannon Egyetemmel együttműködve maga is részt vesz ezekben az innovációs fejlesztésekben. Hozzátette, a science park hosszú távon sok munkalehetőséget is jelent a városnak és a térségnek.
A szemkamera nemcsak a tudományos kutatásokban, de az üzleti világban is széleskörűen alkalmazható, segítségével a fogyasztói visszajelzések alátámasztása még megbízhatóbb
Marketingkutatások csúcstechnológiával a Pannon Egyetemen
Csúcstechnológiát alkalmazó marketinglabort adtak át a veszprémi Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán. Egyetemi környezetben ilyen műszaki–mérnöki létesítmény idáig még nem állt rendelkezésre, a beruházás gazdasági területen olyan jelentőségű, mint a vegyészképzésben a laboratórium.
A veszprémi Pannon Egyetemen megvalósított beruházás célja, hogy az egyetemi marketingkutatások során szerzett tapasztalatokat, tudományos eredményeket széles körűen elérhetővé tegye vállalati partnerei számára, bővítve az intézmény szolgáltatási portfólióját. A marketinglabort egy szemmozgást figyelő kamerával szerelték fel, amely a figyelem irányultságának követése révén hasznos információkat közvetít a piaci szereplők számára. A 170 négyzetméter alapterületű labor 56,5 millió forintból valósult meg.
A labor átadása alkalmából tartott ünnepségen Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora történelmi eseménynek nevezte a fejlesztést az egyetem életében. Szavai szerint újdonság és páratlan lehetőség ez a műszaki–mérnöki létesítmény, mivel idáig hasonló nem állt rendelkezésre. A labor azért fontos – hangsúlyozta –, mert ha az utóbbi éveket nézzük, minden válság mögött felleljük az emberi tényezőt, az emberi attitűd meghatározása minden probléma megoldásának kulcsa lehet.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke úgy fogalmazott, a magyar egyetemi hálózat az innovációs ökoszisztéma szereplője lett, elképzelhetetlen bármilyen gazdasági térség erős tudáscentrum nélkül. Emlékeztetett, pár éve még vita volt arról, mely intézményrendszer legyen az innovációs ökoszisztéma része. Az egyetemek tudják, kik a piaci szereplők, ma pedig már egyre inkább feladat a tudásvagyont emelni, nem csupán humánerőforrással kiszolgálni a cégeket. Noha az innováció sokkal több mint termék vagy folyamatértelmezés, a végső cél termék vagy szolgáltatás. Azonban, ha nincs marketingeszköz a megmutatására, nem ismerik meg az újításokat – vázolta Birkner Zoltán.
Veres Zoltán, a Marketing Intézeti Tanszék vezetője úgy fogalmazott, sehol a magyar gazdasági felsőoktatásban nem épült fel ilyen marketingeszköz. Olyan ez, mint vegyészhallgatóknak a laboratórium. A fókuszcsoportos viták rendezésére, lebonyolítására, minták, terméktesztek lebonyolítására alkalmazható. A szemkamera a tudományos kutatásokban és az üzleti világban is széleskörűen alkalmazható, segítségével a fogyasztói visszajelzések alátámasztása még megbízhatóbb. Önmagában a papír ma már elavultnak számít.
Az emberek bátrabban formálnak véleményt csoportos formában
A szemünk mindent elárul
Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja lapunknak kifejtette, a labor létrehozása egy, a Tematikus kutatási hálózatok címet viselő EFOP-3.6.2-16-2017-00017 azonosítószámú projekt része a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel közös konzorciumban. Célja városi és regionális környezetben a vállalati, a kulturális és a társadalmi innováció együttes vizsgálata. Mindezt nemzetközi kapcsolatépítéssel, több mint ötven hallgató, köztük tizennégy külföldi vendéghallgató bevonásával valósították meg, és e projekt keretében újították meg a kutatási módszertant a szemkamerás laboratóriummal. A dékán tájékoztatása szerint e fejlesztésükkel viszont megfigyelhetik a fókuszcsoportok különböző attitűdjeit, értékes, a korábbi meglévő módszerekkel nem begyűjthető információkat szerezve róluk. Fehérvölgyi Beáta arról is beszélt, hogy az emberek egymásra is hatnak, bátrabban formálnak véleményt csoportosan, mintha egyénileg kérdeznék őket. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a testbeszédüket tudják befolyásolni, a szemükre ez nem igaz, e testrészük sosem hazudik.
A fejlesztés egyaránt fontos az oktatásban, ahol már alapszaktól kezdve kötelező lesz használni, és ugyanilyen fontos egy-egy termék, fejlesztési irány szempontjából is, kiszűrhető például, hogyan viszonyul a célcsoport egy adott termékszínhez vagy éppen a csomagoláshoz, mit, illetve hova néz leginkább egy weblapon, s mindez, a kapott eredmények összhangban vannak-e a megrendelő céljával szándékaival.
A labor „tudását”, az itt megvalósítható munkát először egyetemi környezetben tesztelik, ez a háromszor hat fő részvételével zajló kutatás a körforgásos gazdaság ismeretére, annak jelentőségére irányul. Ezt követően, piaci együttműködési alapon a labor használata kiterjeszthető lesz akár más felsőoktatási intézményekre vagy a már előbb említett (helyi) cégekre, hiánypótló szerepet betöltve ezzel a régióban.
(MOA)
Csúcstechnológiás megfigyelés
Az újonnan kialakított csúcstechnológiás megfigyelőlabor négy helyiségből áll, egy előtér, illetve fogadóhelyiségből, egy csoportszobából (itt foglalnak helyet a kutatás résztvevői, ezen kívül egy megfigyelőhelyiségből és egy technikai szobából. Dörnyei Otília mesteroktató tájékoztatása szerint itt lehetőség van szinkrontolmácsolásra, azaz egy időben két nyelven is nyomon követhető a kutatás. A szemkamera két részből tevődik össze, valós időben vizsgálja a pupilla változását és a szem mozgását. Segítségével megállapítható például az is, hogy az alany egy adott honlap mely részeit böngészi először – ez vásárlói kutatásoknál lehet hasznos, maguk a kutatások pedig egyszerre hat-nyolc fő egyidejű bevonásával működhetnek. A korszerű laboratórium használata már az alapszakos hallgatók számára kötelező lesz, a résztvevőket pedig a hatályos adatvédelmi előírások szerint tájékoztatják a munkamódszerről és az adatkezelésről.
Értékteremtésben is hasznos
A 21. században minden vállalkozás számára elengedhetetlen az innováció, enélkül az adott cég képtelen a mai kor ritmusát felvenni. Az innováció nem csupán termékfejlesztésről szól, megkülönböztetünk technológiai, szervezeti,
vállalatvezetői, jogi, marketing, kommunikáció valamint személyi innovációt – mondta lapunknak Simon Attila (képünkön) , a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója a fejlesztés jelentősége kapcsán. Az innováció sokrétűségéből kiindulva a labor segíthet annak megállapításában, hogy adott célcsoportok, korosztályok hogyan viszonyulnak a manufaktúra egy-egy alkotásához. Kifejtette, Herend 16 ezer fehér és négyezer festett mintával dolgozik, hatvannégymillió különböző termékük van, évente három-négyszáz újdonsággal állnak elő, ami napi bontásban átlagosan egy újdonságot jelent. A vezérigazgató hozzátette, nincs olyan, aki ne ismerné vagy ne tudnának számára megfelelőt kínálni, a manufaktúra az egyetemi infrastruktúrát tudja felhasználni, és az alapján alakítani, formálni termékkínálatát. Lehetőségük nyílik tehát a korosztályok, célcsoportok vizsgálatára. Mindehhez sokat jelent, hogy a két évszázados manufaktúra több évtizedes szakmai kapcsolatot ápol a Pannon Egyetemmel.
