Gazdaság

A csok segít nagyobb lakáshoz jutni

Az idén már elinduló rozsdaövezeti program célja, hogy szélesebb rétegek számára váljon megfizethetőbbé a lakhatás, különösen Budapesten és a nagyvárosokban

Az új építésű házak, lakások pia­cán is kimutatható a családi otthonteremtési kedvezmény (csok)jótékony hatása, sok vásárló e támogatás segítségével tudja megfizetni a 60–80 négyzetméteres új építésű ingatlanokat. A rozsdaövezeti akcióterv is új lendületet adhat, a fejlesztési lista év végéig elkészülhet.

A csok segít nagyobb lakáshoz jutni
A kínálati négyzetméterárak között erős szórás mutatkozik
Fotó: MH/Katona László

Fizetőképes kereslet elsősorban Budapesten és a nagyobb városokban van az új építésű lakások iránt. Budapesten a legnépszerűbb a VIII., IX., XI. és XIII. kerület – válaszolta lapunk megkeresésére az Otthon Centrum. A szakértői válaszban kifejtik, e kerületek jó közlekedésűek, a jelentős számú beruházás következtében pedig városrészek tudnak megújulni, és nem utolsósorban az árak is kedvezőbbek néhány budai vagy az V., VI. kerületi projektek többségénél. Vidéken Debrecenben, Győrben, Szegeden és Pécsett épül a legtöbb új lakás.

A szakértői válasz kiemeli, az emberek inkább az olcsó ingatlanok iránt érdeklődnek: az egy–két szobás lakások a legkelendőbbek, azonban a csok miatt a 60–80 négyzetméteres lakásokat is keresik, amelyek elsősorban a családosok körében népszerűek.

Ami az árakat illeti, a már rendelkezésre álló második negyedéves adatok alapján elmondható, a budapesti új lakások négyzetméterára egymillió forint felett alakul. A kerületek között azonban jelentős különbség van. Amíg a XXIII. kerületben alig több mint ötszázezer forint volt az átlagos négyzetméterár, addig az V. kerületben ez már kétmillió forint. A vidéki megyei jogú városokban az új lakások kínálati négyzetméterára átlagosan 602 ezer forint volt. A legdrágább város Debrecen 780 ezer forintos átlagárral, míg Nagykanizsán csak 408 ezer forint.

A Portfolio által nemrégiben megrendezett lakáskonferencián Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára úgy nyilatkozott, a kormány elfogadta a rozsdaövezeti területeken új lakások építését ösztönző városi otthonteremtési programot, a megfizethető árú és bérleti díjú, új, városi lakások építésének ösztönzése, építőipari munkahelyek teremtése és megőrzése, valamint a lepusztult rozsdaövezeti területek megújítása érdekében.

A szakértői válasz kiemeli, a cél, hogy helyrajzi számra lebontva, a földhivatali nyilvántartásba is bekerüljön a kedvezményes áfajogosultság. A végleges lista még az év vége előtt elkészülhet. Emlékeztetnek, kétféle területről van szó: az azonnal fejleszthető, üres vagy már szanált, fejlesztésre előkészített korábbi iparterületekről, másrészt azokról a jobbára állami–önkormányzati tulajdonú nagyobb területekről, ahol kármentesítésre, további előkészítésre, tulajdon konszolidációra lesz szükség. A konferencián elhangzott az is, hogy a lakásár-emelkedés nem csak az új építésű, hanem a használt ingatlanokat is érintette. Az új építésű ingatlanok esetében a nettó ár is nőtt, mivel a kivitelezés költségei is emelkedtek. Tehát az áfakedvezmény fenntartása az építkezések folytatását teszi lehetővé.

Egyes elemek, például az NHP Hajrá a bérházfejlesztéseket segítik, amely megteremtheti a későbbiekben a megfizethetőbb bérleti díjú lakások megjelenését a piacon. Egy másik lehetőség, hogy az állam az általa előkészített területek egy részét úgy értékesíti, hogy például a kármentesítési költséget nem hárítja át az ingatlanfejlesztőkre. Egy ilyen kedvezmény esetén elvár­ható, hogy a létesülő lakások egy részét a piacinál kedvezőbb áron értékesítsék, vagy a hosszú távú bérleti piacon jelenjen meg. A jelen­legi árszint az Otthon Centrum szakértői szerint nem megfizethetetlen, hiszen elkelnek a meghirdetett lakások, azonban a hazai átlagjövedelmekhez képest egyértelműen magas a lakhatás költsége, ami a versenyképességet is rontja, ezért is cél, hogy szélesebb rétegek számára váljon megfizethetőbbé a lakhatás, különösen Budapesten és a nagyvárosokban.

Az OTP Ingatlanpont szakértői ugyanakkor válaszukban figyelmeztetnek, az árakra az is kihat majd, hogy 2021-től szigorúbb energetikai előírások lépnek életbe minden új építésű ingatlan esetében, ezért nincs realitása az áfacsökkenés mértékét meghaladó lakásárcsökkenésnek. w

M. Orbán András

Az új építésű házak, lakások pia­cán is kimutatható a családi otthonteremtési kedvezmény (csok)jótékony hatása, sok vásárló e támogatás segítségével tudja megfizetni a 60–80 négyzetméteres új építésű ingatlanokat. A rozsdaövezeti akcióterv is új lendületet adhat, a fejlesztési lista év végéig elkészülhet.

Fizetőképes kereslet elsősorban Budapesten és a nagyobb városokban van az új építésű lakások iránt. Budapesten a legnépszerűbb a VIII., IX., XI. és XIII. kerület – válaszolta lapunk megkeresésére az Otthon Centrum. A szakértői válaszban kifejtik, e kerületek jó közlekedésűek, a jelentős számú beruházás következtében pedig városrészek tudnak megújulni, és nem utolsósorban az árak is kedvezőbbek néhány budai vagy az V., VI. kerületi projektek többségénél. Vidéken Debrecenben, Győrben, Szegeden és Pécsett épül a legtöbb új lakás.

A szakértői válasz kiemeli, az emberek inkább az olcsó ingatlanok iránt érdeklődnek: az egy–két szobás lakások a legkelendőbbek, azonban a csok miatt a 60–80 négyzetméteres lakásokat is keresik, amelyek elsősorban a családosok körében népszerűek.

Ami az árakat illeti, a már rendelkezésre álló második negyedéves adatok alapján elmondható, a budapesti új lakások négyzetméterára egymillió forint felett alakul. A kerületek között azonban jelentős különbség van. Amíg a XXIII. kerületben alig több mint ötszázezer forint volt az átlagos négyzetméterár, addig az V. kerületben ez már kétmillió forint. A vidéki megyei jogú városokban az új lakások kínálati négyzetméterára átlagosan 602 ezer forint volt. A legdrágább város Debrecen 780 ezer forintos átlagárral, míg Nagykanizsán csak 408 ezer forint.

A Portfolio által nemrégiben megrendezett lakáskonferencián Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára úgy nyilatkozott, a kormány elfogadta a rozsdaövezeti területeken új lakások építését ösztönző városi otthonteremtési programot, a megfizethető árú és bérleti díjú, új, városi lakások építésének ösztönzése, építőipari munkahelyek teremtése és megőrzése, valamint a lepusztult rozsdaövezeti területek megújítása érdekében.

A szakértői válasz kiemeli, a cél, hogy helyrajzi számra lebontva, a földhivatali nyilvántartásba is bekerüljön a kedvezményes áfajogosultság. A végleges lista még az év vége előtt elkészülhet. Emlékeztetnek, kétféle területről van szó: az azonnal fejleszthető, üres vagy már szanált, fejlesztésre előkészített korábbi iparterületekről, másrészt azokról a jobbára állami–önkormányzati tulajdonú nagyobb területekről, ahol kármentesítésre, további előkészítésre, tulajdon konszolidációra lesz szükség. A konferencián elhangzott az is, hogy a lakásár-emelkedés nem csak az új építésű, hanem a használt ingatlanokat is érintette. Az új építésű ingatlanok esetében a nettó ár is nőtt, mivel a kivitelezés költségei is emelkedtek. Tehát az áfakedvezmény fenntartása az építkezések folytatását teszi lehetővé.

Egyes elemek, például az NHP Hajrá a bérházfejlesztéseket segítik, amely megteremtheti a későbbiekben a megfizethetőbb bérleti díjú lakások megjelenését a piacon. Egy másik lehetőség, hogy az állam az általa előkészített területek egy részét úgy értékesíti, hogy például a kármentesítési költséget nem hárítja át az ingatlanfejlesztőkre. Egy ilyen kedvezmény esetén elvár­ható, hogy a létesülő lakások egy részét a piacinál kedvezőbb áron értékesítsék, vagy a hosszú távú bérleti piacon jelenjen meg. A jelen­legi árszint az Otthon Centrum szakértői szerint nem megfizethetetlen, hiszen elkelnek a meghirdetett lakások, azonban a hazai átlagjövedelmekhez képest egyértelműen magas a lakhatás költsége, ami a versenyképességet is rontja, ezért is cél, hogy szélesebb rétegek számára váljon megfizethetőbbé a lakhatás, különösen Budapesten és a nagyvárosokban.

Az OTP Ingatlanpont szakértői ugyanakkor válaszukban figyelmeztetnek, az árakra az is kihat majd, hogy 2021-től szigorúbb energetikai előírások lépnek életbe minden új építésű ingatlan esetében, ezért nincs realitása az áfacsökkenés mértékét meghaladó lakásárcsökkenésnek.

Előnyben a házak az új építésűek között

Az Ingatlan.com adatai szerint a koronavírus jelentősen átrajzolta a keresletet az új lakóingatlanok piacán – derült ki a cég nemrég közzétett összesítéséből. Idén április óta az új építésű házak népszerűsége folyamatosan meghaladja az új lakásokét. Az elmúlt öt hónapban az érdeklődések 52 százaléka új házakra érkezett, szemben az egy évvel korábbi 42 százalékkal. A vevőket a kivárás jellemzi ezekben a hetekben, amit a beruházók kedvezményes ajánlatokkal próbálnak ellensúlyozni. (MOA)

Kapcsolódó írásaink