Gazdaság

Budapesten modellváltás kell, a belföld lett az új külföld

Guller Zoltán: A turizmus újkori történetének legjobb időszakát zártuk a nyári szezonban a vidéki Magyarországon, felértékelődtek a minőségi szolgáltatások

Amíg a kormány intézkedéseinek köszönhetően a vidéki turizmus minden korábbinál jobban teljesített, Budapesten összedőlt a csak külföldi látogatókra épülő modell. A válságkezelésből a Fővárosi Önkormányzatnak is ki kellene vennie a részét – mondta lapunknak Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

Budapesten modellváltás kell, a belföld lett az új külföld
„Nem lehet a vidéket száműzni a fővárosból”
Fotó: MH

– A turizmus újkori történetének legjobb időszakát zártuk a vidéki Magyarországon, felértékelődtek a minőségi szolgáltatások. Melyek voltak a legkeresettebb települések, hol nőtt meg érezhetően a belföldi idegenforgalom?

– Idén augusztusban 1,8 millió vendég érkezett a hazai szálláshelyekre, közülük másfél millió magyar. Ezzel a belföldi vendégek száma a nyolcadik hónapban háromszázezerrel haladta meg a tavaly augusztusi számot. Ami pedig a három nyári hónapot illeti, összesen hárommillió magyar nyaralt belföldön. Kijelenthetjük, a belföld lett az új külföld. Nem volt azonban egyenletes a vendégek eloszlása. Egyértelműen a minőségi szolgáltatásokat keresték a vendégek, volt olyan település, ahol nem lehetett már szobát kivenni, ilyen volt például Balatonfüred, de a Mátra, a Bükk, valamint Debrecen, Hajdúszoboszló, a Hortobágy és a Tisza-tó térsége is népszerű volt.

– Ezzel szemben Budapestről elmaradtak a turisták. Kinek és mit kellene tennie ahhoz, hogy újra legyen idegenforgalom
a fővárosban?


– Látni kell, hogy amíg a kormány intézkedéseinek köszönhetően a vidéki turizmus minden korábbinál jobban teljesített, Budapesten összedőlt a csak külföldi látogatókra épülő modell. Ha a magánszállások hivatalosan nem regisztrált, szürkezónás szobafoglalásaival is kalkulálunk, az ide látogatók nagyjából 93 százaléka külföldi, míg ugyanez az arány Bécsben 80, Rómában 68, Párizsban pedig mindössze 51 százalék. Sok esetben maguk a szolgáltatók sem reagáltak a változásokra, a kizárólag külföldiekre építő éttermeknek, szállodáknak ezért gyakorlatilag nincs bevételük. A tavaly nyáron regisztrált 2,6 millió külföldi vendég hatvan százaléka a fővárosi szálláshelyekről maradt el idén nyáron. Éppen ezért a Fővárosi Önkormányzatnak is ki kellene vennie a részét a válságkezelésből, ahogy a miniszterelnök úr fogalmazott, itt lenne az ideje, hogy a főváros ötven-hatvan milliárd forintot felhasználjon abból a több mint százmilliárd forintos megtakarításból, amelyet Tarlós István előző főpolgármester halmozott fel. Bécs már tett lépéseket, például voucherekkel ösztönzik az éttermi fogyasztást, Prágában szintén voucherekkel segítették az ágazatot, a város a belföldi turisták vonzására kampányt indított, és kedvezményes belépőket tartalmazó csomagot dolgozott ki. A berlini képviselőház pedig ötszázmillió euró összegű segélyprogramot hirdetett, és 2021-re további 25 millió eurót fordít a kultúra, és a gazdasági élet újraindítására. Róma önkormányzata pályázati rendszeren keresztül tízmillió eurós támogató csomagot osztott szét, és külön desztinációkezelő szervezetet állított fel a válság kezelésére. Ennek fényében megdöbbentő Budapest tétlensége. Sőt az is, hogy a Budavári Önkormányzat éppen most  emelte meg a közterület-használati díjakat, amelyek így már magasabbak, mint Bécsben. Felvetődik a kérdés: erre valóban most volt szükség, amikor nem tudják kitermelni a szolgáltatók?

Így segítenek az európai fővárosok


Ausztria: Bécs eddig két lépcsőben mintegy 350 millió eurót fordított tavasz óta a várost ért gazdasági károk enyhítésre. Szeptemberben pedig egy újabb 50 millió euró összértékű direkt támogatási konstrukciót dolgoztak ki, amelynek nagyobb része közvetlenül a szálláshely-szolgáltatókat és a turisztikai ágazatot segíti.

A vendéglátóipar forgalmának élénkítése érdekében vouchereket bocsátottak ki, így ösztönzik a kávéházi és éttermi fogyasztást.

A szálláshelyeket pedig úgy segítik, hogy a tavalyi éves forgalom 6 százalékának megfelelő összeget igényelhetik a változó működési költségek fedezésére.

Csehország: Prágában a belföldi turisták vonzására kampányt indítottak és kedvezményes belépőket tartalmazó csomagot dolgoztak ki 120 millió korona értékben. Azok a látogatók, akik a kampány idején az abban résztvevő szálláshelyen tartózkodnak, és szobánként 10.700 HUF/éj értékű összeget költenek, összesen 5.360.- Ft-nak megfelelő koronát kapnak vissza voucher formájában a szállodában eltöltött éjszakánként.

Lengyelország: Varsó a válságellenes pajzs megvalósítása keretében már közel egymilliárd lengyel zloty támogatást fizetett ki a vállalkozóknak.

Németország: A berlini képviselőház 500 millió euró összegű segélyprogramot tett elérhetővé a vállalkozások számára. 2021-re további 25 millió euró értékben vállal további támogatást, amelyet a kultúra, valamint a gazdasági élet újraindítására fordít.

A kis- és középvállalkozások támogatást kapnak a kereskedelmi bérleti díjak kifizetéséhez 90 millió euró összegig. Erre a célra létrehoztak egy sürgősségi segélyt, amely egyedi elbírálás alapján akár 50 százalékos támogatást ad a bérleti díjakra.

Olaszország: A Lazio régió és Róma önkormányzata nyilvános pályázati rendszeren keresztül 10 millió eurós támogató csomagot osztott szét a szállodai és turisztikai vállalkozók között.

Franciaország: A párizsi régió turisztikai tevékenységének felélesztésére négy akció is van: barátságos rendezvények felhasználóbarát projektjei, egészségügyi minősítési rendszer, nagyszabású kommunikációs kampány és a szakmai vásárok újraindításának ösztönzése.

Spanyolország: A madridi városi tanács 6 millió eurót különített el a fővárosi turizmus népszerűsítésére a koronavírus-járvány után.


– Külföldi összevetésben milyen árfekvésűek a vendégszobák? Hogyan befolyásolja a belföldi foglalást, költést a Szép-kártya?

– Az árak meghatározása – igaz ez minden termékre, szolgáltatásra vonatkoztatva – pia­ci tevékenység, a kereslet-kínálat viszonyának kell meghatároznia. Fontos cél az, hogy ne kelljen választani külföld és belföld között, aki megteheti, országon belül és kívül is üdülhessen. Idén egyértelműen kevesebben utaztak el, idehaza pedig a minőségi szolgáltatásokat keresték. Idén körülbelül harminc százalékkal emelkedett a Szép-kártya-költések összege, a vidéki szálláshelyek csaknem háromnegyede elfogadja fizetőeszközként. Azzal, hogy az emberek belföldön nyaraltak, a kártyahasználat körülbelül harminc százalékkal nőtt. Ez sokkal inkább azért fontos, mert a Szép-kártya-használat további pénzeket mozgat meg. A feltöltött összeg körülbelül kétharmadát a vendéglátásban, harminc százalékát szálláshelyeken, a fennmaradó nyolc-tíz százalékát pedig szabadidős tevékenységre fordítják a tulajdonosok.

– A kiemelkedő szezonhoz szükség volt a kormány ágazatmentő intézkedéseire. Szükség lehet-e további támogatásokra vagy az intézkedések meghosszabbítására?

– Az összes regisztrált szállásadó körülbelül fele igénybe vett valamilyen támogatást. Most van itt az időszaka a különböző fejlesztéseknek, felújításoknak annak érdekében, hogy kicsivel jobb pozícióból indulhasson újra a vendégforgalom a járvány után. Hozzá kell tennem, hogy majd mindennap adunk valamilyen támogatásról szóló híradást, gondoljunk itt a fesztiválzenekarok, cigányzenészek vagy éppen a népzenészek támogatására, amelyeket az elmúlt napokban jelentettünk be. A végső megoldás mindenképpen az, hogy mindenki kiveszi a részét a válságkezelésből – ezért is van nagy szerepe, felelőssége a fővárosnak.

– Tartós kilábalást jelenthet-e az egész éves turizmus?

– Az utazási, pihenési célú idegenforgalom mindössze hetven-nyolcvan éves múltra tekint vissza. Amíg 1950-ben egymillió, addig a járvány előtt másfél milliárd ember kel útra ilyen céllal. Az elmúlt évtizedek alatt kialakultak különböző trendek. Úgy gondolom, hogy szezont hosszabbítani nem lehet, azonban új szezonokat nyitni igen. Minden évszakban meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek a pihenésünket, kikapcsolódásunkat szolgálják. Nagy jelentőségük van tehát a különféle kampányoknak, ösztönzőknek.

– Mi a cél a főváros viszonylatában?

– Budapest egy kincs. Az egyedülálló érté­keket bemutató kulturális, illetve az üzleti turizmust kell erősíteni, új szegmenseket nyitni. Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy nemzeti légitársaság híján szinte nincs befolyásunk arra, honnan érkezzenek turisták, magas az úgynevezett fapados légitársasággal utazók aránya. Nem lehet a vidéki Magyarországot száműzni a fővárosból, már csak azért sem, mert nem biztos, hogy a bulizó fiatalok többet költenek, mint egy jómódú, vidéki nagyvárosból érkező család. Jelentős különbség még, hogy a külföldi turizmus gyorsan állt le, és lassabban áll helyre, szemben a gyorsan talpra álló vidéki belföldi vendégforgalommal. Úgy gondolom, fontos cél, hogy Budapest külföldi kitettsége mérséklődjön 75 százalékra, és a látogatók egynegyede belföldről érkezzen.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom