Az állami és jegybanki hitelprogramok stabilizálják a hitelpiacot

Az elmúlt néhány hónapot a hitelpiacon is a koronavírus dominálta – mondta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági elemzője online sajtótájékoztatón. Kiemelte, hogy a piaci kondíciók romlottak, a hitelkereslet csökkent, a banki feltételek szigorodtak, hozzátéve, ez egy természetes folyamat, hiszen sokkal bizonytalanabbá vált a gazdasági környezet.

A szakember a tájékoztatón bemutatta a jegybank legújabb, hitelezési folyamatokat elemző tanulmányát, melyből kiderült, hogy a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai következtében a vállalati hitelállomány 2020 második negyedév folyamán csökkent az előző negyedévhez képest, ugyanakkor az elmúlt egy évben közel hétszáz milliárd forintnyi állománybővülés valósult meg, amely 8,4 százalékos éves növekedésnek felel meg.

A márciusban bevezetett fizetési moratórium a hitelállomány lassabb amortizációjára, míg az új szerződéskötésekre a koronavírus gazdasági hatásainak tompítása érdekében elindított jegybanki és állami hitelprogramok hatottak. A tájékoztatóból kiderült, hogy a vállalatok a negyedév során mintegy 640 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, amely 18 százalékkal marad el a 2019 azonos negyedévi kibocsátástól. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya az elmúlt évben 9,3 százalékkal nőtt.

A kkv-hitelezést a lezáruló NHP fix konstrukció mellett az áprilisban elindult NHP Hajrá is jelentősen támogatta, melyek keretében megkötött közel 190 milliárd forint értékű szerződések 2020 második negyedévében a kkv szerződéskötések hatvan százalékáért feleltek.

A bankok Hitelezési felmérésre adott válaszai és a hitelezési vezetőkkel folytatott interjúk alapján a hitelkínálati feltételek jelentősen szigorodtak a negyedév során, továbbá csökkent a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet. A felmérésben részt vevő bankok az év második felében minden vállalatméret-kategóriában, valamint az üzleti célú ingatlanra nyújtott hitelek feltételeiben is további szigorítást terveznek, ám ezzel párhuzamosan már a kereslet élénkülését vetítik előre.

A lakossági hitelállomány a tranzakciók eredőjeként 232 milliárd forinttal bővült 2020 második negyedévében, mellyel éves szinten 19,6 százalékos bővülés valósult meg. A növekedést elsősorban a babaváró hitelek dinamikus kibocsátása, valamint a fizetési moratórium miatt lecsökkent amortizáció támogatta. A hitelintézetek 142 milliárd forint értékben kötöttek babaváró hitelszerződéseket a második negyedévben, mellyel a termék június végén már a teljes lakossági hitelállomány mintegy tíz százalékát tette ki, és kérdőíves kutatásunk alapján az adósok háromnegyede valamilyen lakáscélra használja fel a terméket.

A negyedév során csökkent az új szerződéskötések volumene, a legnagyobb mérséklődés a személyi kölcsönök esetében volt megfigyelhető, ahol a kibocsátás 63 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának szerződéskötéseit. A CSOK keretében megkötött szerződések száma és volumene egyaránt visszaesett az új lakásépítésekhez kötődő igénylésekben, míg a falusi CSOK esetében továbbra is dinamikus kibocsátás volt megfigyelhető. Folytatódott a hosszabb távra kamatfixált hitelek térnyerése: a negyedév során megkötött lakáscélú hitelszerződések háromnegyede legalább tíz évre, vagy a futamidő végéig fix kamatozással rendelkezik, emellett a lakáshitelek 73 százaléka Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel volt.

A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok szigorítottak mind a lakáscélú-, mind a fogyasztási hitelek sztenderdjein a negyedév során, melyet a gazdasági kilátások-, valamint az ügyfelek hitelképességének romlásával indokoltak. Az év második felében ugyanakkor a bankok nettó értelemben vett 16 százaléka mindkét termék esetében enyhítést helyezett kilátásba. Nemcsak Magyarországon, de az eurozónában és a régióban is szigorúbbá váltak a lakossági hitelezési feltételek, mely mögött elsősorban a koronavírus következtében bizonytalanabbá vált gazdasági környezet áll.