Jót tesz a családi kedvezmény a vidék ingatlanpiacának

Hivatalos adataink még nincsenek, de az elmúlt évek számait figyelembe véve továbbra is azt gondoljuk, hogy 2020-ban az agglomeráció lesz az ingatlanpiac nyertese. Ezt a tendenciát erősíti, hogy a koronavírus járvány első hulláma során bevezetett karantén alatt megtapasztalt bezártság a lakásvásárlás előtt állók egy részét is ebbe az irányba terelte – válaszolta lapunk megkeresésre az Otthon Centrum. Kifejtették, sokan választják inkább a kevésbé zsúfolt, zöldövezeti, de ugyanakkor a nagyobb városok közelében található településeket, ahol akár önálló családi házat is vásárolhatnak korábbi lakásuk árából. A KSH adatai szerint 2017 és 2019 között Pest megye összes járásában pozitív volt a vándorlási mérleg. A legnagyobb vándorlási nyereség Pest megyében a szigetszentmiklósi járásban volt.

A második helyen lévő ráckevei járást a gödöllői, budakeszi, szentendrei járások követik. A népességnyereségben a fővárosi agglomeráció járásai a legerősebbek.

Budapesten belül a XIV. kerület és a X. kerület gyarapodott leginkább, de a XI. és a XIII. kerület is jól szerepelt – részletezi a szakértői válasz. Magyarországon tavaly a legtöbb tranzakció Budapesten és az agglomerációban történt (29 százalék) a második legjelentősebb településcsoport a városok (44 százalék), majd ezt követték a falvak (országszerte), az adás-vételek huszonhét százalékával.

Finomabb bontásban az látható, hogy tavaly az összes adásvétel nyolc százaléka a külső pesti kerületekben, kilenc százaléka pedig a fővárosi agglomerációban történt, ami mutatja, hogy ezek a kertvárosrészek nagy népszerűségnek örvendenek, és már az idei előzetes adatokból is ugyanez látszik.

Az Otthon Centrum rendelkezésére álló információkból az derül ki, hogy külső pesti kerületek a forgalom 12-13 százalékát teszik ki jelenleg, és ebben az értékben tavalyhoz képest sincs változás. Pest megye piaci részesedése viszont mind közép, mind hosszabb távon nézve nőtt. Három évvel ezelőtt a megyében az agglomerációban zajlott az adásvételek 12-13 százaléka. Az idei év első három hónapjában már 13,8 százalék volt ez az érték, a második negyedévben már 17 százalék, az utóbbi két hónapban pedig a megkötött adásvételek 16,3 százaléka érkezett Pest megyéből, amely rekordnak számít. Ezt a többletet leginkább a budai és belvárosi kiköltözők generálják. Ez a tendencia persze az árakban is meglátszik. Amíg Budapesten idén stagnáltak az árak, addig az agglomeráció legtöbb településen tíz-húsz százalékkal nőtt a használt családi házak négyzetméterára. A legdrágább továbbra is az északnyugati szektor, ahol a fajlagos átlagár elérte a négyzetméterenkénti 450 ezer forintot, viszont például Vecsés és Monor térségében még akadnak 250 ezer forintos négyzetméteráron kínált ingatlanok.

A vásárlási kedvet segíti, hogy mind a csok, mind pedig a babaváró hitel jó alkalom arra, hogy azok, akik élnek a lehetőséggel, nagyobb lakást vagy akár az agglomeráció­ban található kertes házat vásároljanak. Az Otthon Centrum cégcsoporthoz tartozó Hitel Center közreműködésével felvett hitelek 16 százaléka babaváró, amelynek hozzávetőleg fele ingatlan vagy lakáscélú, legyen szó adásvételről, felújításról vagy bővítésről.

A csok elsősorban vidéken jellemző, ahol jelentősen fel is pörgette az ingatlanpiacot. Látható, hogy a hitelfelvételek során már az esetek egyharmadánál van igény csokra is. Egyértelmű, hogy akik jogosultak csokra vagy babaváró hitelre, az árkülönbségek miatt a belső, drágább kerületekből kifelé indulnak – ez a trend már a babaváró megjelenése előtt is megfigyelhető volt Budapesten. Egy új építésű belső kerületi két-három szobás lakás átlagára 50-70 millió forint, ugyanez a külső pesti kerületekben 40-50 millió forint. A monori járásban a használt családi házak átlagos értékesítési ára 21 millió forint volt idén, míg a gyáli járásban 33, a vecsési és szigetszentmiklósi járásban átlagosan 35 millió forintért keltek el használt családi házak.