Gazdaság

Jót tesz a családi kedvezmény a vidék ingatlanpiacának

A babaváró támogatást az igénylők jelentős része lakásvásárlásra, házbővítésre fordítja, de ők a kedvezőbb árak miatt a belső kerületekből kifelé indulnak

A járvánnyal együtt és annak ellenére is az agglomeráció lehet az idei év ingatlanpiaci nyertese, amivel az elmúlt három évben megfigyelhető „kivándorlási hullám” folytatódni látszik. Jól látható az is, hogy az ingatlan-adásvételek egyre nagyobb hányada zajlik Pest megyében, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a falusi csok pedig a vidéki ingatlanpiacot pörgette fel.

Jót tesz a családi kedvezmény a vidék ingatlanpiacának
Sokan választják inkább a kevésbé zsúfolt, zöldövezeti, de ugyanakkor a nagyobb városok közelében található településeket
Fotó: MH/Katona László

Hivatalos adataink még nincsenek, de az elmúlt évek számait figyelembe véve továbbra is azt gondoljuk, hogy 2020-ban az agglomeráció lesz az ingatlanpiac nyertese. Ezt a tendenciát erősíti, hogy a koronavírus járvány első hulláma során bevezetett karantén alatt megtapasztalt bezártság a lakásvásárlás előtt állók egy részét is ebbe az irányba terelte – válaszolta lapunk megkeresésre az Otthon Centrum. Kifejtették, sokan választják inkább a kevésbé zsúfolt, zöldövezeti, de ugyanakkor a nagyobb városok közelében található településeket, ahol akár önálló családi házat is vásárolhatnak korábbi lakásuk árából. A KSH adatai szerint 2017 és 2019 között Pest megye összes járásában pozitív volt a vándorlási mérleg. A legnagyobb vándorlási nyereség Pest megyében a szigetszentmiklósi járásban volt.

A második helyen lévő ráckevei járást a gödöllői, budakeszi, szentendrei járások követik. A népességnyereségben a fővárosi agglomeráció járásai a legerősebbek.

Budapesten belül a XIV. kerület és a X. kerület gyarapodott leginkább, de a XI. és a XIII. kerület is jól szerepelt – részletezi a szakértői válasz. Magyarországon tavaly a legtöbb tranzakció Budapesten és az agglomerációban történt (29 százalék) a második legjelentősebb településcsoport a városok (44 százalék), majd ezt követték a falvak (országszerte), az adás-vételek huszonhét százalékával.

Finomabb bontásban az látható, hogy tavaly az összes adásvétel nyolc százaléka a külső pesti kerületekben, kilenc százaléka pedig a fővárosi agglomerációban történt, ami mutatja, hogy ezek a kertvárosrészek nagy népszerűségnek örvendenek, és már az idei előzetes adatokból is ugyanez látszik.

Az Otthon Centrum rendelkezésére álló információkból az derül ki, hogy külső pesti kerületek a forgalom 12-13 százalékát teszik ki jelenleg, és ebben az értékben tavalyhoz képest sincs változás. Pest megye piaci részesedése viszont mind közép, mind hosszabb távon nézve nőtt. Három évvel ezelőtt a megyében az agglomerációban zajlott az adásvételek 12-13 százaléka. Az idei év első három hónapjában már 13,8 százalék volt ez az érték, a második negyedévben már 17 százalék, az utóbbi két hónapban pedig a megkötött adásvételek 16,3 százaléka érkezett Pest megyéből, amely rekordnak számít. Ezt a többletet leginkább a budai és belvárosi kiköltözők generálják. Ez a tendencia persze az árakban is meglátszik. Amíg Budapesten idén stagnáltak az árak, addig az agglomeráció legtöbb településen tíz-húsz százalékkal nőtt a használt családi házak négyzetméterára. A legdrágább továbbra is az északnyugati szektor, ahol a fajlagos átlagár elérte a négyzetméterenkénti 450 ezer forintot, viszont például Vecsés és Monor térségében még akadnak 250 ezer forintos négyzetméteráron kínált ingatlanok.

A vásárlási kedvet segíti, hogy mind a csok, mind pedig a babaváró hitel jó alkalom arra, hogy azok, akik élnek a lehetőséggel, nagyobb lakást vagy akár az agglomeráció­ban található kertes házat vásároljanak. Az Otthon Centrum cégcsoporthoz tartozó Hitel Center közreműködésével felvett hitelek 16 százaléka babaváró, amelynek hozzávetőleg fele ingatlan vagy lakáscélú, legyen szó adásvételről, felújításról vagy bővítésről.

A csok elsősorban vidéken jellemző, ahol jelentősen fel is pörgette az ingatlanpiacot. Látható, hogy a hitelfelvételek során már az esetek egyharmadánál van igény csokra is. Egyértelmű, hogy akik jogosultak csokra vagy babaváró hitelre, az árkülönbségek miatt a belső, drágább kerületekből kifelé indulnak – ez a trend már a babaváró megjelenése előtt is megfigyelhető volt Budapesten. Egy új építésű belső kerületi két-három szobás lakás átlagára 50-70 millió forint, ugyanez a külső pesti kerületekben 40-50 millió forint. A monori járásban a használt családi házak átlagos értékesítési ára 21 millió forint volt idén, míg a gyáli járásban 33, a vecsési és szigetszentmiklósi járásban átlagosan 35 millió forintért keltek el használt családi házak.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom