Átalakult és egyszerűbb lett a hazai adórendszer

Az adórendszer változása számos adófajtát érintett, és több fajta is egybeolvadt, összességében sokkal átláthatóbb az adórendszer – derült ki Honyek Péter, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletág igazgatója, valamint Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletág igazgatója lapunknak küldött válaszaiból.

A személyi jövedelemadót (szja) tekintve 2010-ben még egy többkulcsos, illetve egy úgynevezett „szuperbruttós” rendszerről beszélhettünk. A többkulcsos rendszer azt jelentette, hogy a magánszemélynek ötmillió forintos adóalapig – valójában 3,94 millió forintos jövedelemig – 17 százalék szja-t, ennél nagyobb éves összjövedelem esetén pedig 850 ezer forintot és az ötmillió forint feletti rész 32 százalékát kellett lerónia. A szuperbruttósítás röviden azt jelentette, hogy az adóalap részévé váltak a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulékok is, vagyis az adóalapot a járulékterhekkel növelni kellett, így lényegében azt 1,27-tel meg kellett szorozni. A szuperbruttósítás eredményeként tehát az alsó kulcsba tartozó adófizetők 21,59 százalékos adókulccsal, míg a felső kulcsba tartozó adófizetők 40,64 százalékos kulccsal számolhattak. Ismert, ezek helyett alkalmazzák a mai egységesen tizenöt százalékos egykulcsos rendszert. Az idénre kialakult adórendszer leginkább a családi kedvezményt igénybe vevő családosokra, az új társadalombiztosítási törvény rendelkezései okán a nyugdíjasokra, a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő vagy annál magasabb jövedelmű munkavállalókra, továbbá a nem munkaviszonyban dolgozó vállalkozókra, illetve a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakra nézve tartalmaz kedvezőbb rendelkezéseket.

Tíz évvel ezelőtt az akkor hatályos magyar szabályok szerint a magánszemélyeknek lehetőségük volt igénybe venni az adójóváírás intézményét. Ennek lényege abban állt, hogy a jogszabály az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező magánszemélyek munkából származó jövedelmét egy meghatározott szintig mentesítette az adófizetés alól. Így az adójóváírás mintegy az alacsony jövedelműek adókedvezményeként volt igénybe vehető, de csak munkavállalók részére. Az adójóváírás a gyakorlatban sokszor a jövedelmek emelkedésének jelentős akadályát képezte. A munkáltatók gyakran nem emelték a munkavállalók jövedelmét azon indokra hivatkozással, hogy egy esetleges fizetésemeléssel már nem lennének jogosultak az adójóváírás igénybevételére. Így az adójóváírás egy mesterséges akadálya volt a bérnövekedésnek, 2012-ben kivezették. Többször írtuk: jelenleg a szociális hozzájárulási adó csökkentése az egyik olyan eszköz, ami ösztönözheti a bérnövekedést.

A családi kedvezmény szabályozásában 2010-ben lényeges áttörés következett be. Míg 2010 előtt kizárólag a három vagy több gyermekes családok voltak jogosultak a családi kedvezmény érvényesítésére minimális, gyermekenként négyezer forintos összegben, addig 2010-től a három vagy több gyermeket nevelő családokon túl már az egy-, illetve kétgyermekes családok is jelentős kedvezményben részesülnek. A háromgyermekes családokat megillető kedvezmény több mint nyolcszorosa a 2010-es kedvezményösszegnek. A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti, így az azt igénybe vevő magánszemélynek kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie. Lényeges változás továbbá, hogy 2020. január 1-je óta új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a négy vagy több gyermekes anyák, mely azt jelenti, hogy a kedvezményre jogosult édesanyának nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a tevékenységi jellegű jövedelmei után.

A magánszemélyek adóbevallásának elkészítési folyamata lényegesen átalakult, leegyszerűsödött. Tíz évvel ezelőtt az általános gyakorlat szerint a legtöbb magánszemély saját maga készítette el az adóbevallását, részben az Adó- és Vámhivatal által biztosított programmal, részben papír alapon. Abban az esetben, amennyiben a munkáltató ezt nem vállalta, a magánszemély csak 2011-től élhetett az adónyilatkozat, azaz az úgynevezett „söralátét-bevallás” elkészítésének lehetőségével, 2010-ben még az egyszerűsített adóbevallás lehetőségével lehetett volna élni.

Ezen intézmények – az egyszerűsített adóbevallás és az adónyilatkozat – azonban a bonyolult részletszabályok, illetve a május 20-a előtti határidők miatt nem terjedtek el széles körben. Indokolttá vált tehát egy olyan adóbevallási rendszer kidolgozása, mely egyszerűbbé tette az eljárást, s melynek eredményeként mára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan minden magánszemély részére elkészíti az adóbevallási tervezetét, mely akár ügyfélkapun keresztül, akár postai úton bárki számára elérhető. Megjegyzendő, hogy az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az általános forgalmi adós (áfa) magánszemélyek részére is elkészíti a NAV az adóbevallási tervezetet, azonban az ő vonatkozásukban is csak a kifizetőktől, munkáltatótól származó jövedelmi adatok szerepelnek a bevallásokban. Így a bevallási tervezetet a vállalkozói, őstermelői tevékenységgel összefüggő adatokkal ki kell egészíteni.

Egyebekben is igaz, hogy az olyan jövedelmekkel kapcsolatos adatokkal, amelyek nem magyar munkáltatóktól, kifizetőktől származnak, a magánszemélyeknek maguknak kell kiegészíteniük a bevallási tervezetet. Ilyen adat a magánszemélynek való ingatlan-bérbeadás, az ingatlaneladás, a tételes költségelszámolás megbízási tevékenységeknél vagy a külföldről származó jövedelmek.

Az igazi különbséget a bevallási rendszerben az a részletszabály hozta meg, hogy amennyiben a magánszemély nem nyújt be adóbevallást, akkor a bevallási tervezete automatikusan válik a végleges bevallássá. Ezzel vált a bevallási tervezet az egyik legnagyobb adminisztrációs egyszerűsítéssé a magyar adózás történetében.

A fenti újítás sikerét mutatja, hogy a NAV által elkészített adóbevallási tervezet igénybevételével 2020-ban az adófizetők háromnegyede élt.

A nyugdíj 2010-ben még adóterhet nem viselő járandóság volt, azaz feljebb nyomta a nyugdíjasok adóterheit a magasabb adókulcs irányába. 2020-ban a nyugdíj már teljesen adómentes, azaz nem növeli a magasabb jövedelmű munkavállalók adóterhét sem. Emellett 2010-ben a nyugdíjasok jövedelme után a munkavállalói és munkáltatói terhek többségét meg kellett fizetni, míg 2020-ban a nyugdíjas munkavállalók jövedelmét már semmilyen járulékjellegű kötelezettség nem terheli.

A magyar adórendszert érintő fontos változás, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2020. ja­nuár 1. napjától kezdődően megszűnt. Ugyan 2010-ben az eva gyakorlatilag a legegyszerűbb adónemnek számított, azonban az adó mértékének 37 százalékra történő emelése miatt az évek folyamán egyre kevesebb vállalkozás választotta ezen adózási formát. Az eva az áfát is helyettesítette, így az Európai Unió sem volt teljesen kibékülve ezzel az adónemmel, hiszen az áfa egy közösségi szinten koordinált adónem, amelybe idegen testként ékelődött be a magyar eva-szabályozás. Ez az adónem tavaly év végével megszűnt. Az egyéni vállalkozók az egyszerűsített adminisztrációt és adóterhet képviselő Kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), az átalányadózást vagy a normál egyéni vállalkozói adózást választhatták, míg a társas vállalkozási formában tevékenykedők a kata, a kisvállalati adó (kiva) vagy a társasági adó mellett dönthettek. Az eva esetében az egyéni járulékokat a főállású vállalkozóknak meg kellett fizetniük, amely összeg magasabb volt, mint a kata esetében fizetendő tétel, így egy főállású vállalkozó számára az eva választása sosem jelentett volna kedvezőbb adózást, mint a kata.

A legfontosabb változás a társasági adó mértékét vizsgálva, hogy 2010 és 2016 között kétkulcsos társasági adórendszer létezett, melynek alapján a társasági adó mértéke ötszázmillió forintos adóalap alatt tízszázalékos volt, míg ezen összeghatár felett 19 százalékos társasági adót kellett fizetni. A 19 százalékos adókulcsba a legalább a 200–300 főt foglalkoztató, nagy forgalmú, nagy nyereségű vállalkozások tartoztak. Ez az adónem 2017-től egységesen kilenc százalék, ami óriási előnyt hozott Magyarország számára a nemzetközi adóversenyben, hiszen ezáltal Európán belül Magyarországon vált a legalacsonyabbá a társasági adó mértéke. Ennek eredményeként jelentős mennyiségű külföldi beruházás valósult meg hazánkban az elmúlt évtizedben.

A cégek esetében a 2010 és 2020 közötti időszakot általános forgalmi adózás szempontjából az adózással összefüggésben bevezetett új adatszolgáltatási kötelezettségek határozták meg, amelyek bevezetésének célja elsősorban a szürkegazdaság és az áfacsalások visszaszorítása volt. Az adatszolgáltatási kötelezettségek első lépéseként 2013-ban megkezdődött az online pénztárgépek bevezetése és üzembe helyezése, kiterjesztése. Öt évvel ezelőtt jelentett mérföldkövet az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer, az ekáer bevezetése, amely a közúton fuvarozott áruk valós útjának nyomon követését hivatott biztosítani. Ebben a rendszerben kell adatot szolgáltatni a meghatározott súly és érték feletti, közúton fuvarozott árukról, ha azok a jogszabályban meghatározott beszerzés, értékesítés vagy egyéb tranz­akció tárgyát képezik. Így 2016-tól kezdődően minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval, amelynek segítségével megfelelő tartalmú adatszolgáltatás teljesíthető az adóhatóság részére. Az on­-line számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2018-ban került bevezetésre, amely alapján meghatározott összegű áfatartalommal rendelkező számlák adattartalmának az adóhatóság felé történő, azonnali, auto­matikus és online szolgáltatására kötelezett a számlakiállító cég. Az értékhatárt idén eltörölték, az érintettek köre pedig fokozatosan bővült.

Az új adatszolgáltatási kötelezettségek eredményeképpen Magyarországon az áfarés (amelyik az áfa esetében az adóelkerülés leg­gyakrabban használt mérőszáma és amely az adóalanyok áfafizetési kötelezettsége, illetve a ténylegesen befizetett áfa összegének különbözetét jelenti) 2013-tól 2018-ig 21 százalékpontról kilenc százalékpontra csökkent, így nyilvánvalóan ezek az intézkedések jelentős mértékben meghatározták a költségvetés alakulását is, és lehetővé tették az alapvető élelmiszerekkel (egyes húsok, tej és tejtermékek), illetve a lakhatással kapcsolatban (új lakóingatlannak minősülő ingatlanok esetében 2019. december 31-ig hatályban lévő ötszázalékos áfakulcs) csökkentett áfamértékek bevezetését, vagy a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás áfájának 18 százalékról öt százalékra történő csökkentését is.