Adócsökkentések a turizmus megsegítéséért

A világjárvány márciusi kitörésekor a kormány azonnal és nagyon határozottan lépett annak érdekében, hogy segítse az idegenforgalmi ágazat talpon maradását – emlékeztetett Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Az MTI-nek nyilatkozva kifejtette, adó- és járulékkedvezményeket jelentettek be, szálláshely-fejlesztési támogatásokat nyújtottak, a fesztiválok támogatásáról döntöttek, és kedvezményes hiteleket biztosítottak.

Felsorolta, június 30-ig megszűnt a munkáltatók járulékfizetési kötelezettsége, a munkavállalók járuléka pedig jelentősen csökkent, nem kellett nyugdíjjárulékot fizetni, az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökkent. Még érvényben van az az intézkedés, hogy nem lehet felmondani a helyiségbérleti szerződéseket, és a bérleti díjakat sem lehet megemelni.
Hozzátette: az év végéig a kormány felfüggesztette minden magánszemély és vállalkozás a bejelentés napjáig megkötött hitelei­nek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, és az idegenforgalmi adót sem kell megfizetni év végéig. A Szép-kártya szociális hozzájárulási adója négy százalékra csökkent december 31-ig, illetve 450 ezer helyett 800 ezerre emelik a juttatás éves felső összegét a verseny­szférában, és 200 ezerről 400 ezerre a költségvetési szférában.

Az intézkedések között kiemelte: a Széchenyi-kártya Program szeptemberben új hitelkonstrukcióval bővült, amely csak a turisztikai szektorban tevékenykedő mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára elérhető. A Széchenyi Turisztikai Kártya segítségével a vállalkozások szabad felhasználású, nullaszázalékos kamatozású hitelhez jutnak.

Az új konstrukció hitelkerete százmilliárd forint lesz, a hitel összege nem haladhatja meg a 250 millió forintot – ismertette.

Rámutatott, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködve a kormány a turizmus újraindítása érdekében nem megszorításokat kezdeményezett, hanem a válságból való kilábalást adócsökkentéssel és a fejlesztések folytatásával segítette.

Hangsúlyozta, hogy a Kisfaludy-programból minden fejlesztés hosszú távon tudja a turizmus fejlődését garantálni, ahogy a munkahelyeket is. Ismertetése szerint a programban 150 milliárd forintot biztosítanak a magyarországi szálláshelyek teljes körű megújítását célzó program utolsó szakaszának megvalósítására. Ebből 85 milliárd forint keretösszegű támogatásra pályázhattak a száz szoba feletti vidéki szállodák építésre vagy felújításra.

Egy másik, hatvanmilliárd forintos keretösszeggel kiírt pályázaton a vidéki Magyarország magánszálláshelyei és egyéb szálláshelyei juthattak szobánként egymillió forintos támogatáshoz – mondta el, hozzátéve: erre a felhívásra csaknem 14 ezer pályázat érkezett,45 milliárd forint támogatási igénnyel. Kitért arra is, hogy megnyílt ötmilliárd forintos keretösszeggel a kempingek és üdülőházak támogatására kiírt pályázat.

A strandfejlesztések is folytatódtak: a program első három ütemében 114 strand újult meg több mint kilencmilliárd forintból, a negyedik, augusztusban meghirdetett ütemben pedig a szabadvízi strandok megújulására fordítanak hárommilliárd forintot.

Szentkirályi Alexandra emlékeztetett arra, a nyári számok már biztatók: az augusztusi adatok alapján a vidéki Magyarország magára tudott találni, belföldön a tavalyi rekordévhez képest is 300 ezerrel többen nyaraltak, a magyar lakosság harmada pihent valamilyen (kereskedelmi) szálláshelyen.

A kormányzat minden tőle telhetőt megtett a járványhelyzet miatt nehéz helyzetbe került ágazat megsegítése érdekében, a fővárosi turizmus talpra állításából viszont mindenkinek ki kell vennie a részét. A fővárosi önkormányzatnak is lépnie kellene a szektor védelme érdekében – összegezte a kormányszóvivő.