Gazdaság

Fölénybe kerültek a biztonságos hitelek

Alig vetette vissza a pandémia a lakáspiacot, amely részben az alacsony kamatoknak és az államilag támogatott kölcsönök népszerűségének köszönhető

Egyre többen választják a fix kamatperiódusú hiteleket, az államilag támogatott konstrukciók pedig masszív bővülést értek el, amely annak is köszönhető, hogy tavaly júliustól lényegesen többen vehették igénybe a kedvezményes kölcsönöket.

Fölénybe kerültek a biztonságos hitelek
A lakossági hitelek aránya régiós és európai összehasonlításban is alacsony
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Minimális csökkenés volt tapasztalható az új lakáshiteleknél az év első hét hónapjában. Ebben az időszakban 524,2 milliárd forint összegben kötöttek új lakáshitelre szerződést az ügyfelek, ez két százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Németh-Simkó Judit, a Money.hu portál kommunikációs vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, a mérsékelt csökkenés a koronavírus-járvány negatív hatásaival, a járvány miatti óvatossággal és az elhalasztott lakásvásárlásokkal is magyarázható. Ugyanakkor a mindössze kétszázalékos visszaesésből látható, hogy a piacot nem sokkolta a pandémia, amely részben az alacsony kamatoknak és az államilag támogatott lakáshitelek népszerűségének köszönhető.

Január és július között összesen 433 milliárd forint piaci alapú új lakáshitel-szerződést kötöttek a bankok, amely kilencszázalékos visszaesést jelent éves szinten. A támogatott lakáshitelek viszont tartják a korábbi hónapokban látott tempót: az év első hét hónapjában 88 milliárd forintra rúgott a támogatott lakáshitel-szerződések összege, ez 72 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A kiemelkedő növekedésben fontos szerepe van annak, hogy tavaly júliusban bővült a támogatott lakáshitelekre jogosultak köre, használt lakás vásárlása esetén a kétgyermekesek számára is elérhetővé váltak ezek a konstrukciók. A Money.hu összefoglalójából kiderül az is, hogy idén júliusban több mint 11 milliárd forint értékű támogatott lakáshitel kapott zöld utat, ez éves szinten 65 százalékos növekedésnek felel meg. Bár a teljes piachoz képest a támogatott hitelek aránya alacsony, a magas növekedés mégis bizonyítja az ezek iránti stabil keresletet.

A lapunknak küldött adatokból kiderül az is, hogy a lakáshitelesek egyre nagyobb része választja a legbiztonságosabb, legkiszámíthatóbb konstrukciókat: ugyanis a több évre fix kamatozású, ezáltal erre az időszakra azonos törlesztőrészletet garantáló lakáshitelek adják az új lakáshitelek túlnyomó részét. Ezt mutatja az is, hogy a több mint tíz évig fix törlesztőrészletű új lakáshitelek összege 29 százalékot meghaladóan, 73 milliárd forintra nőtt az év első hét hónapjában. A Money.hu szakértői szerint továbbra is az óvatosság jellemzi mind a háztartásokat, mind a bankokat. A lakáshitelezés várhatóan a koronavírus-járvány miatti bizonytalan helyzet után emelkedhet újra. Bővülésre pedig van tér, mert a lakossági hitelek állománya a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva régiós és európai szinten is alacsony.

Lakáshitelek esetében fontos, hogy a szabályozás szerint a lakás forgalmi értékének minimum húsz százalékának önerőnek kell lennie, de a gyakorlatban ettől a pénzintézetek eltérhetnek. Németh-Simkó Judit kiemelte, segítséget jelenthet, hogy a meglévő gyerek után járó családi otthonteremtési kedvezmény (csok) minden pénzintézetnél önerőnek számít, illetve a babaváró akkor számít teljesen önerőnek, ha a babaváró szerződéskötése és az adásvételi szerződés között több mint kilencven nap eltelik.

A csok és a falusi csok is egyaránt segíti a családok számára az otthonhoz jutást, míg ezek a konstrukciók kizárólag lakáscélra fordíthatók, addig a tavaly júliusban indult babaváró hitel szabad felhasználású. A hivatalos adatok szerint a bevezetés, azaz 2015 júliusa óta 2020 májusáig 142 ezer család vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, 444 milliárd forint összegben, vagyis egy család átlagosan mintegy 3,1 millió forint támogatást kapott. Területi megoszlás szerint Budapesten, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb az egy családra jutó átlagos igényelt összeg, miközben Kelet- és Észak-Magyarország legtöbb megyéjében (Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok), valamint Tolna megyében átlag alatti összegeket igényelnek. Ha az igénylések számát elosztjuk a megyék lakosságának számával, akkor az látszik, hogy az ország középső, valamint keleti–délkeleti részében, illetve az északnyugati térségben átlag feletti, Budapesten alacsony, míg a többi részben közepes volt az érdeklődés a csok iránt. A falusi csok esetében a bevezetés óta a befogadott kérelmek száma elérte a tízezret, az összege pedig az 54 milliárd forintot.

Kapcsolódó írásaink