Gazdaság

Tíz százalékkal nőtt az átlagkereset az első félévben

 Az első félévben a bruttó átlagkereset 395 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 600 forint volt, mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Júniusban a bruttó átlagkereset 421 700 forint volt, 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tíz százalékkal nőtt az átlagkereset az első félévben
Júniusban a bruttó átlagkereset 421 700 forint volt, 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
Fotó: MH

A kiugró júniusi növekedést jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatással magyarázta a KSH. A reálkereset 6,3 százalékkal emelkedett az első fél évben, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett. A júniusi reálkereset 12,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A legalább 5 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál 9,1 százalékkal nőttek a keresetek, a költségvetési szektorban tavaly júniushoz képest 30,3 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül 29,8 százalékkal nőttek a keresetek az egészségügyi dolgozóknak kifizetett jutalmaknak köszönhetően.

Az egyszeri kifizetéssel a humán egészségügyben alkalmazottak keresete 142,6 százalékkal lett magasabb a tavaly júniusinál, míg a szociális ellátás területén foglalkoztatottaké 14,6 százalékkal nőtt.  

Júniusban a rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított - bruttó átlagkereset 375 900 forintra becsülhető, ami 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 280 500 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 290 200 forintot ért el közölte a KSH.

A feldolgozóiparban 8,9 százalékkal, az építőiparban 12,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset tavaly júniushoz mérve.

A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma júniusban 39 ezerrel nőtt az előző hónaphoz képest, de 192 ezerrel volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A feldolgozóiparban 46 ezerrel, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén 38 ezerrel, a kereskedelemben és gépjármű javításban 29 ezerrel kevesebben álltak alkalmazásban, mint tavaly júniusban.

A gazdaság újraindulását és a kormányzati bérkiegészítő program hatását jelzik a növekvő keresetek

Az egészségügyben dolgozóknak kifizetett rendkívüli jutalom meghatározta a kerestek emelkedését jelző júniusi átfogó mutatót, de a versenyszférában is az idei legmagasabb emelkedést mérte a statisztika, amiben a gazdaság újraindulása és a kormányzati bérkiegészítő programok hatása jelenik meg az elemzők szerint.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a költségvetési szférában mutatkozó, több mint 30 százalékos bérnövekedés egyértelműen az egészségügyi juttatások miatt alakult ki, a versenyszférában szintén erősödött a bérdinamika, a 10,8 százalékos júniusi béremelkedés a legmagasabb ebben az évben.  Itt főként a feldolgozóiparban nőttek jelentősen a bérek, ami vélhetően összefüggésben van a gyártósorok újraindulásával, aminek következtében a foglalkoztatottak már nem csak az alapbérüket keresték meg. A szálláshely-szolgáltatás vendéglátás ágban is kétszámjegyű bérnövekedés volt, amiben viszont vélhetően a kormányzati bérkiegészítő programok hatása köszön vissza.

A júniusi kiugrás után a következő hónapokban lassabb bérdinamikát vár az ING Bank elemzője, de a nyár végéig fennmaradhat a kétszámjegy-közeli növekedés a munkaerőpiaci programok következtében. Az év első felében látott 9,9 százalékos bérnövekedés tehát akár még tartható is lehet az év második felében. 2020 egészében 9-10 százalék körüli lehet a bérek emelkedése - vélekedett.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint immár a számokból is látszik, elsősorban átmeneti leépítéssel, tartalékállományba helyezéssel reagáltak a cégek a jáványhelyzetre, és nem az alkalmazásban maradó munkaerő bérének csökkentésével. Az is szerepet játszik viszont, hogy az elbocsátások többsége az alacsonyabb keresetű szektorokat érintette, így némileg ez is felfelé tolhatja az átlagot ezekben az átmeneti hónapokban. A Takarékbank szakértője szerint stabilan 9 százalék felett lesz az idei bérdinamika, jövőre pedig 8 százalékos növekedést vár.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: júniusban gyorsult a bérnövekedés üteme, amely mögött egyrészt a versenyszféra béremelkedési ütemének stabilitása, másrészt az egészségügyi dolgozóknak kifizetett egyszeri 500 ezer forintos jutalom áll. A versenyszféra béreinek emelkedését árnyalja az összetételhatás: míg a rendkívüli juttatások  (bónuszok) és a túlórákhoz kapcsolódó kifizetések nagysága vélhetően csökkent, az alacsonyabb termelékenységű foglalkoztatottak óraszámának mérséklődése ezt statisztikai szempontból ellensúlyozta. A bérnövekedés további alakulását nagyban befolyásolja a gazdaság kilábalása a válsághelyzetből, a bérek dinamikus emelkedésének feltétele a gazdaság növekedési pályára állása. A közszférában továbbra is fontos a bérrendezések folytatása, például a tanárok esetében, tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom