Gazdaság

Nincs fenntartható természet­gazdálkodás vadászat nélkül

A 2021-es, Egy a természettel mottót viselő világkiállítás a Hungexpo teljes területét elfoglalja majd, és a látogatók száma elérheti az egymilliót is

Ötven év után jövőre ismét vadászati világkiállítást szervez Magyarország. A világkiállításra reálisan egymillió látogatóra lehet számíta­ni, a majdnem háromhetes rendez­vény a Hungexpo teljes területét elfoglalja, és vidéki helyszínek is bekapcsolódnak. A modernitás és hagyományos eszközök jegyében megrendezendő esemény mottója – Egy a természettel – is azt mutatja, hogy a vadászat és a természetgazdálkodás elválaszthatatlan egymástól, egyik nem ellensége a másiknak.

Nincs fenntartható természet­gazdálkodás vadászat nélkül
Kovács Zoltán (balra): A világot hívjuk Budapestre, megteremtve a párbeszédet, tapasztalatcserét. Semjén Zsolt (jobbra): Ami a kertész kezében a metszőolló, az a vadász kezében a puska
Fotó: MH/Purger Tamás, Hegedüs Róber

„Azért szükséges vadászatról beszélnünk mert a 21. század elején amikor a fenntartható természetgazdálkodásról sok szó esik, elkezdődött egy olyan folyamat, amiben a vadászatot a fenntarthatóság ellenségeként próbálják beállítani” – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő a 2021. szeptember 25. és október 14. között rendezendő vadászati és természeti világkiállításról szóló háttérbeszélgetésen. Kifejtette, vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás. E tevékenység ugyanis az emberi szabályozó szerepnek, eszköztárnak az az eleme, ami évezredek óta velünk van. E tevékenységet olyanok kritizálják, akik sosem foglalkoztak biológiával, természetgazdálkodással. Tetteik, mondandójuk mögött nincs, ami alátámasztaná a megközelítésüket.

Az afrikai országok, főleg az Egyenlítőtől délre fekvő államok a tanúi annak, hogy ahol betiltják a vadászatot, ott felborul a természet egyensúlya.

Öt nagy konferencia

Fontos, hogy Magyarország a saját hagyományait bemutatva lehetőséget teremtsen a nemzetközi tapasztalatok bemutatására. „A világot hívjuk Budapestre, megteremtve a párbeszédet a vadászat fennmaradásáért, értékeinek bemutatásáért. A világban kevés olyan lehetőség van, ahol a vadászati szakma és a természetvédők összejöhetnek, a rendezvények zöme ugyanis kereskedelmi. Országokat, szakmai szervezeteket hívunk” – mondta Kovács Zoltán.

A világkiállítás a Hungexpo teljes területét (70 ezer négyzetméter) megkapja, és ugyanazt a megnevezést használhatjuk, mint 1971-ben, kiegészítve azzal, hogy vadászati ÉS természeti kiállításról van szó. Olyan keretet szeretnének teremteni, ahol minden régió a saját példáját hozhatja ide, szemben az ötven évvel ezelőtti egyoldalú európai példamutatással. Az ismeretcsere jegyében a húsz nap alatt öt nagy konferenciát rendeznek.

Kovács Zoltán azt is elmondta, hogy 55 milliárd forintból újul meg a Hungexpo, de a rendezvénytér nem csak emiatt esik át rekonstrukción, a járvány miatt jövőre csúszó Eucharisztikus Világtalálkozó és számos más rendezvény, valamint a terület állapota indokolja.

A következő években még több forrás jut a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére
A következő években még több forrás jut a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére
Fotó: MH

Ami a háromhetes rendezvény tartalmát illeti, ezeréves múltat, a vadászat hagyományainak fejlődését, tartalomváltozását, felfogását közvetíti majd. Szorosan kapcsolódik hozzá a halászat–horgászat, ugyanígy megmutatják a hagyományos vadászati módokat, a nemzetközi tudást is megjelenítve. Mindezt kültéri programok, úgymint íjász-, solymász-, elöltöltősfegyver-bemu­tatók színesítik.

Három kereskedelmi típusú rendezvényt is befogad majd a húsznapos rendezvény, az egyik ilyen az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár speciális tematikus változata, amely a vadhúsfeldolgozással kapcsolatos. Hatvan, Keszthely, valamint új helyszínként Vásárosnamény is helyet ad egyes kapcsolódó programoknak.

Történelem, szabályozás

„Amikor 2015-ben bejelentettük a világkiállítás megrendezését, rögtön érkeztek a kritikák” – idézte fel az előzményeket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Aláhúzta, a magyar vadászatnak két szimbolikus csúcspontja van. Az 1930-as évek tótmegyeri vadgazdálkodása gróf Károlyi Lajossal, a másik pedig az 1971-es világkiállítás. Ahogyan a tótmegyeri gazdálkodás nem Horthy­ról szólt, úgy 1971 nem Kádárról, történelmet ugyanakkor nem hamisítunk, nem akarjuk politikailag újraértelmezni – nyomatékosította. A rendezvény kapcsán elmondta, Magyarországon mintegy hetvenezer vadász és hatszázezer horgász van, a családtagokkal együtt ez majdnem másfél millió ember. A kiállítás a teljességre törekszik, a vad- és halételek bemutatásába például azok is bekapcsolódhatnak, akiket maga a vadászat nem érdekel.

Kimondott cél, hogy a természetvédelem és a vadászat ne szemben álljon egymással. E kettő egymásra van utalva, a szabályozott és fenntartható vadászat biztosítja a vadállomány fenntartását és egyensúlyát. Ami a kertész kezében a metszőolló, az a vadász kezében a puska – jelentette ki Semjén Zsolt. A világkiállítás a turizmus beindítását is segíti.

A miniszterelnök-helyettes végül azt mondta, a pandémia miatt a vendégek számát nehéz megbecsülni, az 1971-es számokhoz mérten az egymillió turista reálisnak tűnik.

Támadásokra készülve

Kovács Zoltán a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, a vadászatnak szigorú formai követelményei vannak, szabályozott, ugyanakkor rugalmas rendszer. Nem mozgalmár, hanem tradicionális módon folytatják tevékenységüket, ezen felül a vadászattal foglalkozók a legelkötelezettebbek a természet védelme, egyensúlyának fenntartása iránt. Mozgalom indult például az illegális hulladéklerakatok felszámolásá­ra, pont a vadászok jelentik, hol bukkannak illegálisan kihelyezett hulladékra.

Semjén Zsolt kijelentette, aki a vadászat ellensége, az a természet rendjének ellensége. Ugyanis az emberiség történelme és a vadászat szétválaszthatatlan. A fenntartható vadászat hívei az egyik legfontosabb természetvédők, a fenntartható természet, agrárgazdálkodás és vadászat egymástól elválaszthatatlanok – nyomatékosította. Ha ugyanis nincs vadászat, nem lesz vad, vagy ha az állományt nem szabályozzák, túlszaporodik, megszüntetve az agráriumot. Vadgazdálkodás nélkül viszont sem agrár-, se erdőgazdálkodás nem lehetséges. A horgászok-vadászok fontos szerepet látnak el a természetvédelemben. A kritiku­sok amíg élvezik a gasztronómiát, elítélik a vadászatot, horgászatot. Semjén Zsolt úgy véli, a biológiai sokféleség fenntartása vadászok és természetvédők együttműködésén múlik.

Kapcsolódó írásaink