Az egész világgazdaságot megrengette a járvány

Statisztikai adatok egyelőre csak korlátozottan állnak rendelkezésre, bár a bruttó hazai termék (GDP)adata tegnap megjelent, ugyanakkor abban részletes számokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még nem közölt a járványra vonatkozóan, arra augusztus végéig várni kell – nyilatkozta lapunknak Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője arra a kérdésre, lehet-e már számokban mérni a koronavírus gazdasági hatásait. Mint mondta, jelenleg az látható, hogy az ipari termelést jelentősen megviselte a koronavírus-járvány, ugyanakkor egyes alágak teljesítménye lassan már kezd helyreállni, míg a turizmuson belül a belföldi kereslet dinamikus élénkülése valamennyire tudja ellensúlyozni a kieső külföldi vendégeket. A legnagyobb bajt, a foglalkoztatás jelentős visszaesését, úgy tűnik, sikerült megakadályozni a különböző kormányzati programok révén, de ezt segíthette az üres álláshelyek magas száma is, amelynek révén azok egy része, akik elvesztették állásukat, gyorsan újra el tudtak helyezkedni.

A szakértő kiemelte, hogy nem igazán lehet felkészülni egy újabb karantén bevezetésére, egy újabb széles körű leállásnak nagyon súlyos negatív hatásai lennének. Ugyanakkor ez nemcsak Magyarországra, hanem a világ bármely országára igaz – tette hozzá. Legerősebb pontként talán a relatíve alacsony lakossági és vállalati eladósodottságot említette, amelynek szerkezete – elsősorban a devizaarány tekintetében – sokkal kedvezőbb, mint, mondjuk, a 2008-as válság idején. Ennek köszönhetően például a recesszió idején természetes magasabb árfolyam-volatilitásnak is kisebb a negatív hatása. Leggyengébb pontnak a gazdasági nyitottságot és az autóipar magas arányát emelte ki. Látható az eddig megjelent adatokból, hogy ezt a szektort az átlagosnál nagyobb mértékben érintette a recesszió, és a kilábalás is lassabb ütemben kezdődött meg.

A nemzetközi turizmus válságáról elmondta: alapvetően lehetőségként merül fel, hogy a belföldi kereslet élénkítésével pótolják az országok a kieső külföldi vendégeket, ugyanakkor bizonyos országokban ez nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni a kieső forgalmat. Ilyen esetekben az államoknak lehetőségük van célzott támogatásokat nyújtani a turizmusnak, viszont pont azokban az országokban, amelyeket magas államadósság mellett ért a válság (Görögország, Olaszország vagy Spanyolország), a költségvetési mozgástér is sokkal kisebb. Ez ugyanakkor azt is mutatja, hogy mennyire fontos az államadósság csökkentése fellendülés idején. Közölte, hogy esetükben az uniós helyreállítási alap forrásai jelenthetnek segítséget.