Gazdaság

Sajátos magyar modell az agrárképzésben

Gyuricza Csaba: A képzés a felsőoktatásban sok esetben nem a mindennapi gyakorlat előtt járt, így nem azokat az eredményeket alkalmazta a mérnök a munkája során

Az új Szent István Egyetem pár éven belül Közép-Európa legnagyobb agráregyetemévé válhat. Jövő év januárjától a felsőoktatási rendszert a kutatási rendszer intézményével kapcsolja majd össze az új agráregyetem. Erről és a nemzetközi példákról beszélt lapunknak Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, az új agráregyetem megbízott rektora.

Sajátos magyar modell  az agrárképzésben
Gyuricza Csaba szerint Magyarország számára problémát jelentett az elmúlt években, hogy nagyon sokszereplős volt az agrár-felsőoktatási piac
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

– Augusztus elsején az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvadt a Szent István Egyetembe, valamint a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem már egy szervezetben működik tovább. Milyen változtatások lesznek az újonnan megalakult intézményben az elméleti és gyakorlati
agrárképzések terén?


– Az egyetem megalakulása nem jelent változtatást azokban az oktatási kurzusokban, folyamatokban, szakokban, amelyekben meghirdettük a képzéseket. Nagyon fontos alapelv, hogy aki jelentkezett bármelyik jogelőd intézménybe vagy annak karára – legyen az a Kaposvári Egyetem, a gyöngyösi campus vagy a keszthelyi Georgikon Kar –, ugyanazokon a képzéseken kezdi meg vagy folytatja a tanulmányait. Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy nemcsak ugyanazokon a képzéseken, hanem változatlan képzési helyeken tanulhat is tovább.

– Mi az, amitől mégis más lesz az agrárképzés?

– Hosszabb távú célkitűzésünk, amit most kezdünk majd el megvalósítani, hogy a szakok tartalmát és szerkezeti struktúráját áttekintjük, és ahol kell, változtatásokat hajtunk végre. Nagyon hosszú időszakra terjedő folyamatot kell áttekinteni: a 2000-es évek közepén a bolognai rendszer bevezetésével volt egy felsőoktatási reform Magyarországon, amikor a háromszintű képzési rendszer, azaz az alap-, mester- és az utóbbira épült doktori képzés kialakult. Azóta az agrár-felsőoktatáshoz nem nyúltunk hozzá ebben a struktúrában. Ez idő alatt bekövetkezett egy nagyon jelentős változás, fejlődés az agráriumban, és ezt a képzés nem követte mindenben. Ez az, amit el kell kezdenünk. Két szempontot azonban figyelembe kell venni: az egyik a munkaerőpiaci igények változása, a másik pedig a nemzetközi trendekhez való illeszkedés.

– Egészen pontosan melyek azok a nemzetközi trendek, amelyekben lemaradása van a hazai agrárképzésnek?

– A képzés a felsőoktatásban sok esetben nem a mindennapi gyakorlat előtt járt, és utána nem azokat az eredményeket alkalmazta a mérnök a munkája során, hanem fordítva: a gyakorlat sokkal előrébb járt, majd a végzés után próbáltak szintre kerülni a mérnökeink is. Az utóbbi időben ez sajnos egyre markánsabban jelent meg. A klasszikus agrármérnökképzésben az egyes szakterületek képzési arányán forradalmi változtatásra van szükség. Másrészt a mezőgazdaságba történő informatikai betörésben, azaz a digitalizációban, a GPS-technológiában, a big datában, illetve az új csúcstechnológiai és a precíziós gazdálkodási módszerek megjelenésében is fel kell vennünk a versenyt a régió országaival. Ugyan mindezek már megjelentek az oktatásban, de esetleges formában, nem pedig szervezetten, az egész oktatási rendszerre kiterjedve.

– Mennyi idő kell az új szerkezeti struktúra végleges kialakításához?

– Ez nem egy hónapos vagy egy féléves munka, hanem többéves előkészítést igényel, szoros együttműködésben a piac szereplőivel és az ágazati szervek képviselőivel, hiszen végső soron a gyakorlati életnek képezzük azokat a szakembereket, akiknek a jövőben a hátukon kell vinniük az ágazatot. Nyilvánvalóan nemcsak cégek, vállalkozások, hanem a banki szféra, a termelés, a közigazgatás, valamint az oktatás és a kutatás is igényli az agrárszakembereket. Mindezeken a területeken van lemaradás és egy generációs szakadék, amely az elmúlt években következett be. Ezeket a szempontokat nézve az összes szakmunkát és képzést áttekintjük majd. Biztos, hogy lesznek olyanok, amelyeket újra kell gondolnunk, illetve teljesen újak is, amelyeket létrehozunk a mezőgazdaságnak – az abban bekövetkezett változásoknak megfelelően.

– Mi a tendencia jelenleg az agrárképzésekre történő jelentkezések alakulásában?

– Ebben az évben az egész felsőoktatást érintő változás volt, hogy csak emelt szintű érettségivel lehet bekerülni az egyetemekre. Ennek következményeként alapvetően tizennyolc-húsz százalékkal csökkent a jelentkezések száma, aránya. Ez az agrár-felsőoktatásban még brutálisabb mértékben jelent meg, a maga csaknem negyvenszázalékos csökkenésével. Ez a tendencia, ami a felvételizők számában évek óta megjelenik, különösen nagy volt ebben az évben. Arra számítani kell, hogy összességében nem nő majd az agrár-felsőoktatásba jelentkezők és felvehető hallgatók száma, ezért nekünk most az a fontos, hogy az egyetemet egy olyan versenyképes rendszerré optimalizáljuk, ami hosszú távon kiszámítható, stabil és fenntartható működést tesz lehetővé.

– Korábban említette, hogy tizenötezer hallgatójával és több mint kétezer alkalmazottjával Közép-Európa egyik legnagyobb agráregyeteme lesz az új Szent István Egyetem. Reális, hogy ennyi hallgatót számláljon majd az intézmény ilyen mértékű csökkenés mellett?

– Ha megnézzük a világ nagy agráregyetemeit, azt láthatjuk, hogy ezek tíz-tizenötezer fővel működő intézmények. Hosszú távon valószínűleg mi is ilyen hallgatói számra tudunk majd beállni Magyarországon, ez azonban sok tényező függvénye.

– A köztévében elmondta, hogy az új intézmény létrehozásánál pozitív példaként tekintenek a holland Wageningen Egyetemre és a Varsói Egyetemre. Ezekkel az intézményekkel már megtörtént a partnerségi kapcsolat kialakítása?

– Igen, Wageningennel különösen jó a kapcsolat, hiszen nemcsak a két egyetem között van jó együttműködés, hanem a két egyetem központjának helyet adó városok között is: Wageningen és Gödöllő ugyanis testvérvárosi viszonyt ápol több évtizede. Ebben az új, integrált formában a lehetőség adott lesz, hogy ezt még tovább erősítsük, új alapokra helyezzük, stabil alapokra építve továbbfejlesszük. Már csak azért is, mert a mi építkezésünknek az egyik modellpéldája pont a világ első számú agrárképzésével büszkélkedő holland egyetem, ahol a felsőoktatás és a kutatás egy rendszerben működik. Mi ezt a modellt egy sajátos magyar modellként, de itt, hazánkban is szeretnénk megvalósítani, hiszen a tervek szerint a felsőoktatás mellé jövő januártól gyakorlatilag a kutatási rendszer intézményét is hozzákapcsoljuk ezzel az integrációval. Egy nagy egységben működik majd, ami közel áll az említett wageningeni modellhez. Ami a varsói egyetemet illeti, hasonló integrációt valósított meg az elmúlt években a közép-európai térségben. Egy ilyen jól felépített integrációval összehangolva, azaz nem szétforgácsolva az anyagi és a humán erőforrásokat végül a térség vezető intézményévé vált. Az a célunk, hogy pár év múlva ezt a helyet átvegyük, és hosszú távon az élmezőnyben maradjunk.

– Gyakorlati együttműködés is van a két várossal?

– Nemcsak Wageningennel és Varsóval, hanem Európa és a világ más egyetemeivel is vannak együttműködések. Európa ilyen szempontból egységes felsőoktatási térnek tekinthető. Ennek természetes következménye, hogy az új költségvetési ciklus kutatási forrásaiért is nagy lesz a vetélkedés, de készek vagyunk felvenni a versenyt bármelyik vetélytársunkkal. Nemcsak megjelenni kívánunk a nemzetközi porondon, hanem fajsúlyos szereplői, alakítói is kívánunk lenni
a jövő folyamatainak. Azt is látni kell, hogy ezekbe az együttműködésekbe azok a szereplők esélyesek bekerülni, akik erőt tudnak képviselni. Magyarország számára probléma volt az elmúlt években, hogy nagyon sokszereplős volt az agrár-felsőoktatási piac: tizenegy város tizenhét intézménye, képzőhelye indult ezekért a forrásokért. Ilyen szempontból saját magunknak is konkurenciái voltunk. Ez az új felsőoktatási intézmény ellenben egységesen tud majd működni az európai felsőoktatási térben is.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom