Fővárosi garzonok és vidéki házak egy árban

Az árkülönbség továbbra is jelentős a vidéki és fővárosi ingatlanok között, sőt, akár kerületi összevetésben is, így aki húszmillió forint értékben keres ingatlant, meglepő különbségeket találhat a hazai lakáskínálatban. A NAV 2019-es forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép alapján elmondható, hogy míg Budapest három legdrágább kerületében (V., I., II.) átlagosan nagyjából 20-25 négyzetméteres minigarzont találni ennyi pénzért, addig a főváros külső kerületi lakásárait megnézve akár bőven kétszer ekkora alapterületű lakásokat lehet vásárolni ekkora összegért. Soroksáron, ahol a legolcsóbb ingatlanokat találhatjuk Budapesten, kétszobás, hatvan négyzetméteres lakóházat is vásárolhatnak az érdeklődők.

A legdrágább megyeszékhelyek a budapesti peremkerületek átlagáraival veszik fel a versenyt - derült ki az OTP lapunknak küldött közleményéből. Ársorrendben az első helyen szereplő Debrecenben, majd Veszprémben, Székesfehérváron, Kecskeméten és Győrben átlagosan körülbelül ötven négyzetméteres alapterületű, másfél-két szobás lakást lehetne vásárolni húszmillió forintból, ám Békéscsabán, Miskolcon vagy Kaposváron ezért a pénzért közel kétszer ekkora ingatlant is találni.

Az OTP Ingatlanpont aktuális kínálatában elérhető ingatlanok áraiban ugyanilyen különbségek fedezhetők fel: húszmillió forintért találhatunk felújításra szoruló panellakásokat vagy teljesen felújított, azonnali költözésre váró családi házakat jellemzően kisebb településeken vagy a nagyvárosok peremrészein.

Ami a vidék és főváros közötti árollót illeti, Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője elmondta: országosan a lakáspiac az utóbbi években jelentős áremelkedésen ment keresztül egészen 2019 első félévéig. Ezt követően érezhetően lassult a piac, amire az idei évben a járvány is ráerősített. Különösen a fővárosban csappant meg az érdeklődés, ezért a népszerűbb megyeszékhelyek (Győr, Debrecen, Kecskemét, Veszprém), ahol a kereslet továbbra is élénk, jobban közelíthetnek Budapest egyes kerületeihez, csökkentve az árkülönbséget vidék és a főváros között - tette hozzá a szakember.

Ha inkább a fővárosban szeretne lakni az érdeklődő, ezért az összegért választhat például kiváló állapotú, téglaépítésű, egyszobás lakást a VIII. kerület belső részén, de a VII. kerületben is lehet találni jó állapotban lévő garzonlakást. Ha a vásárló kertre vagy nagyobb alapterületű lakásra vágyna, érdemes a XX., illetve a XXIII. kerületi lakásokra szűrnie. Pesterzsébeten például vannak átlagos vagy felújítandó állapotban lévő, család számára is alkalmas, kétszobás lakóházak udvarral, Soroksáron pedig akár háromszobás ingatlan is fellelhető ezért az összegért.

A vidéki kínálatot tekintve ebben az árkategóriában már jóval több a családi ház, a kis községekben pedig kifejezetten jó állapotú otthonok várnak gazdára. A Dél-Alföld egyik kistelepülésén, Akasztón például négyszobás, új építésű családi ház vásárolható hátsó udvarral, garázzsal, a legdrágább megyeszékhelyen, míg Debrecen belvárosában egy tizedik emeleti kétszobás panellakást találni ebben az értékben.

A nagyvárosok közül az utóbbi években Tatabányán emelkedtek leggyorsabb ütemben az ingatlanárak, így nem meglepő, hogy a kedvelt Dózsakert városrészben húszmillió forint egy kétszobás, jó állapotú panelre elég. A tatabányai példához hasonló panellakást találni Győr egyik legkeresettebb városrészben, Nádorvárosban. A 2019-es árrangsorban sereghajtó Salgótarjánban az összegért ötszobás, hegyvidéki panorámás, jó állapotban lévő, kétszintes családi ház vásárolható meg egy erkéllyel és egy külön loggiával.