Néhol csökkennek a lakáshitelkamatok

Bár alapesetben a kamatcsökkenés általánosságban közvetlenül és közvetve is mérsékli a kamatterheket, a legutóbbi jegybanki kamatcsökkentés alapvetően nem rendezi át a lakáshitelpiacot – derült ki a Money.hu összeállításából. A Magyar Nemzeti Bank idén júniusban négy év után először 0,15 százalékponttal 0,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot, legutóbb két hete újabb vágás történt, így 0,6 százalékos szint van érvényben. Eddig is alacsony volt a kamatkörnyezet, és nem biztos, hogy a bankok beépítik a hitelek árába a csökkenő alapkamatot, részben a koronavírus-járvány miatti bizonytalanság, illetve az abból adódó fokozottabb kockázat miatt. Mint azt a Portfolio közölte, a háromhavi bankközi referencia kamatláb azonban csökken augusztusban, ami a törlesztőrészletben is megmutatkozhat. Mintegy 250 ezer jelzáloghitelesnek változik háromhavonta a törlesztőrészlete.

Mint azt Németh-Simkó Judit, a Money.hu kommunikációs vezetője elmondta, a koronavírus-járvány miatt idén márciusban életbe lépett egy rendelkezés, amely december végéig maximálja a teljes hiteldíjmutatót (thm) a fogyasztási hiteleknél, köztük a személyi kölcsönöknél. A szabály szerint ez a thm nem lehet magasabb az alapkamat plusz öt százalékpontnál, eszerint 5,6 százalék lehetne a thm a fogyasztási hiteleknél, ám egy másik szabály kimondja, hogy a thm-plafon megállapításánál mindig a félév kezdetekor aktuális alapkamat a kiindulópont. Mivel július 1-jén még 0,75 százalékos volt az alapkamat, így a személyi kölcsönök thm-je a kamatcsökkentés miatt nem változik automatikusan. Bár a bankok akár mérsékelhetnék is a thm-et, ez a mostani piaci környezetben nem igazán valószínű a már említett bizonytalanságok és a banki szigorítások miatt – tette hozzá Né­meth-Simkó Judit.

A kamatok csökkenése mellett a kamatok emelkedése sem kizárt, különösen egy évtizedes elköteleződést jelentő lakáshitel esetében. Ezt a kockázatot fix törlesztőrészletű hitelekkel lehet kivédeni.