Gazdaság

Matolcsy György: Érjük utol magunkat

Miért is ne tűzhetnénk ki magunk elé azt a célt, hogy újra és újra elérjük az első helyet, azt a teljesítményt, amit a 2020-ban eddig végzett hazai járványkezelés és gazdasági újraindítás az uniós rangsorban mutat? - teszi fel a kérdést Matolcsy György, a jegybank elnöke az MNB Versenyképességi Jelentése kapcsán, a növekedés.hu oldalon közzétett írásában.

Matolcsy György: Érjük utol magunkat
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Fotó: MH

Matolcsy György írását alább változtatás nélkül közöljük.

Járványkezelésben eddig elsők vagyunk az EU országok között. A világban is legalább az első tíz között állunk, miközben uniós versenyképességünk a 19. helyre elég és az EU-ban a gazdasági fejlettség terén /egy főre jutó GDP és GNI, vásárlóerő paritáson/ csak a 21. helyen állunk. Mit is kell tennünk?

Érjük utol magunkat, tehát az élet minden területén zárkózzunk fel ahhoz a hatékony és sikeres működéshez, amit eddig a járványkezelésben elértünk.

A Magyar Nemzeti Bank elkészítette az első uniós rangsort arról, hogy az EU 27 országa hogyan kezelte eddig a járványt és annak a gazdasági hatásait. Ez a Járványkezelési Index különleges, mert egyszerre méri az egészségügy, a reálgazdaság, a pénzügyi egyensúly és a bizalom alakulását összesen 9 mutatóval a Covid-19 elleni küzdelem során. Újdonsága, hogy az összetett válság /egyszerre egészségügyi, növekedési, munkaerő piaci, jövedelmi, költségvetési, bizalmi/ összetett mérésére ad lehetőséget. A használt mutatók 97 százaléka tényadaton és egyetértésen alapuló előrejelzés.

A járványkezelést a mutató versenyképességi alapon méri, mert a járvány elleni egészségügyi küzdelem, a gazdasági válság elhárítása és a gazdaság újraindítása terén hozott döntések egyben versenyképességi döntések is. A 2020 első felében hozott kormányzati, emberi és üzleti döntések jelentős mértékben meghatározzák majd az uniós országok egymással és a világgal szembeni versenyképességét a következő években, sőt az egész évtized során.

Az index még nem tartalmazza az EU közös válságkezelési döntéseinek várható hatásait. Már most nagy valószínűséggel előre jelezhető azonban, hogy azok járnak majd jól az uniós közös forrásokkal, akik eddig is jól kezelték az összetett válságot és azok nem képesek majd jól használni a pénzt, akik eddig sem voltak képesek jó döntéseket hozni. Nem az számít a legtöbbet, hogy ki mennyi pénzt kap az uniótól, hanem az, hogy miképpen használja azt fel: a romló versenyképességű tagállamok lemaradása nő, a versenyképesek tovább erősödnek.

Magyarország az első helyen végzett az MNB járványkezelési versenyképesség mérésében az EU-27-ek körében. Bár hasonlóan hiteles és összetett globális mérés még nem áll rendelkezésre, de annyi már látszik, hogy a világ legjobbjai között leszünk, mert meglepően sokan még az EU tagállamoknál is rosszabbul kezelik az összetett válságot.

Közben második alkalommal jelentette meg az MNB a Versenyképességi Jelentést, amiben Magyarország az EU-27-ek körében a 19. helyet foglalja el. A versenyképességi mérés szintén megbízható és összetett, a világon használt hasonló mérésekkel összehasonlítva valóban különleges. Megbízható, mert a vizsgált 154 tényező közül 97 százalék tényadat, szemben a Világgazdasági Fórum /WEF/ 43 százalékos tényadat arányával vagy az IMD 64 százalékos arányával.

A jelentés pontos és hiteles képet rajzol Magyarország versenyképességéről. A kép kettős: 2010 óta jelentős a javulás egy sor meghatározó területen, azonban hasonlóan jelentős még az elmaradás egy sor szintén döntő jelentőségű területen. Sőt, mintha egy új dualitás is kirajzolódna a magyar versenyképesség terén. Történetileg hosszú ideje mutat a gazdaságunk dualitást, tehát a gazdaságunk nagy területei közötti jelentős versenyképességi különbség van. Az 1990 előtt működő nem-piaci alapú tervgazdaságban a nemzetgazdasági ágazatok arányában fejlett képet mutatott gazdaságunk, de mikro-szerkezetében, a termékek, technológiák, termelékenység terén már kettős, fejlődő/fejletlen képet. Majd 1990 után egy új kettősség alakult ki: az exportáló, külföldi tőkével és technológiával működő cégek versenyképesek voltak, a hazai tulajdonú mikro- és kisvállalatok alacsony termelékenysége pedig gyenge versenyképességet mutatott/mutat.

A versenyképességi jelentés egy új kettőséget tárt fel. Az örökölt lemaradást az utóbbi sikeres évtizedben egy sor területen behozta Magyarország, de a jövőt meghatározó területeken keveset tudott előre lépni. A hagyományos területek mennyiségi lemaradásainak jelentős részét ledolgoztuk /foglalkoztatás, demográfia, költségvetés, torz adórendszer, pénzügyi sebezhetőség, devizaadósságok, hitelezés, megtakarítások/, de a jövő megnyerése szempontjából döntő, minőségi területeken alig léptünk előre. Az egészség és egészégügy, a tudás és oktatás, a kutatás és fejlesztés, a hazai tulajdonú innovatív technológiák, a digitális átállás, az állami hatékonyság, vagy a megújuló energiaforrások terén nem vagy alig mérséklődött a lemaradásunk. Hasonlóan, a pénzügyi tudatosság, a versengő bankrendszer, az export hazai hozzáadott értéke, a beszállítói láncokba integrált magyar kisvállalkozások, új régiós magyar „multik” és a magas hozzáadott értékű szolgáltatások terén továbbra is jelentős a lemaradásunk a vezető uniós gazdaságokhoz és a kelet-ázsiai tigrisekhez, sárkányokhoz képest.

Vannak azonban jó híreink. Bizonyítottuk, hogy a magyar felzárkózásra nem igaz a „csökkenő hozadék” elvére épülő vélekedés, miszerint ahogy közeledünk a fejlett gazdaságokhoz, egyre nehezebb a felzárkózás, így egyre kisebb a felzárkózás üteme. Fordítva igaz, 2018/2019-ben már 3 százalékos növekedési előnyünk volt az EU átlaghoz képest a korábbi 2 százalékkal szemben. A magyar modell a „növekvő hozadék” alapján működik, mert az „egyensúly és növekedés” képlete – a bővülő tőkefelhalmozás és tőkevonzás révén – gyorsuló felzárkózást eredményez.

Az is jó hír, hogy az MNB Versenyképességi Program 330 pontjának teljesítése ez év tavaszán 28 százalékos volt. Felfelé mozdult el az elmúlt évben, de óriási tartalékkal rendelkezik. Éppen ott van a lemaradásunk, ahonnan a felzárkózás új szakaszának minőségi fordulatai a legtöbbet hozhatják.

Világos tehát az előttünk álló versenyszakasz stratégiája: onnan kell meríteni a többletnövekedést, ahol a versenyképességi lemaradás van. Sőt, onnan jöhet a legtöbb új jövedelem, ahol a legnagyobb a lemaradás.

A legjobb hír azonban az, hogy ez egyszer már sikerült: 2020 első felében az EU legjobb összetett járványkezelését sikerült elérnünk. Elég, ha ezt ismételjük a versenyképesség többi területén 2030-ig, újra és újra.

Most se feledjük Horváth János örökérvényű szavait: „Ami létezik, az lehetséges”. Ami megtörtént, az megtörténhet újra.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom