A járványhelyzethez igazodik a hitelezési gyakorlat

A rendeletileg előírt maximum terhelhetőséget már a járványhelyzet előtt sem használta ki minden pénzintézet, és akadnak, akik mind a személyi kölcsönök, mind pedig a jelzáloghitelek esetében még tovább szigorítottak saját hitelezési gyakorlatukon, és saját belső szabályaik alapján a korábbinál is szigorúbban vizsgálják hitelbírálati folyamataikban mind a JTM arányát, mind pedig az igénylők havi jövedelmi helyzetét – válaszolta lapunk megkeresésére Németh-Simkó Judit, a Money.hu kommunikációs vezetője. Előzményként említette, évek óta jogszabály írja elő, hogy egy-egy hitelfelvevő csak a saját vagy a családja nettó jövedelmének hány százalékát fordíthatja hiteltörlesztésre. Ez az előírás a háztartások túlzott eladósodását gátolja meg. Emlékeztetett, a JTM-et, vagyis a jövedelemarányos törlesztési mutató mértékét minden kétszázezer forintot meghaladó hiteligénylés esetén vizsgálni kell. A JTM egyrész a havi nettó jövedelmünktől, másrészt az igényelt hitel kamatperiódusától függ. Minél hosszabb az igényelt hitel kamatperiódusa, annál jobban terhelhető a havi jövedelem.

A JTM mértéke 25–60 százalék között mozoghat jelzáloghitelek esetében, fogyasztási hiteleknél ötven-hatvan százalék, jövedelemsávoktól függően. Kétféle jövedelemsáv létezik: ötszázezer forint havi nettó alatti és feletti. Az alacsonyabb jövedelemsávban a JTM mértéke minden esetben alacsonyabb, mint a magasabbnál. Azonban ezek az arányok is csak egy elméleti határt jelentenek. Néhány bank szigorította a koronavírus-járvány gazdasági vonatkozásai hatására saját hitelbírálati folyamatain, és saját szabályai szerint vizsgálják a hitelezhetőséget. Nem érdemes azonban teljesen kifeszíteni a családi költségvetést azzal, hogy akkora hitelt vesz fel valaki, amelynek a törlesztőrészlete elmegy a plafonig – mutatott rá a szakértő.

Tapasztalataink szerint a bankok folyamatosan nyomon követik a járványhelyzetet, és amennyiben úgy ítélik meg, hogy a körülmények már nem kívánják meg a szigorított eljárásrend betartását, lazítanak szabályaikon – hívta fel a figyelmet Németh-Simkó Judit. Néhányan ezt már meg is tették, de ha a jövőben a körülmények úgy hozzák, hogy a járványhelyzet – ezáltal pedig a gazdasági körülmények – újra romlanának, valószínűsíthetően újra élnének a szigorításokkal. A pénzintézeteknek és az ügyfeleknek is érdeke, hogy csak olyan helyzetben igényeljenek és nyújtsanak hitelt, amennyiben a visszafizetés körülményei biztosítottak.

Kérdésünkre elmondta még, létezik még az a gyakorlat, hogy a pénzintézetek korlátozzák a veszélyeztetett ágazatban dolgozók hitelfelvételét, de bankonként eltérő a ve-szélyeztetett ágazatok köre. A járványhelyzet miatt a magyar pénzintézetek ágazati szűrőt alkalmaznak a munkáltató fő tevékenységi köre alapján. Ilyen esetekben a bankok olyan adóstárs bevonását kérik, akinek munkabére, munkaviszonya megfelelő, a munkáltató tevékenységét pedig nem érinti a járvány. A veszélyeztetett ágazatokra példa: autóipar, szállítás, gépjármű-kereskedelem és –javítás, idegenforgalom, vendéglátás, munkaközvetítés, valamint minden olyan ágazat, ahol sérülhet az ellátási lánc, vagy a sajtóban megjelenik a termelési kapacitás csökkentése.