Gazdaság

A járványhelyzethez igazodik a hitelezési gyakorlat

A magyar pénzintézetek ágazati szűrőt alkalmaznak a munkáltató fő tevékenységi köre alapján, és ilyen esetekben a bankok adóstárs bevonását kérik

A bankok folyamatosan nyomon követik a járványhelyzetet, és ennek függvényében szigorítanak vagy lazítanak hitelezési gyakorlatukon. Van olyan pénzintézet, ahol a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) mértéke alacsonyabb, mint az engedélyezett maximum.

A járványhelyzethez igazodik a hitelezési gyakorlat
A körülményekhez mérten a bankok lazíthatnak a szabályaikon
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

A rendeletileg előírt maximum terhelhetőséget már a járványhelyzet előtt sem használta ki minden pénzintézet, és akadnak, akik mind a személyi kölcsönök, mind pedig a jelzáloghitelek esetében még tovább szigorítottak saját hitelezési gyakorlatukon, és saját belső szabályaik alapján a korábbinál is szigorúbban vizsgálják hitelbírálati folyamataikban mind a JTM arányát, mind pedig az igénylők havi jövedelmi helyzetét – válaszolta lapunk megkeresésére Németh-Simkó Judit, a Money.hu kommunikációs vezetője. Előzményként említette, évek óta jogszabály írja elő, hogy egy-egy hitelfelvevő csak a saját vagy a családja nettó jövedelmének hány százalékát fordíthatja hiteltörlesztésre. Ez az előírás a háztartások túlzott eladósodását gátolja meg. Emlékeztetett, a JTM-et, vagyis a jövedelemarányos törlesztési mutató mértékét minden kétszázezer forintot meghaladó hiteligénylés esetén vizsgálni kell. A JTM egyrész a havi nettó jövedelmünktől, másrészt az igényelt hitel kamatperiódusától függ. Minél hosszabb az igényelt hitel kamatperiódusa, annál jobban terhelhető a havi jövedelem.

A JTM mértéke 25–60 százalék között mozoghat jelzáloghitelek esetében, fogyasztási hiteleknél ötven-hatvan százalék, jövedelemsávoktól függően. Kétféle jövedelemsáv létezik: ötszázezer forint havi nettó alatti és feletti. Az alacsonyabb jövedelemsávban a JTM mértéke minden esetben alacsonyabb, mint a magasabbnál. Azonban ezek az arányok is csak egy elméleti határt jelentenek. Néhány bank szigorította a koronavírus-járvány gazdasági vonatkozásai hatására saját hitelbírálati folyamatain, és saját szabályai szerint vizsgálják a hitelezhetőséget. Nem érdemes azonban teljesen kifeszíteni a családi költségvetést azzal, hogy akkora hitelt vesz fel valaki, amelynek a törlesztőrészlete elmegy a plafonig – mutatott rá a szakértő.

Tapasztalataink szerint a bankok folyamatosan nyomon követik a járványhelyzetet, és amennyiben úgy ítélik meg, hogy a körülmények már nem kívánják meg a szigorított eljárásrend betartását, lazítanak szabályaikon – hívta fel a figyelmet Németh-Simkó Judit. Néhányan ezt már meg is tették, de ha a jövőben a körülmények úgy hozzák, hogy a járványhelyzet – ezáltal pedig a gazdasági körülmények – újra romlanának, valószínűsíthetően újra élnének a szigorításokkal. A pénzintézeteknek és az ügyfeleknek is érdeke, hogy csak olyan helyzetben igényeljenek és nyújtsanak hitelt, amennyiben a visszafizetés körülményei biztosítottak.

Kérdésünkre elmondta még, létezik még az a gyakorlat, hogy a pénzintézetek korlátozzák a veszélyeztetett ágazatban dolgozók hitelfelvételét, de bankonként eltérő a ve-szélyeztetett ágazatok köre. A járványhelyzet miatt a magyar pénzintézetek ágazati szűrőt alkalmaznak a munkáltató fő tevékenységi köre alapján. Ilyen esetekben a bankok olyan adóstárs bevonását kérik, akinek munkabére, munkaviszonya megfelelő, a munkáltató tevékenységét pedig nem érinti a járvány. A veszélyeztetett ágazatokra példa: autóipar, szállítás, gépjármű-kereskedelem és –javítás, idegenforgalom, vendéglátás, munkaközvetítés, valamint minden olyan ágazat, ahol sérülhet az ellátási lánc, vagy a sajtóban megjelenik a termelési kapacitás csökkentése.

Régiónként nagyon eltérők az országban a jövedelmek

Az átlagos nettó fizetések között óriási eltérések vannak a legfrissebb hivatalos statisztikai adatok szerint, így a különböző megyékben élők különböző maximális hitelösszegre számíthatnak – írta nemrégiben közzétett összeállításában a Money.hu. A hivatalos adatok szerint az idei első negyedévben Budapesten volt a legmagasabb a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagfizetés, mintegy 317 ezer forintra rúgott, az országos átlag 255 ezer forint. A megyék közül egyedül a Győr-Moson-Sopron megyei majdnem 270 ezer forintos átlagos nettó kereset volt magasabb az országos szintnél. A harmadik és negyedik helyen áll Komárom-Esztergom és Fejér megye 255 ezres és 252 ezres nettóval. Négy megyében – Borsod-Abaúj-Zemplénben, Nógrádban, Békésben, Szabolcs-Szatmár-Beregben – kétszázezer forint alatt volt az idei nettó átlagfizetés. A Money.hu elemzése szerint mindez azt is jelenti, hogy egy tízmillió forintos, húsz éves futamidejű, végig fix kamatozású, azaz változatlan törlesztőrészletű lakáshitel a budapesti átlagfizetés mindössze huszonegy százalékát viheti el, ezzel szemben a szabolcsi, a békési a borsodi vagy a nógrád megyei átlagos nettó keresetnek a fizetések már több mint a harminchét százalékát.
(VG)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom