Gazdaság

Nem a közjegyzői díjakon múlik a hiteligénylés

A bankszövetség kezdeményezésére február 1-jétől bővült azoknak a családtámogatási formáknak a köre, amelyeknél a közjegyzőknek kedvezményes díjat kell felszámítaniuk

Nem befolyásolta érdemben a jelzáloghitel-felvételi kedvet a közjegyzői díjak változása – derült ki a lapunk által megkérdezett pénzintézetek válaszaiból.

Nem értünk egyet azzal a nemrégiben megjelent állítással, miszerint a fővárosban 5-10, vidéken akár 30-40 százalékkal is csökkentek a közjegyzői okiratok díjai tavalyhoz képest – közölte megkeresésünkre az OTP Bank.

Hozzátették, a lakossági jelzáloghitelek esetén a 2018-ban díjrendelettel bevezetett magasabb közjegyzői munkadíjak miatt országosan a közjegyzői költségek emelkedése volt tapasztalható. Az ügyfelek körében korábban igény mutatkozott arra, hogy a szerződéskötésre és a közjegyzői okirat elkészítésre egymást követően, a bankfiókban kerüljön sor. A közjegyzői díjemelés ezt a fogyasztóbarát egyablakos ügyintézési gyakorlatot a költségnövekedés miatt gyakorlatilag megszüntette.

A képet árnyalja, hogy ezzel együtt két területen is történt díjcsökkenés. A bank csökkentette az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat minták terjedelmét, amivel a közjegyzői díj is csökkent, illetve a bankszövetség kezdeményezésére idén február 1-jétől bővült azoknak a családtámogatási formáknak a köre, amelyeknél a közjegyzőknek kedvezményes díjat kell felszámítaniuk. Megjegyezték még, a vállalati hitelek esetén a díjemelkedés még szembetűnőbb volt, ebben a szegmensben csak a munkadíjplafon emelésének hatására a korábbi díj háromszorosára, 1,6 millió forint fölé emelkedtek a hitelfelvevők költségei, amihez további költségtételek adódnak. A díjak növekedése elsősorban a veszélyhelyzet által leginkább érintett hazai kis- és középvállalkozások forráshoz jutását nehezíti.

Hozzátették, a közjegyzői díjakat jellemzően átvállalja az OTP Bank, így a díjváltozás hatása ügyféloldalon nem volt jelentős.

Az OTP Bank már a veszélyhelyzet előtt átállt arra a gyakorlatra, hogy kizárólag elektronikus kiadmány benyújtását várja el az ügyfeleiről. A közjegyzők ezzel kapcsolatos gyakorlata tapasztalataik szerint még nem egységes, ügyfelek visszajelzései alapján létezik olyan gyakorlat, amikor az eljáró közjegyző arról tájékoztatja az ügyfelet, hogy az elektronikus kiadmány mellé a papíralapút is el kell készíteni, ezzel növelve az eljárás költségeit.

A Takarékbanknál a közjegyzői díjtábla meghirdetését követően nem tapasztaltak érdemi ügyletszám-emelkedést. A közjegyzői díjak mérséklődése a szerződött ügyfelek számára ugyan lényeges kedvezményt jelent, de a hitelfelvételi igényt nem befolyásolja – válaszolta megkeresésünkre a pénzintézet.

Az UniCredit Bank válaszában emlékeztetett, a vonatkozó rendelet értemében csak meghatározott ügylettípusoknál csökkent a közjegyzői okirat elkészítésének díja. Ennek nem tapasztalták érzékelhető hatását a jelzáloghitelek iránt benyújtott igények számosságában, vagy hogy emiatt személyi kölcsön helyett a szabad felhasználású jelzáloghitelt részesítették volna előnyben ügyfelek – közölte lapunkkal a pénzintézet. Hozzátették, a járvány terjedésének megelőzésére elrendelt kijárási korlátozások idején vezették be az e-közjegyzői okirat elfogadását. Ennek megfelelően a papíralapú közjegyzői okirat mellett, illetve helyett az elektronikus hiteles kiadmányt is elfogadják valamennyi jelzáloghitel-termékük esetében. Ennek köszönhetően a közjegyzői díjak mérséklődtek valamelyest, az ügyfelek pedig a díjcsökkenésen kívül az adminisztrációs terhek csökkenését is örömmel fogadták.

A CIB Bank arról tájékoztatta lapunkat, hogy a jelzáloghitelek kiválasztása során az ügyfelek figyelmet fordítanak az induló költségek szintjére, ennek csökkenése esetén többen választhatják alternatív megoldásként a jelzáloghitelt a személyi kölcsön helyett. Hozzátették, ők elfogadják az e-szignós közjegyzői okiratot.

Jelentős különbség a törlesztésben


Ismert, március 18-án kormányrendeletbe foglalták, hogy a személyi kölcsönök maximális teljes hiteldíjmutatója nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat plusz öt százalékot. A módosított kormányrendelet jelenleg érvénybe lévő időbeli hatálya 2020. december 31-ig tart. Azt követően a kölcsönök kamatlába változhat – emlékeztetett a Takarékbank. Hozzátették, sok esetben a THM-plafon mellett igényelt személyi kölcsönök – ha átmenetileg is – jóval alacsonyabb havi törlesztőrészlet mellett vehetők igénybe, mint a bevezetése előtti feltételek mellett. Az így kalkulált havi törlesztőrészlet-különbség akár ötezer forint is lehet. Emlékeztetnek még, az MNB által megállapított alap-, irányadó kamat befolyásolja a betétek és a hitelek kamatát is. Azon hiteleknél, ahol a jegybanki alapkamat a mérvadó, a törlesztőrészlet változására hatással van, természetesen e változást a bank folyamatosan követi, az ügyfelek részére azonban csak a kamatperiódus-váltás során realizálódik.
(MOA)

Kapcsolódó írásaink