Gazdaság

Dinamikusan növekedett a lakásépítések száma

A készülő rozsdaövezeti térképeknek minél nagyobb területet kell magukban foglalniuk ahhoz, hogy a lakóingatlan-szektor még inkább segíthesse a gazdaság fellendülését

A koronavírus-járvány ellenére több lakás épült az első fél évben, mint tavaly ugyanebben az időszakban, az építésiengedély-kérelmek száma visszaesett, júniusban megközelítette az egy évvel korábbi szintet. A rozsdaövezeti beruházásoknál élénkülés várható.

Dinamikusan növekedett a lakásépítések száma
A járványhelyzet nem befolyásolta érdemben az átadásokat
Fotó: MH/Purger Tamás

Idén az első fél évben harmincnégy százalékkal több lakás épült, mint a múlt év azonos időszakában, a számok azt mutatják, hogy ország egész területén dinamikusan növekedtek a használatbavételek az első hat hónapban – adta hírül tegnap a Pénzügyminisztérium a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kiadott legfrissebb lakásépítési adatokat értékelve. A KSH beszámolója szerint az első fél évben 8697 lakás épült. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 475 volt, 32 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Mint azt a szaktárca közölte, a kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően immár hatodik éve folyamatosan emelkedik az új építésű lakások száma, 2019-ben több mint 21 ezer új lakás készült el. A lakáspolitikai cél a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági válság ellenére változatlan: segíteni a családokat az otthonteremtésben, valamint támogatni a fiatalokat a lakáshoz jutásban.

A KSH adatai szerint a járvány kirobbanása utáni hónapokban az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma átmenetileg visszaesett, és 2019 azonos hónapjaihoz képest márciusban kétharmadára, április–májusban alig több mint felére csökkent, júniusra már újra megközelítette az egy évvel korábbi szintet. A használatba vett lakások számát tekintve nem mutatható ki hasonló visszaesés: 2020 második negyedévében negyven százalékkal több lakás készült el, mint az előző év azonos időszakában.

Az Otthon Centrum közleménye szerint a járványhelyzet nem befolyásolta lényegesen az átadásokat, de a gazdasági bizonytalanság visszafogja a fejlesztők étvágyát. Budapesten 22 százalékkal több lakást adtak át az első fél évben, a legerőteljesebb növekedés a megyei jogú városokban és a nagyobb településeken volt (40, illetve 47 százalék) jellemző. Felmérésük szerint a megyei jogú városokban 325 projekt volt elérhető 2020 június végén, ezekben összesen 9231 új lakás épült. A 23 megyei jogú város közül a legtöbb beruházás Győrben, Debrecenben, Pécsett és Szegeden ismert. Ebben a négy városban található az online meghirdetett újlakás-projektek majdnem fele. Földi Tibor, a Cordia igazgatóságának elnöke elmondta: a használatba vételi engedélyek számának a növekedési oka, hogy most készülnek el azok a lakások, amelyek az elmúlt években még ötszázalékos áfával keltek el. Ezzel szemben az új építési engedélyek száma csökken, hiszen az áfaemelést követően a fejlesztők már alig indítanak új projekteket, vagyis szűkül a kínálat. Véleménye szerint bizakodásra ad okot a rozsdaövezeti beruházások ötszázalékos áfakulcsa. Ahhoz, hogy a lakóingatlan-fejlesztő szektor még inkább segíthesse a magyar gazdaság fellendülését, a készülő rozsdaövezeti térképeknek minél nagyobb területet kell magukban foglalniuk, természetesen a szakmai szempontok figyelembevételével.

Az OTP Ingatlanpont beszámolója szerint legkésőbb szeptemberben megjelenhet az elhagyott ipari területek felszámolását segítő, az azonnali rozsdaövezeti akcióterületeket kijelölő kormányrendelet, amelytől a beruházók az újlakás-piac élénkülését, a vevők pedig az árak mérséklődését várják.

Kapcsolódó írásaink