Gazdaság

Kedvező hatású adópolitika

Az ország versenyképességére kedvezően hatottak a 2010 utáni kormányzati reformok mellett a jegybank 2013-tól indított programjai, valamint a monetáris kondíciók

A hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) munkatermelékenységének javulása meghaladja az uniós átlagot, de még számottevően elmarad a nagyvállalatokétól.

Kedvező hatású adópolitika
Baksay Gergely: Sikerült megteremteni a hosszú távú versenyképesség feltételeit
Fotó: MH/Katona László

Sikerült megteremteni a hosszú távú versenyképesség feltételeit Magyarországon, de további erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy megvalósuljon a versenyképességi fordulat, amely a sikeres felzárkózás záloga – közölte tegnap Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a jegybank legújabb versenyképességi jelentésének ismertetésekor. Magyarország 47,4 ponttal a 19. helyen végzett az Európai Unió országai között az MNB versenyképességi rangsorában, ami magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (46,7), azonban 4,5 ponttal elmarad az uniós átlagtól. Elemzésük a 2019-es adatokra épül, ezért nem jelenik meg a koronavírus okozta gazdasági visszaesés hatása.

Az ország versenyképességére kedvezően hatott az adócsökkentésre épülő politika, a belső kereslet dinamikus bővülését a 2010 utáni kormányzati reformprogramok mellett 2013-at követően a kedvező monetáris kondíciók és a jegybank célzott programjai is aktívan támogatták. Ugyanakkor Magyarország versenyképességi hátrányának egyik tükre, hogy a magyar kkv-k termelékenysége továbbra is számottevően elmarad a nagyvállalatokétól annak ellenére, hogy 2010 és 2018 között majdnem harminc százalékkal emelkedett. Ez mintegy duplája a szintén gyorsan növekvő visegrádi régió átlagának és négyszerese az uniós átlagnak. Az exportáló kkv-k aránya 6,7 százalék, a visegrádi régió átlaga pedig 4,6 százalék.

A versenyképességi fordulat célja, hogy hazánk gazdasági növekedése tartósan legalább két-három százalékponttal meghaladja az uniós átlagot. Erre egyébként megvan az esély, ugyanis a legfontosabb versenyképességi mutatókban jelentős volt a javulás 2010 és 2019 között – közölte Baksay Gergely. Így például tavaly 4,9 százalékos volt a gazdasági növekedés a 2010-es 0,7 százalékkal szemben, a bruttó államadósság pedig 80,6 százalékról 66,3-ra csökkent. A bruttó hazai termékhez viszonyított beruházási ráta 20,2-ről 28,6 százalékra emelkedett, az áfaelkerülés aránya pedig 22-ről kilenc százalékra csökkent. A magyar bankszektor nyereséges, legalábbis a sajáttőke-arányos jövedelmezőségben tavaly kiemelkedő volt, ugyanakkor a hazai pénzintézetek működési költsége a legmagasabb az unióban. Ennek egyik oka az alacsony szintű digitalizációban rejlik.

Kapcsolódó írásaink