Folyamatosan bővülnek a kutatási, fejlesztési és innovációs célú költségvetési támogatások

A kormány 2021-ben huszonkétmilliárd forint többletforrást biztosít az intézménynek, amit a kutatóintézet-hálózatának működésére és fejlesztésére fordíthat.

Az erről szóló kormányhatározat csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben. A kormány célja a kutatói életpályamodellhez szükséges feltételek megteremtése, korszerű és rugalmas bérezéssel. A többletforrás ennek megfelelően elsősorban kutatói bérfejlesztésre nyújt fedezetet – derül ki az Innovációs és Technológiai Misztérium lapunknak megküldött közleményéből.

A rendelet értelmében összesen több mint harminchatmilliárd forintból megvalósulhat az ELKH-hoz tartozó Agrártudományi Kutatóközpont új martonvásári kutatási tömbje, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet új kutatóháza, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont új kutatóparkja és a Wigner Fizikai Kutatóközpont rekonstrukciója és fejlesztése.

A kormány Magyarország nemzetközi lemaradásának ledolgozása érdekében 2018-ban megkezdte a teljes kutatás-fejlesztési és innovációs struktúra stratégiai alapokon nyugvó átalakítását.

Hazánk a GDP-arányos K+F ráfordításokban tavalyelőtt 1,53 százalékos rekordértéket ért el. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a kutatási, fejlesztési és innovációs célú költségvetési támogatások éves szintje idén harminckétmilliárd forinttal bővült.
Magyarország kutatás-fejlesztési teljesítményének erősítésében jelentős szerep hárul az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatra, amelyhez a hazai tudományos teljesítmény jelentős része köthető. Az ELKH hivatalosan 2019. augusztus elsején felállított, működését szeptember elsején megkezdő kutatóintézeti hálózat Magyarországon.

Vezető testületének, az ELKH Titkárságának feladata a korábban a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretei közé tartozó kutatóintézetek és kutatóhelyek fenntartása, irányítása és működtetése. Irányító testületébe az elnök mellett hat tagot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke delegál.

A kutatás-fejlesztés és a tudománypolitikai koordináció állami feladatait átvevő intézet megalapításával a kormány deklarált célja az volt, hogy egységes szerkezetben biztosítsa a rendelkezésre álló források elosztását az egyes tudományágak és kutatóintézetek között, ezzel elősegítse a hazai kutatási rendszer, az innováció és a kutatás-fejlesztés hatékonyságának optimalizálását.