Megtakarításban is segít a törlesztési moratórium

A kormány gyors és határozott döntésének, s a Magyar Nemzeti Bank, illetve a piaci szereplők hatékony kommunikációjának köszönhetően 2020 júniusig több millió ügyfél – mind a lakossági, mind a vállalati hitelállomány ötven-hatvan százalékát érintően – döntött a törlesztési moratórium igénybevétele mellett. Ezzel mintegy kétezermilliárd forint maradhat év végéig a családoknál és a vállalatoknál – válaszolta lapunk megkeresésére a jegybank sajtóosztálya. Hozzátették, e számok mindenképpen azt jelzik, hogy az átmeneti veszélyhelyzetben az ügyfelek egyéb periódusokhoz képest jobban átgondolják pénzügyi helyzetüket, számolnak az esetleges váratlan hatásokkal. Az ezzel kapcsolatos döntésekhez jelentett óriási és (Euró­pában az elsők között nyújtott) azonnali segítséget a törlesztési moratórium. A pénzügyi tudatosságot erősítette az MNB is, amelynek fogyasztóvédelmi területe több mint félezer, a moratóriummal kapcsolatos banki ügyféltájékoztatót, honlap tartalmat vizsgált meg, s másfél száz esetben pontosította a hitelintézetekkel azok tartalmát. A jegybank kommunikációs kampányt is indított, honlapján külön aloldalt hozott létre, szakmai cikkeket, interjúkat tett közzé a moratóriumról.

A jegybanki válaszban emlékeztetnek, egy rendkívüli időszakban számos háztartás jövedelme átmenetileg megszűnik vagy csökken. A cél, hogy a járvány miatti vészhelyzetet túléljék a háztartások és vállalkozások, az átmeneti likviditási nehézségek ne eredményezzenek tartós és elmélyülő gazdasági problémákat. A jobb helyzetben lévő, akár tartalékkal is rendelkező fogyasztók számára is segítség az átmeneti törlesztési stop. A pénznek ugyanis időértéke van, ami tükröződik a kamatban is. Egyszerűbben fogalmazva: egy mostani adott összeg többet ér, mint tíz év múlva azonos összeg, hiszen a mostanit az ügyfél be tudja fektetni, kamatoztatni tudja, sőt a kapott kamattal is ugyanez a helyzet. Ezért a jövőbeli törlesztések jelenértékét kell vizsgálni – mutat rá a jegybanki válasz. Egy átlagos tízmillió forint fennálló tőketartozású (10 év hátralévő futamidő, THM 4,5 százalék) példának vett lakáshitel esetén az adósnak körülbelül egymillió forint törlesztőrészletet kellene fizetnie (amelyből 340 ezer forint a kamat) az idei évben, azaz a fizetési haladék miatt ennyi marad a háztartásnál. Igaz, hogy a moratórium alatt a tőketartozás nem csökken, s hogy a fennálló tőketartozás tovább kamatozik. Ugyanakkor a kamatot nem teszik hozzá a tőketartozáshoz (nem lesz kamatos kamat), hanem azt a fizetési haladék lejárta után egyenlő részletekben kell megfizetni. A moratóriumnál így a ki nem fizetett kamatok kamatához nem jut hozzá a bank. Mindezek miatt az ügyfél a megadott hitelkonstrukció esetében – a pénz időértékét is figyelembe véve – bő 70 ezer forinttal jobban jár, mintha folytatná a törlesztést.

A jegybanki válasz rámutatott, az intézkedés széles körben elérhető jellege miatt azokat is támogatja, akiknek a legnagyobb szükségük van erre a megoldásra, lakossági oldalon azokat, akik egy váratlan, hirtelen jelentkező kiadást esetleg csak újabb hitelfelvétellel tudnak fedezni. A moratórium révén megspórolt kiadásokból ezeket fedezni lehet(ett). Azoknak pedig, akiknek esetleg voltak lekötött megtakarításaik, nem kellett ezeket idő előtt, veszteséggel feltörniük egy-egy váratlan kiadásra, s így az azonnal felhasználható pénz révén jelentős összegeket spórolhattak meg.

A moratórium ezen kívül alkalmas arra is, hogy ha valakinek több még aktív, fel nem mondott hitele van, akkor a nem késedelmes hitelei meg nem fizetendő törlesztőrészletét felhasználva csökkenteni tudja, esetleg teljes mértékben ki is egyenlítheti elmaradásait pél­dául a kisebb összegű fogyasztási hitelek esetében. Ebben az esetben is az anyagilag leginkább kiszolgáltatott rétegeken segít a moratórium. Fontos kiemelni továbbá, hogy a moratórium alatt a késedelemmel érintett napok száma sem növekszik, késedelmi kamatot sem számít fel a pénzintézet.