Gazdaság
Hazánknak is érdeke a régió klímavédelmi törekvéseinek ösztönzése
Magyarország klímavédelmi céljai változatlanok, 2030-ra az előállított energia kilencven százalékban szén-dioxid-mentes lesz, 2050-ig pedig klímasemleges országgá válhatunk
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztossal egyeztetett Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Nyugat-Balkánt érintő integrációs folyamatról és a zöldgazdasági átállással kapcsolatos beruházási tervekről 2020. július 17-én.
Az online megbeszélésen áttekintették az Európai Bizottság által már bejelentett és előkészületben lévő gazdasági és beruházási tervek részleteit és az együttműködési lehetőségeket.
Várhelyi Olivér bemutatta a nyugat-balkáni országok fejlesztését célzó beruházási csomag legfontosabb szempontjait, amely az aktuális kihívások kezelésén túl a hosszútávú gazdasági fellendülést és az európai integrációt hivatott elősegíteni. A nagyívű kezdeményezés fontos elemei lesznek többek között a zöldgazdaságra való átállás, a digitális transzformáció, valamint a közlekedési és energetikai összeköttetések erősítését szolgáló fejlesztési javaslatok is. Az uniós biztos hangsúlyozta, hogy a 2021–2027 közötti időszakban a megelőző időszakhoz képest megnövelt, jelentős mértékű források állnak majd a nyugat-balkáni régió fejlesztésének rendelkezésére.
Kaderják Péter bemutatta a Nyugat-Balkáni Zöld Központ által kezelt klímavédelmi beruházás-előkészítő és kapacitásfejlesztő program eddigi tapasztalatait és a jövőbeni terveit. Elmondta, hogy a program keretében két év alatt több, mint 1,5 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre jól mérhető és ambiciózus klímavédelmi célok elérésére, amellyel a nyugat-balkáni térség országainak fejlődéséhez és a zöldgazdaságban érdekelt hazai vállalatok nemzetközi versenyképességének fokozásához járulnak hozzá.
A tervek szerint a program keretében előkészített beruházások finanszírozására középtávon egy nemzetközi forrásokat is mobilizáló beruházási alap jön létre, amelynek célja, hogy a klímavédelemre rendelkezésre álló Európai Uniós és egyéb források kiegészítésével innovatív technológiai megoldások megvalósítását finanszírozza. Magyarország klímavédelmi céljai változatlanok: 2030-ra a hazánkban előállított energia kilencven százalékban szén-dioxid-mentes lesz, 2050-ig pedig klímasemleges országgá válhatunk anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné, költségei a magyar családokat terhelnék.
A felek több kapcsolódási pontot azonosítottak az Európai Bizottság gazdasági és beruházási terve és a Nyugat-Balkáni Zöld Központ által koordinált klímavédelmi program között. Utóbbi a projektek előkészítésével hozzájárulhat ahhoz
a bizottság által is támogatott folyamathoz, amelynek révén jelentősen növelhető a finanszírozásra kész, megvalósítható beruházások volumene, segítve ezzel a régió klímavédelmi törekvéseit és uniós integrációját, amely Magyarországnak is stratégiai érdeke.
Koronavírus elleni küzdelem
Hónapokat várhatunk az uniósegészségügyi közbeszerzésekre
A koronavírus-járvány az élet szinte valamennyi területén érezteti hatását, nem jelentenek ez alól kivételt az egészségügyi közbeszerzések sem. Az Európai Bizottság a koronavírus elleni küzdelem kellékeinek mielőbbi beszerzése érdekében létrehozta az úgynevezett rescEU-készletet. A március 19-i bejelentés alapján az unió összesen ötvenmillió euró értékben vásárolna orvosi eszközöket és berendezéseket a tagállamok kórházai számára a közös beszerzés keretében. Tóth Edina fideszes EP-képviselő szerint röviddel a bejelentést követően bebizonyosodott, hogy az Európai Unió beszerzési rendszere nem sikeres, ezért az ügy kapcsán írásbeli választ igénylő kérdéssel fordult a Bizottsághoz. Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelős uniós biztos válaszában megerősítette, a márciusban létrehozott rendszer jogi keretét csak hónapokkal később erősítették meg, s ez jelentős késedelmet okozott az uniós közbeszerzésekben – írta közleményében a fideszes képviselő.
(ZD)
Korszerű vízgazdálkodás
Az aszálykárok miatt kell növelni az öntözhető területeket
Az öntözhető területek nagyságát százezer hektárral kívánja növelni 2024-ig az agrártárca – mondta tegnap Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára a debreceni japán-magyar agrárkonferencián. A január 1-jétől érvényes új öntözési jogszabályokról és a pályázati lehetőségekről elmondta, eddig több mint tizennégyezren jelentkeztek be, akik 266 ezer hektárnyi területen fejlesztenék az öntözést. A pályázathoz öntözési közösséget kell alakítani, minimum száz hektár szántóföldi terület szükséges, zöldség-gyümölcs esetében tíz hektár. A fejlesztésre szánt keretösszeg ötvenmilliárd forint. Eddig tizennyolcmilliárd forintot ítéltek oda– ismertette az államtitkár. Megjegyezte,
a klímaváltozás jelentős hatással van a mezőgazdaságra, az egyenetlen csapadékeloszlás miatt a legnagyobb összeget aszálykárra fizetik ki.
(HG)