Gazdaság
Célzottabb lesz a bértámogatás
Jövő héten kamarai és érdekképviseleti közreműködéssel elkészül egy vállalati fehér könyv azért, hogy minimálisra csökkenjen a koronavírus terjedésének kockázata
A hazai munkaerőpiacon ötödik hete csökken a regisztrált álláskeresők száma a bértámogatási programok eredményeképpen. Az elmúlt héten 5135 fővel csökkent a szám, ami a legjobb érték a veszélyhelyzet kezdete óta – közölte tegnap György László az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a gazdaságvédelmi akcióterv előrehaladását ismertetve. Március utolsó hetében még 17 200-zal növekedett a regisztrált álláskeresők száma. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy 740 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, mint tíz évvel ezelőtt. Idén júniusban harmincezerrel dolgoztak kevesebben, mint tavaly júniusban, viszont most júniusban 12 ezerrel többen, mint 2020 januárjában.
György László hangsúlyozta: a legfőbb cél továbbra is a munkahelyek megvédése, illetve legalább annyi új létrehozatala, mint amennyi a járvány miatt elveszett. A Gazdaságvédelmi akcióterv révén 920 ezer munkavállalót támogat a kormány. Ezen belül 199 791 ember részesült eddig munkahelyvédelmi bértámogatásban, és 38 884-an munkahelyteremtési bértámogatásban. Az államtitkár közölte a kérelmek 94 százalékát elfogadták.
A munkahelyteremtési bértámogatásra eddig 45,4 milliárd forintot folyósított az állam. A támogatások kétharmada a kis- és közepes vállalkozásokhoz köthető, és a domináns szektor a feldolgozóipar. A bértámogatást az elmúlt két hétben igényelték a legtöbben – tette hozzá az államtitkár. A vállalkozások hitelkérelmével kapcsolatban György László megemlítette, hogy eddig 12 411 hitel- és garanciakérelem érkezett a minisztériumba, és eddig a cégek 609,5 milliárd forintot igényeltek.
György László említést tett arról is, hogy célzottabbá tették a munkahelyteremtő bértámogatást, július 16-tól csak a nehezebben foglalkoztatható személyek után – így a 25 év alattiak és a tartós álláskeresők – jár a bruttó kétszázezer forintos bérkiegészítő támogatás. Elmondta: a jövő héten a kamarák és az érdekképviseletek képviselőivel összeállítanak egy vállalati fehér könyvet annak érdekében, hogy a vállalkozások munkavállalóinál a minimálisra csökkentsék a járvány terjedését. Az államtitkár emlékeztetett, egy múlt heti bejelentésre: bürokráciacsökkentő intézkedéseket dolgoznak ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen, aminek a legfontosabb célja a pályázatok egyszerűsítése. György László közölte azt is, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program pályázatok esetében valamennyi támogatói okiratot kikézbesítettek a vállalkozások számára.
Munkahelyvédelem
Egyszerűbb szabályozás nyithat teret a távmunkának, a rugalmasság az álláshelyek megtartását is segíti
A távmunka segíti a munkahelyek védelmét, növeli a foglalkoztatottság arányát, és igazodik a mai kor környezetének kihívásaihoz. Az otthoni munkavégzésről szóló törvényjavaslatot már ősszel megtárgyalhatja a parlament. A kormány célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését, ami a munkáltatók és munkavállalók érdeke is – hangsúlyozta Bodó Sándor (képünkön), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Az államtitkár a lapunknak küldött közleményben jelezte, a járványban nyert tapasztalatok alapján a távmunka számos területen bevált és egyaránt előnyös a munkaadók és a foglalkoztatottak számára. Mivel e megoldás segíti a munkahelyek védelmét, és hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez, széles körű egyeztetések kezdődtek a gazdaság szereplőivel a távmunka szabályainak módosításáról, a törvényi szintű változtatások már ősszel az Országgyűlés elé kerülhetnek. Bodó Sándor kiemelte, a jogszabályi környezetnek igazodnia kell a gazdasági, társadalmi kihívásokhoz és a munkaerőpiac változásaihoz, a távmunka szabályozása a foglalkoztatás növelése érdekében is időszerűvé vált. A tervek között szerepel a távmunka fogalmának kiterjesztése, a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése, ami mindkét fél érdekeinek érvényesítését segítheti. A munkavégzés helye a munkavédelmi előírások betartása mellett szabadon választhatóvá válna. A későbbiekben a távmunka akár részlegesen, a felek megállapodása szerint a munkanapok egy részében is megvalósulhatna. A szabályozás lehetőséget biztosítana arra, hogy a munkáltató távmunkavégzés esetén hozzájáruljon a munkavállaló költségeihez, a szükséges eszközök beszerzéséhez, akár kedvezményes adózási feltételek mellett. A cégeknek a tevékenységi köreiket, működési sajátosságaikat, a dolgozóik munkakörét figyelembe véve érdemes a távmunka mellett dönteniük, amennyiben ez nem jelent gátat a munkavállalónak feladatai elvégzésében – tette hozzá az államtitkár.
(HG)
