Gazdaság

A bértámogatás nagyban hozzájárul az újrainduláshoz

A gazdaságvédelmi akcióterv különböző programjai a járműiparban a legnépszerűbbek, majd az élelmiszeripar következik – nyilatkozta lapunknak Juhász Csongor

A munkahelyvédelmi támogatás hosszabb ideje érhető el, és kölcsönzött munkaerőre is igénybe vehető, úgy gondoljuk, jó döntést hozott a kormány, amikor a munkahelyvédelmi bértámogatást a kölcsönzött munkaerőre is kiterjesztette – nyilatkozta lapunknak Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.

A bértámogatás nagyban hozzájárul az újrainduláshoz
„Sok munkahely megmenekült”
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Hogyan hat a munkahelyteremtő, illetve munkahelyvédelmi bértámogatás a kölcsönzött munkaerőre?

– A munkahelyteremtő bértámogatás a jelenlegi feltételek szerint nem vehető igénybe kölcsönzött munkaerőre, közvetve viszont érezhetők a pozitív hatásai, hiszen hozzájárul a gazdaság egészének újraindításához, és növeli a munkaerő utáni általános keresletet. A Kurzarbeitként is ismert munkahelyvédelmi támogatás ellenben kölcsönzött munkaerőre is igénybe vehető, és ügyfeleink körében is népszerűnek bizonyult az elmúlt hónapokban, számos munkahelyet megmentve ezzel.

– Van-e olyan cég, amelyik kifejezetten a munkahelyteremtő támogatás keretében hoz létre újra vagy új munkahelyeket?

– A korábbi válság tapasztalatai alapján azt látjuk, a munkaerő-kölcsönzés rugalmas alapot jelenthet az újraerősödéshez. Már látunk pozitív jeleket is például az újrainduló ipari területeken nemcsak itthon, de Európa más országaiban is. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv különböző programjai a járműiparban a legnépszerűbbek, majd az élelmiszeripar következik, megelőzve a fémipart, az építőipart és a logisztikát. A Prohuman ügyfelei számos iparágban tevékenykednek, ilyen szempontból a mi tapasztalatunk reprezentatív, és a statisztikával megegyezik.

– Most, a gazdaság fokozatos újraindulásával hogyan alakul a kölcsönzött munkaerő helyzete? Mely szektorokból nőtt a jelentkezés?

– Tapasztalataink szerint a legnagyobb mértékben a feldolgozóiparban, azon belül is az autó- és elektronikai alkatrészgyártásban nő a legnagyobb mértékben a munkaerő iránti kereslet, de jelentős visszapattanás figyelhető meg a vendéglátásban és szállodai szolgáltatások területén is.

– Mennyiben konkurencia egy-egy pozíciónál a diákmunkás és a felnőtt munkaerő?

– Inkább úgy fogalmaznánk, hogy egymás kiegészítői. A diákmunkára való igény leggyakrabban akkor jelentkezik, ha betanítás nélkül, gyorsan munkaerőre van szükség. Emellett a diákok heti pár napot dolgoznak, és többségében szezonális munkákról van szó. A felnőtt munkaerő stabilabb, betanítást igényel ugyan, de hosszú távon lehet rá számítani. Éppen ezért nem tekinthető konkurenciának a kettő. Bár a koronavírus-járvány átmenetileg a diákok számára is sok területen ellehetetlenítette a munkavállalást, a nyáron már újra több ezer munkahelyen van lehetőségük dolgozni. Nem csupán a klasszikus vakációmunkának számító vendéglátó szektorban, hanem számos egyéb területen, így pél­dául a gyártócégeknél, az autóiparban, a kereskedelmi és logisztikai vállalatoknál, valamint informatikai, pénzügyi vagy ügyfélszolgálati területen is sok pozícióra keresnek diákmunkásokat.

– Ügyfelei inkább a munkahelyvédelmi vagy a munkahelyteremtő bértámogatást vették, veszik igénybe?

– A munkahelyvédelmi támogatás hosszabb ideje érhető el, és kölcsönzött munkaerőre is igénybe vehető, így eddig ügyfeleink körében is ez a program bizonyult népszerűbbnek. Úgy gondoljuk, jó döntést hozott a kormány, amikor a munkahelyvédelmi bértámogatást a kölcsönzött munkaerőre is kiterjesztette. Ezzel a mentőövvel sokan élnek, elsősorban azok, akik felismerik, hogy érdemes megtartani a kölcsönzött munkavállalókat is, hiszen képzésükbe, betanításukba sok energiát fektettek már az eddigiekben és az újraindulásnál az elsők között számíthatnak erre a dolgozói állományra.

Kapcsolódó írásaink