Innovációval a járvány ellen

– Az innovációk hogyan lehetnek az ország segítségére a vírus elleni küzdelemben?

– A koronavírus által okozott, egész világra kiterjedő veszélyhelyzet megmutatta, hogy a tudományos közösségeknél, vállalatoknál meglévő tudásbázisra építve gyorsan képes az emberiség választ adni az új kihívásokra. Ezek az innovatív válaszok jelentős részt éppúgy támaszkodnak az alapkutatásokra, mint a kísérleti fejlesztésekre, a technológiai újításokra. A vírus által okozott fenyegetéssel szembeni harcnak több frontja is van. Különböző eszközök állnak rendelkezésre a vírus terjedésével kapcsolatos információgyűjtés, a megelőzés és a terápiás eszközök területén, amelyekben rendre megjelennek az új megoldások. A vírus terjedéséhez információt szolgáltató applikációk, adminisztratív adatbázisra épülő elemzések megjelenése, a vírusok terjedését gátló technológiát alkalmazó maszkfejlesztések vagy a légzőkészülék-fejlesztés területén tapasztalt, robbanásszerű fejlesztési hullám példát jelent az innováció vírus elleni küzdelemben betöltött szerepére.

– Tudna mondani néhány konkrét projektet, amelyek jó példák lehetnek a többi vállalatnak?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a koronavírus-járványra azonnali válaszként kutatási és fejlesztési keretet biztosított hazánk kiváló kutatói számára, hogy szaktudásukkal segítsék a védekezést. Jelenleg huszonnégy projektet támogat a minisztérium, amelyek éppen azért jöttek létre, hogy a hazai kutatóknál és vállalatoknál meglévő tudást a vírus elleni küzdelemben felhasználja. Hazánk kutatói állományának, a rendelkezésre álló infrastruktúrának felkészültségét és minőségét igazolja, hogy a munka azonnal megkezdődött. Az egyébként sajtóban már megjelent projekt között található maszkgyártás, gyógyszer- és más terápiás eszközfejlesztés, valamint a fertőzés terjedését és az átfertőzöttséget vizsgáló visszajelző rendszerek kiépítése is. Vállalati háttérrel zajlik jelenleg lélegeztetőgép, immunreakciót támogató terápiás szérum és gyógyszer fejlesztése. Mindegyik projekt példaértékű, így anélkül, hogy konkrét vállalatot említenék, az összefogásra való képesség, a gyorsaság és a magas színvonalú munkavégzés jelenti ezen vállalatok megkerülhetetlen szerepét a támogatott projektekben.

– Jelentős fejlődésen ment keresztül a hazai startupvilág az elmúlt néhány évben. Milyennek látja jelenleg a helyzetet?

– Néhány éve még arról szólt egy ilyen beszélgetés, hogy mi is az a startup. Azóta egy sor magyar startup világhírű lett, mint például a uStream, az NNG és a LogMeIn, de az a jó, hogy még lehetne sorolni. Egyébként ez utóbbi Magyarországon nem is nagyon ismert, pedig a New York-i tőzsdén a piaci értéke meghaladja a 4,1 milliárd dollárt. Sajnos a világban általában nem tudják, hogy ezek a cégek honnan indultak el, és hogy kutató-fejlesztő központjuk a mai napig Budapesten működik, de ezen is dolgozunk már. Az állam jelentős szerepet vállal a startupok elindulásának segítésében. Egy tucatnyi olyan magáninkubátor működik, amelyeknek a startupbefektetéseihez részben az állam is hozzájárul, miközben ők tanácsadással, a piaci bevezetés támogatásával is segítik a startupokat. Vannak teljesen állami tulajdonú kockázatitőke-alapok, amelyek nagyon aktívak a piacon, és különböző méretű tőkeinjekciókkal járulnak hozzá a startupok fejlődéséhez. Az elmúlt hét évben különböző konstrukciókkal körülbelül ezer startup elindulásához, fejlődéséhez járult hozzá az állami innovációs intézményrendszer. Az az örvendetes és általában a fejlett ökoszisztémákra jellemző tény is megfigyelhető, hogy a sikeres kiszállásokat végrehajtó alapítók, maguk is tőkével és mentorálással járulnak hozzá újabb startupok sikereihez, őket üzleti angyaloknak is szokták nevezni. Mára kialakult az a magán- és állami szereplőkből álló ökoszisztéma, ami a fejlettebb európai startup központokra is jellemző. Látjuk, hogy kell még fejlődnünk, ezért folyamatosan dolgozunk ezen a területen is.