Barangolás a barlangokban

– A koronavírus okozta válság egyik legsúlyosabban érintett ágazata a turizmus volt. Milyen szerepe lehet a nemzeti parkoknak ennek a fellendítésében?

– A belföldi turizmusban vannak olyan kiemelt és nemzetközi viszonylatban is páratlan természeti helyszíneink, amelyek vonzóak lehetnek sokak számára. A nemzeti parkok a legfelkapottabb szegletei az országnak, olyan tájak, amelyekkel azonosítani tudjuk Magyarországot. A nemzetipark-igazgatóságok ezeken a területeken működtetnek olyan ökoturisztikai létesítményeket, amelyek több millió látogatót képesek fogadni egy évben, és rendkívül színes programkínálattal várják az érdeklődőket. A most kialakult helyzetben a belföldi turizmus felpörgetésének zászlóshajói lehetnek a tíz nemzeti park igazgatóságai, és az a természeti környezet, amit nem mindenki fedezett még fel. Talán sokakban éppen most tudatosulhat, hogy azokat a kalandokat, élményeket – amelyekért gyakorta külföldre utazunk – karnyújtásnyira is megtalálhatjuk itt, hazánkban. Emellett nagyon fontos szempont a pihenni vágyóknak az is, hogy itthon biztonságosan nyaralhatnak, ebben nemzeti parkjaink kiemelt szerepet töltenek be.

– Mely korosztály a célközönsége az ön által is említett programkínálatnak?

– Az a nagy előnyünk, hogy nagyon sokfélék a nemzeti parkok, speciális helyszínek is vannak, így változatos programokat tudunk kiajánlani, javasolni, szervezni. Van persze egy fő célcsoportja az igazgatóságoknak, ezek a családos túrázók, emellett a fiatal korosztálynak is tudunk programokat javasolni, hiszen a környezeti nevelési programokon évente több mint kétszázezer gyermek fordul meg a nemzeti parkokban. Ugyanakkor olyan alternatívát is kínálunk, amely komoly fizikai kihívást is jelent, legyen az egy kalandturisztikai hasznosítás alatt lévő barlang felkeresése vagy egy transzbükki átkelés télen. Olyan helyszíneink is vannak, amelyek akadálymentesítettek, és kényelmesen, egy városi sétához hasonlóan bejárhatók, gondolok itt többek között a nagyközönség előtt nyitva álló barlangokra. A barlangi bemutatás helyszínei ráadásul az elmúlt évtizedben a fejlesztéseknek köszönhetően mind meg tudtak újulni, ezáltal a mai kornak megfelelő színvonalon tudjuk kiszolgálni a látogatókat.

– A barlang- és a transzbükki túra nem csak az idősebb korosztályt érdekelheti, ha már állóképességről beszélünk.

– Ez így van, hiszen mint ahogy már említettem, sokfélék a barlangjaink, például az aggteleki Baradla-barlang vagy a budai termálkarszt barlangrendszere csaknem hatvan kilométer hosszúságban itt fekszik alattunk, a fővárosban, de kiemelném még a Pálvölgyi- vagy a Szemlő-hegyi-barlangot is a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében. Olyan helyszínekről van szó, amiket bátran tudok ajánlani minden korosztály számára. A kevésbé vagy ki sem épített barlangjaink pedig overallos túrák keretében látogathatók. Ezek a programok viszont valóban a fiatal korosztályt célozzák meg.

– A fiatal korosztály számára milyen online marketingstratégiája van a nemzeti parkok igazgatóságainak? Hol próbálják elérni ezt a generációt?

– Valamennyi igazgatóság jelen van a közösségi felületeken, sorban újulnak meg a honlapjaik, mert azt látjuk, hogy ezek azok a csatornák, amiken keresztül igazán eredményesen lehet kommunikálni. Naprakésznek kell lenni, és érzékelhetően kell felvillantani azokat a lehetőségeket, amik adott esetben könnyen elérhetőek, mégsem vesszük észre ezeket, ha nincs egy ilyen közösségi felület, amin meg tudjuk szólítani az érdeklődőket. Emellett természetesen vannak olyan központi rendezvényeink is, ahol szintén fókuszba próbáljuk helyezni a programkínálatot. Így például szeptember 11-től rendezzük meg a magyar nemzeti parkok hetét, amelynek a nyitóhétvégéje idén a gödöllői Nemzetközi Természetfilm-fesztivál társrendezvénye lesz. Ez egy olyan alkalom, amikor szeretnénk megmutatni az egész országos palettát, hogy mi mindennel várják a magyar nemzeti parkok a túrázókat. A nyitóhétvége után valamennyi igazgatóság különleges túraajánlatokkal is várja majd a látogatókat, olyan helyekre is elkalauzolhatnak, amelyek az év egyéb szakaszában nem látogathatók.

– A magyar nemzeti parkok hete programsorozat mellett a Szedd magad! levendulaakció is szerepelt a kínálatban. Milyen programokkal készülnek, illetve készültek a két eseménysorozatra?

– Egy év alatt 1,6 millió regisztrált látogató fordul meg a tíz nemzeti park látogatóközpontjaiban. A magyar nemzeti parkok hetén nagyságrendileg több tízezer vendég, míg a levendulaakcióban – hasonlóan a múlt év számaihoz – körülbelül húszezren vettek részt. Utóbbi jó példája annak, hogy szép környezetben tartott, szórakoztató élményeket ígérő programokkal valóban sokakat el lehet érni, jellemzően egy-két nap alatt meg is történik a levendulaszüret. Most a kialakult helyzetnek köszönhetően elnyújtottabb, másfél-két hetet is kitevő időszak volt, amíg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park levendulamezejét leszüretelte a húszezer vállalkozó kedvű turista.

– A kormány januárban elfogadta a nemzeti klímastratégiát, amely szerint 2030-ig a megújuló energiaforrások részarányát tizenháromról huszonegy százalékra kívánják növelni, az üvegházhatású gázok kibocsátását pedig negyven százalékkal csökkenteni az 1990-es értékekhez képest. Hogyan tudják alkalmazni ezt az irányvonalat az igazgatóságok, illetve beleilleszteni a saját szabályaikba?

– A nemzetipark-igazgatóságok a klímavédelmi feladatokban leginkább azzal tudnak részt vállalni, hogy tájléptékben végeznek élőhely-rekonstrukciót. A 2014 óta tartó időszakban több mint húszmilliárd forintot fordítunk olyan fejlesztésekre, amelyek korábbi gyepterületek, vizes élőhelyek és ezek vízháztartásának helyreállítását célozzák. A fejlesztések eredményeképpen több mint százezer hektáron javítjuk természeti területeink állapotát. A nemzetipark-igazgatóságok a vagyonkezelésükben álló, mintegy negyvenezer hektárnyi erdőterület kezelését is teljes mértékben a természetvédelmi céloknak alárendelten végzik. A nemzetipark-igazgatósági létesítmények felújításakor, kialakításakor pedig természetesen a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kihasználására törekszünk, ami a költséghatékony üzemeltetés szempontjából is lényeges.

– Az ökoturisztikai létesítményekhez kapcsolódó parkolóhelyek nem veszélyeztetik a védett természeti területeket?

– Valamennyi látogatóközpontunk úgy van kialakítva, olyan helyszínen kap helyet, ami nem akadályozza a védett területek megóvását, fenntartását. Az az egyik – talán észrevétlen – szerepe az ökoturisztikai létesítményhálózatnak, hogy „irányítsa” a látogatókat, vagyis azokra a helyszínekre vezesse el őket, amelyeknél a fokozott mértékű látogatói jelenlét összeegyeztethető a terület védelmével. Ezek a helyszínek így tehermentesítenek más területeket, amelyeket úgynevezett „szentély”-típusú területként kívánunk kezelni, biztosítva ezzel a sokkal nagyobb fokú zavartalanságot.

– Terveznek még fejlesztéseket a nemzeti parkokban a jövő évre vonatkozóan?

– Mindenképpen. Jelentős lépéseket tettünk az elmúlt két támogatási ciklusban, soha nem látott mértékű források álltak rendelkezésünkre a természetvédelmi célok megvalósítására. Ugyanakkor látjuk azokat a további fejlesztési igényeket, amellyel ezt a munkát még magasabb szintre tudjuk emelni. Az igazgatóságok állandó feladata a természeti környezet állapotváltozásainak nyomon követése, monitorozása, az ezt kiszolgáló eszközöket, infrastruktúrákat folyamatosan fejleszteni kell. Képesnek kell lenniük arra, hogy megmondják, mikor, hol, milyen módon érdemes beavatkozni annak érdekében, hogy javítsunk egy-egy terület állapotán. A nemzetipark-igazgatóságok vagyonkezelésében álló, mintegy háromszázezer hektár védett természeti terület kezelési, fenntartási feladatainak ellátása és a természetvédelmi őrzés feladatát ellátó kétszázötven fős természetvédelmi őrszolgálat eredményes működtetése szintúgy további fejlesztéseket követel meg. Ezeket a feladatokat csak a folyamatos megújítással, az eszköztárunk korszerűsítésével és a megfelelő épület-infrastruktúra kialakításával, biztosításával lehet elvégezni. Az élőhely-helyreállítási munkákat pedig a mostani időszak százezer hektáros nagyságrendjéhez hasonló léptékben tervezzük folytatni. Mindezekre a munkákra alapozva lehet sikeres a nemzetipark-igazgatóságok ökoturisztikai tevékenysége is.

– Számolnak nehézségekkel is?

– Az ökoturizmuson belül különösen nagy kihívás a látogatók megtartása, illetve a látogatószám növelése, amely a kiállítások, attrakciók megújítását, szintén állandó munkát és odafigyelést igényel. Erre érzékeny a látogatóközönség. Nekünk az a feladatunk, hogy elérjük, a látogató a többi évszakban is térjen vissza az adott nemzeti parkba, hiszen teljesen más arcát tudja megmutatni egy-egy terület. Másrészt kedvet kell adnunk arra, hogy más nemzeti parkokba is ellátogasson a vendég. A célunk az, hogy minél többekkel megismertessük nemzeti parkjainkat, tudatosítsuk, milyen értékekkel büszkélkedhetünk, átadjuk, milyen jelentőséggel bír ez a sokféleség a jövőnk szempontjából. Azt gondolom, ez az út vezet ahhoz, hogy a természet védelme valóban közös ügyünk legyen.