Gazdaság

Nagyobb átláthatóságot teremtett az új járuléktörvény

Egyszerűsítést hozott a hónap elejével életbe lépett járuléktörvény, amellyel olyanok is jogosulttá váltak álláskeresési járadékra, akik korábban nem tartoztak ebbe a körbe. A nem munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasok adóterhei csökkentek.

Nagyobb átláthatóságot teremtett az új járuléktörvény
A nyugdíjasok munkaerőpiacon maradását ösztönözve teljesen járulékmentesen dolgozhatnak
Fotó: Fotó: MH

A jelenlegi nyugdíjjárulék (tíz százalék), a természetbeni (négy százalék) és a pénzbeli (három százalék) egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék (másfél százalék) olvadt össze a hónap első napjával – emlékeztetett Szabó Roland, a PwC Magyarország adótanácsadás üzletágának vezető menedzsere. Az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék.

A változás következtében a megbízási jogviszonyban dolgozók és az őstermelők járulékfizetése valamelyest emelkedett – hiszen eddig ők nem fizettek másfél százalékos munkaerőpiaci járulékot –, azonban mostantól jogosultak álláskeresési ellátásokra – hívta fel a figyelmet Szabó Roland. Mindazonáltal a tízszázalékos nyugdíjjárulék továbbra is nevesítve lesz az új jogszabályban, egyes ellátások után ugyanis továbbra is csak ez a mérték lesz fizetendő (például gyermekgondozási díj, ápolási díj).

Kedvező változás a nagycsaládos adózóknak, hogy amíg a másfél százalékos munkaerőpiaci járadékból nem volt levonható a családi kedvezmény személyi jövedelemadóban nem érvényesített része, addig mostantól a teljes 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető a családi járulékkedvezmény – mutatott rá a szakértő.
Július elsejével egy járulékalap-minimumot is bevezettek a munkaviszonyban foglalkoztatott vonatkozásában, azaz a járulékot minden hónapban legalább a minimálbér harminc százaléka után kell megfizetni, abban az esetben is, ha a jövedelem ezt a szintet nem éri el. Ezzel együtt bizonyos esetekben nem kell majd alkalmazni ezt a szabályt (például a gyermekgondozási díjban részesülőknél), illetve azon napokra, amikor a munkavállaló például táppénzben részesül, vagy a biztosítás nem egész hónapban áll fent.

Az összevont járulékok kedvező változást hoztak a társas és az egyéni vállalkozók számára, ők ugyanis eddig minimum a minimálbér 150 százaléka után kellett hogy megfizessék az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, mostantól viszont egységesen a minimálbér után kell ezt megtenniük.

A nyugdíjasok munkaerőpiacon maradását ösztönözve teljesen járulékmentesen dolgozhatnak, függetlenül attól, hogy ezt milyen formában teszik. Szabó Roland emlékeztetett, a járulékmentesség csupán a munkaviszonyban állókra terjedt ki. Így jövő nyártól a nyugdíjasok esetében megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén sem kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást fizetni.

Szigorítás lépett viszont életbe azokra vonatkozóan, akiket jelenleg nem foglalkoztatnak, és más okból sem jogosultak ellátásokra. Ide elsősorban a hosszabb távon nem dolgozó, nem nyugdíjas és anyasági ellátásokban nem részesülő felnőttek tartoznak – mutatott rá a szakértő. Ők jelenleg havi 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése mellett vehetnek igénybe egészségügyi ellátást, azonban abban az esetben, ha a magánszemély több mint három havi járuléktartozással rendelkezik, taj-kártyáját érvénytelenítik, és így az egészségügyi szolgáltatásokat nem veheti majd igénybe térítésmentesen. Ez alól egyedül a sürgősségi ellátás képez kivételt.

Fontos dátum a számlázásban is

Július 1-je nagyon fontos változásokat hozott adózási, számlázási szempontból, ugyanis ekkortól hatályosak az új az online számlaadat-szolgáltatási előírások – válaszolta lapunk megkeresésére Farkas Gábor, a PwC Magyarország adótanácsadás üzletágának igazgatója. A korábbi százezer forintos értékhatár megszűnt, innentől a számla áthárított áfatartalmára tekintet nélkül minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni az adóhatóság online számlarendszerébe, amelyet egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak belföldön teljesített ügyletről bocsát ki. Farkas Gábor hozzátette, a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség nemcsak a számlázóprogramból kiállított, hanem a kézi, számlatömbből kiállított számlákra is vonatkozik. Ebből kifolyólag gyakorlatilag nem marad olyan vállalkozás Magyarországon, aki úgy állíthat ki számlát, hogy arról ne kelljen adatszolgáltatást végeznie – mutatott rá a szakértő.

Elmondta azt is, hasznos segítség lehet a kis- és középvállalkozások számára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online számlázóprogramja, amely most már mobiltelefonos alkalmazás formájában is elérhető. Azon vállalkozások számára, amelyek magyar fejlesztésű számlázóprogramot használnak, a tapasztalataink alapján nem jelent komolyabb kihívást megfelelni az új követelményeknek – húzta alá a szakértő. Úgy véli, adótanácsadói, könyvvizsgálói vagy IT-szakértői segítségre jellemzően a globálisan integrált rendszereket használó nagyvállalatok szorulnak. Ezen cégeknél a magyar szabályozásnak való megfelelés szükségessé teszi, hogy a cég belső IT-osztálya egy ideig a magyar előírások teljesítésére összpontosítsa az erőforrásai egy részét.

A fentiek mellett fontos még, hogy július 1-jével a számlázásra nyitva álló határidő a teljesítést követő 15 napról nyolc napra rövidült, a számlákat hamarabb ki kell bocsátani a korábban megszokotthoz képest.

Kapcsolódó írásaink